Család

Sz: Bozzay Boldizsár, Horváth Margit [Bozzay Margit] (1893–1942) írónő.

Iskola

A bp.-i Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola Kaesz Gyula osztályában építő-iparművész tanulmányokat folytatott (1931–1934), németországi tanulmányútját követően szerzett okl. (1936).

Életút

A Magyar Philips Művek bp.-i gyárának munkatársa (1937–1949), a Magyar Adócsőgyár (1949–1952), az Ipari Épülettervező Vállalat (Iparterv) vezető tervezője (1952–1974). Az Iparművészeti Tanács tagja (1954-től), az Ipari-forma Szakbizottság elnöke (1955-től). Magyarországon ő volt az első hivatásos ipari formatervező művész (= designer). Munkáit a Bauhaus-stílust felváltó lendületes, az ún. puha-organikus alakzatokat az art deco festőiségével érvényesítő megformálás jellemzi. Már iparművészeti iskolai hallgatóként elkészítette első rádióterveit, majd a Siemens Művek hazai leányvállalatánál, a Magyar Philipsnél különféle közszükségleti tömegcikkeket tervezett, elkészítette a cég reklámarcát, ill. kiállításokat is szervezett. Nevéhez fűződik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) CB 55 jelű telefonjának tervezése (körtelefon, 1957), ő készítette el a MÁV négytengelyes étkezőkocsiját (Hornicsek Lászlóval, Kaesz Gyulával, 1957–1958). Magyarországon a nagy múltú Orion-gyár kezdte meg az első televíziókészülékek gyártását (a korszak amerikai formatervezésének stílusában, 1956-ban). A kávák műanyag előlapját Bozzay tervezte, majd az 1950-es évek végén az ő tervei alapján készültek az első magyarországi néptelevíziók (1958-tól), ill. később szintén az Orion számára több rádió- és televíziókészüléket is tervezett (elsősorban Kováts Mihállyal). A brüsszeli világkiállításon több termékét is díjazták (1958). Lengyel Istvánnal együtt alakította ki a Ganz-Mávag kétcsuklós villamosát (1965), majd Baumann Sándorral két változatban is megtervezte a köztéri világítás megjavítására szánt híres Fénytornyát (1967). Összefoglaló jellegű javaslatot is kidolgozott egy Nemzeti Sírkert létrehozására (1972–1974).

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti temetőben nyugszik, a családi síremlék Varga József szobrászművész alkotása (2004).