Bresztovszky Béla
Bresztovszky Béla

2022. január 17. Hétfő

Bresztovszky Béla

gépészmérnök

Születési adatok

1872. augusztus 28.

Nagykároly, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1941. június 7.

Budapest


Család

Sz: Bresztovszky Ede, Gryneus Vilma. Testvére: Bresztovszky Ede (1889–1963) író, újságíró és Bresztovszky Ernő (1882–1922) író, újságíró, politikus. F: Rauscher Lujza Mária, Rauscher Lajos iparművész, építész leánya.

Iskola

Elemi iskoláit Rimaszombatban és Dobsinán (1878–1882), az algimnáziumot Rimaszombatban és Máramarosszigeten végezte (1882–1886), majd a nagyváradi főreáliskolában éretts. (1890). A József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1894), műszaki doktori okl. szerzett (1907); tanulmányait a darmstadti, a müncheni, a genfi, a berlin-charlottenburgi műszaki egyetemeken, ill. a párizsi Sorbonne-on egészítette ki (1894–1896); a szilárdsági kísérletek tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1909).

Életút

A József Műegyetem tanársegéde, egyúttal a bp.-i Danubius Hajógyár hídosztályának szerkesztő mérnöke (1896–1899), a Magyar Monier Vasbeton Vállalat vezető mérnöke (1899–1901). A József Műegyetem Műszaki Mechanikai és Elméleti Géptani Tanszék adjunktusa (1901–1912) és magántanára (1909–1912), ny. rk. tanára és a Tanszék vezetője (1912–1914), ny. r. tanára (1914-től). A Műszaki Mechanikai Laboratórium és Kísérleti Állomás vezetője (1916-tól), a műegyetem Gépészmérnöki Osztályának dékánja (1920–1922 és 1925–1927). Országgyűlési képviselő, a Felsőház póttagja (1927–1935). Építőanyagok, födémszerkezetek anyagvizsgálatával fogl., elsősorban a különböző korú betonok és téglaszerkezetek rugalmasságát vizsgálta. A repülés műszaki kérdéseit is kutatta. A reimsi első repülőverseny résztvevője (1909), jelentős szerepet játszott a magyar repülés I. vh. utáni újjáépítésében. Autószerencsétlenség áldozata lett.

Elismerés

A Magyar Mérnök- és Építész Egyesület (MMÉE) főtitkára (1911–1914), a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetségének elnöke (1924–1927). A Magyar Aëro Szövetség alelnöke, a Műegyetemi Sportrepülő Egyesület alapító elnöke.

Szerkesztés

A Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye szerkesztője (1912–1913).

Főbb művei

F. m.: A födémpróbák kérdése. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1901)
A Kleine-féle födém terhelőpróbája. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1903)
A parafa mint építőanyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1904)
„Satorin” homlokzatvakoló anyag. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1905)
A beton mechanikai tulajdonságainak megállapítása nyomókísérletekkel. Egy. doktori értek. is. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1907)
Kísérletek különböző összetételű és korú betonok rugalmasságáról. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1908)
Technikai kísérletező laboratóriumok. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Heti Értesítője, 1909)
A repülésről. (Universum. V. köt. Bp., 1910)
Ipari kísérleti intézetekről. (Bp., 1911)
Dynamika és mechanika. (Bp., 1920)
Statika és szilárdságtan. (Bp., 1920)
Vasszerkezetek. B. B. műegyetemi ny. r. tanárnak a gépészmérnök hallgatók számára tartott előadásai. (Bp., 1921
2. átd. kiad. 1923)
A technikai anyagvizsgálat. (Bp., 1930)
Eljárások a téglaszilárdság meghatározására. (Bp., 1933).

Irodalom

Irod.: B. B. (Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye, 1941)
Vajda Ödön: B. B. (Technika, 1941).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője