Brestyánszky Ilona
Brestyánszky Ilona

2024. december 6. Péntek

Brestyánszky Ilona, P.

művészettörténész

Névváltozatok

Pataky Dénesné

Születési adatok

1922. március 13.

Orosháza

Halálozási adatok

2008. január 13.

Budapest


Család

Sz: Brestyánszky János kereskedelmi alkalmazott, Csík Teréz. F: 1949–1957: Pataky Dénes (1921–1975) művészettörténész. Elvált.

Iskola

Elemi és középiskoláit Békéscsabán végezte, a bp.-i Pázmány Péter Tudományegyetemen művészettörténetből bölcsészdoktori okl. (1945), az ELTE BTK-n könyvtáros okl. szerzett (1970). MLEE-n végzett (1963).

Életút

Az Országos Társadalombiztosítási Intézet (OTI) főelőadója (1942–1946), a Fővárosi Képtár (1948–1950), a Budapesti Történeti Múzeum, ill. a Vármúzeum segédmuzeológusa (1948–1951), az Iparművészeti Múzeum muzeológusa, műtárgyvédelmi szakértője (1951–1957); egyúttal a pécsi Zsolnay Gyár miniszteri biztosa is (1952–1953). A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Szoborosztályának vezetője (1957) a Plakát- és Alkalmazott Grafikai Gyűjtemény megszervező tud. főmunkatársa (1970–1977); közben a Kiadói Főigazgatóságon a Könyvművészeti Bizottság titkára (1957–1966). Az Iparművészeti Főiskolán a kerámia és az ötvösség tanára (1952–1970), egyúttal a Könyvművészeti és a Grafikai gyűjtemény megszervezője is (Modern Magyar Könyvmúzeum néven, 1966– 1970). Lékai László bíboros művészeti szaktanácsadója (1972–1986). Iparművészet-történettel fogl., különösen jelentősek a magyarországi és az európai iparművészet történetével foglalkozó monográfiái. Részt vett az egyházi műkincsek nyilvántartásba vételében, az országos egyházi műkincskataszter felállításában. Megszervezte és irányította az összes nemzeti érdekű bp.-i és vidéki iparművészeti magángyűjtemény felmérését és nyilvántartását (1950–1953). Fontos szerepet játszott a modern magyar könyvművészet fellendítésében, megrendezte és lebonyolította a magyar könyvművészet részvételét a nagy nemzetközi kiállításokon (Lipcse, Moszkva, London, 1957-től), elindította a Szép Magyar Könyv kiállításokat. A római Szent Péter-bazilika magyar kápolnájának művészeti kialakítója, megtervezője. Megkezdte a bp.-i Zsidó Múzeum és a magyarországi zsinagógák műkincsanyagának tudományos számbavételét.

Elismertség

A Magyar Bibliofil Társaság titkára (1965–1973).

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1955).

Szerkesztés

A Nők Lapja művészetkritikusa (1972-től). A Szép Magyar Könyv kiállítások katalógusainak szerkesztője (1963–1969).

Főbb művei

F. m.: Derkovits Gyula plasztikai alkotásai. (Magyar Nemzeti Galéria Közleményei, 1951)
Magyarországi kerámiaműhelyek. Kiállításvezető. (Bp., 1953)
Höroldt és műhelyének meisseni porcelánjai magyar gyűjteményekben. (Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 1954)
Kändler körének művei magyarországi gyűjteményekben. (Iparművészeti Múzeum Évkönyve, 1955)
A Zsolnay kerámia. (Múzeumi füzetek. Bp., 1955
2. jav. kiad. 1959
3. jav. kiad. Pécs, 1962)
A pest-budai fémművesség emlékei Csongrád megye egyházaiban. (Budapest régiségei. XVII. Bp., 1956)
A pest-budai ötvösség a XVIII. században. (Budapest régiségei. XIX. Bp., 1959)
Iparművészet és könyvművészet. Műszaki továbbképző füz. (Bp., 1960)
A rotterdami Boymans van Beuningen Múzeum későhabán edényei. (Művészettörténeti Értesítő, 1960)
Mednyánszky László naplója. Szemelvények. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (A művészettörténet forrásai. Bp., 1960)
A pest-budai ötvösség a XIX. században. (Budapest régiségei. XX. Bp., 1963)
Mednyánszky László. (Bp., 1963
németül, angolul, franciául: 1963)
Modern magyar kerámia. (Bp., 1965
németül, angolul, franciául: 1961)
Bibliofilis vagy könyvművészet? (Művészet, 1965)
A kerámia és porcelán a művelődési otthonokban. (A művelődési otthonok belső kiképzése. Bp., 1966)
Szép magyar könyv. 1965. Szerk. Szántó Tiborral. (Bp., 1966)
Ismerjük meg a kerámiát. A kerámia és a porcelán története. A rajzokat Fürtös György készítette. (Ismerjük meg… Bp., 1966
2. átd. és bőv. kiad. 1976)
Italianische Majolikenkunst. (Bp., 1967)
Kernstok, Derkovits, Dési-Huber. (Az én múzeumom. 23. Bp., 1967)
Százéves az Athenaeum. I–II. (Művészet, 1969)
Szép magyar könyv. 1969. Szerk. (Bp., 1970)
A modern magyar könyvművészet problémái. (A könyv, 1970)
Egy feléledt grafikai műfaj, az ex libris. (Könyvtáros, 1971)
Lengyel Lajos kiállítása. Kat. Szerk., a kísérő tanulmányt írta, a kiállítást rendezte. (Bp., MNG, 1972)
Csongrád megye iparművészeti kincsei. (Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 1970. Tanulmány. Szeged, 1972)
Debreceni ötvösművészek Csongrád megye egyházaiban. (Debreceni Déri Múzeum Évkönyve. 1973. Debrecen, 1974)
A Zsolnay kerámia. (A mi világunk. Bp., 1975)
Kovács Margit. Monográfia és művészi album. (Bp., 1976
2. kiad. 1977
4. kiad. 1982
németül, angolul, franciául és oroszul: 1978
3. német kiad. 1982
5. német kiad. 1989
4. angol kiad. 1985)
Erdélyi János kiállítása. Kat. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. A kiállítást rendezte Lencsó Lászlóval. (Bp., MNG–PIM, 1976)
A pest-budai ötvösség. Monográfia és benyújtott kand. értek. is. A rajzokat Koren Péter készítette. (Bp., 1977)
Bokros László festőművész és Bokros Júlia keramikus művész kiállítása. Kat. Szerk., a bevezető tanulmányt írta. (Kecskeméti Művelődési Központ, 1977)
Herendi porcelánplasztika a két világháború között. (Bp., 1977)
Kovács Margit-gyűjtemény. Kat. Szerk. Várhelyi Vandával. A kiállítást rendezte Petényi Katalin. (Szentendre, 1981
2. kiad. 1986)
Műkincsek Pest megye múzeumaiban. Minikönyv. Összeáll. A felvételeket Gajzágó Jolán és Guba István készítette. (Pest megyei minikönyvek. 4. Szentendre, 1981)
Majolika. – Porcelán. (Régiségek könyve. Bp., 1983)
Zsidó ünnepek. Ámos Imre 14 eredeti metszete. Benoschofsky Ilonával. Bibliofil kiad. 200 számozott példányban. Minikönyv és művészeti album. (Kaposvár, 1986)
A budapesti Zsidó Múzeum. (Bp., 1988
németül, angolul is)
Kovács Margit. (Bp., 1990
angolul: 1990)
Budapest zsinagógái. A fényképfelvételeket Mudrák Attila készítette. (Bp., 1999
új kiad. 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője