Bresztyenszky Béla [Adalbert Antal]
Bresztyenszky Béla [Adalbert Antal]

2025. január 25. Szombat

Bresztyenszky Béla [Adalbert Antal]

matematikus, bencés szerzetes

Névváltozatok

Bresztyánszky

Születési adatok

1786. augusztus 5.

Németpróna, Nyitra vármegye

Halálozási adatok

1850. február 15.

Tihany, Zala vármegye


Iskola

A privigyei, a székesfehérvári gimnáziumban tanult, belépett a Szent Benedek-rendbe (1803. nov. 5.), a győri rendházban bölcseletet (1803–1806), pannonhalmi főiskoláján teológiát hallgatott (1806–1810), ünnepélyes fogadalmat tett (1807. márc. 30.), pappá szentelték (1810. aug. 30.). A pesti tudományegyetemen bölcsésztudori okl. szerzett (1812), az MTA tagja (l.: 1836. szept. 10.).

Életút

A győri bencés gimnázium r. tanára (1810–1811), a rendi növendékek tanára (1811–1816), a győri akadémián a matematika r. tanára (1816–1838). Tihanyi apát (királyi kinevezése: 1838. febr. 3.; főapáti kinevezése: 1838. márc. 30.; apáttá avatása: 1838. ápr. 22.). Ásványtani és matematikai dolgozatait jórészt latin nyelven írta, elsőként törekedett a magyar matematikai műnyelv megteremtésére. Bekapcsolódott a Matematikai műszótár (1834) munkálataiba, ő alkotta meg – többek között – a négyzet, a középpont és a húr matematikai szavakat. Magyar nyelven írt munkái: Kis geometria, Mechanika magyar nyelven (1835) kéziratban maradtak. A kor népszerű írójának, Kotzebue-nak egy darabját lefordította magyar nyelvre (Az óra és a mandolatorta, a győri leánynevelő intézet számára, 1837-ben). Tihanyi apátként sokat tett a környék, elsősorban Balatonfüred szellemi és gazdasági életének fejlesztéséért. A fürdőtelepen templomot építtetett, a nagyvendéglő mellé kávéházat, fölé étkezőt és tánctermet létesített. Meghonosította a környéken a selyemhernyó-tenyésztést.

Elismertség

A Jénai Mineralógiai Társaság t. tagja (1826-tól).

Főbb művei

F. m.: Lectiones academicae ex mathesi adplicata in usum suorum auditorum conscriptae. (Győr, 1819)
Az algebrai megfogások nemzeti nyelvünkben előadásának próbája. (Tudományos Gyűjtemény, 1823)
Elementa arithmeticae generalis, seu algebrae. (Győr, 1824
2. bőv. és jav. kiad. Elementa algebrae, seu arithmeticae generalis címmel 1829)
Elementa geometriae et trigonometriae planae, in commodum suorum auditorium conscriptae. (Győr, 1827)
Elementa matheseos purae in usum academiarum. 1–2. (Buda, 1829–1830).

Irodalom

Irod.: Keresztesi Mária: A magyar matematikai szaknyelv történetéből. (Debrecen, 1935)
Mayer Farkas: A bencés iskolák természettudományi tanítása. (Fizikai Szemle, 1996).

Megjegyzések

Szinnyei téves halálozási év: 1851!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője