Bozzay Dezső
Bozzay Dezső

2025. április 24. Csütörtök

Bozzay Dezső

ipari formatervező

Születési adatok

1912. május 23.

Répceszentgyörgy, Vas vármegye

Halálozási adatok

1974. november 21.

Budapest


Család

Sz: Bozzay Boldizsár, Horváth Margit [Bozzay Margit] (1893–1942) írónő.

Iskola

A bp.-i Országos M. Kir. Iparművészeti Iskola Kaesz Gyula osztályában építő-iparművész tanulmányokat folytatott (1931–1934), németországi tanulmányútját követően szerzett okl. (1936).

Életút

A Magyar Philips Művek bp.-i gyárának munkatársa (1937–1949), a Magyar Adócsőgyár (1949–1952), az Ipari Épülettervező Vállalat (Iparterv) vezető tervezője (1952–1974). Az Iparművészeti Tanács tagja (1954-től), az Ipari-forma Szakbizottság elnöke (1955-től). Magyarországon ő volt az első hivatásos ipari formatervező művész (= designer). Munkáit a Bauhaus-stílust felváltó lendületes, az ún. puha-organikus alakzatokat az art deco festőiségével érvényesítő megformálás jellemzi. Már iparművészeti iskolai hallgatóként elkészítette első rádióterveit, majd a Siemens Művek hazai leányvállalatánál, a Magyar Philipsnél különféle közszükségleti tömegcikkeket tervezett, elkészítette a cég reklámarcát, ill. kiállításokat is szervezett. Nevéhez fűződik a Beloiannisz Híradástechnikai Gyár (BHG) CB 55 jelű telefonjának tervezése (körtelefon, 1957), ő készítette el a MÁV négytengelyes étkezőkocsiját (Hornicsek Lászlóval, Kaesz Gyulával, 1957–1958). Magyarországon a nagy múltú Orion-gyár kezdte meg az első televíziókészülékek gyártását (a korszak amerikai formatervezésének stílusában, 1956-ban). A kávák műanyag előlapját Bozzay tervezte, majd az 1950-es évek végén az ő tervei alapján készültek az első magyarországi néptelevíziók (1958-tól), ill. később szintén az Orion számára több rádió- és televíziókészüléket is tervezett (elsősorban Kováts Mihállyal). A brüsszeli világkiállításon több termékét is díjazták (1958). Lengyel Istvánnal együtt alakította ki a Ganz-Mávag kétcsuklós villamosát (1965), majd Baumann Sándorral két változatban is megtervezte a köztéri világítás megjavítására szánt híres Fénytornyát (1967). Összefoglaló jellegű javaslatot is kidolgozott egy Nemzeti Sírkert létrehozására (1972–1974).

Emlékezet

A bp.-i Kerepesi úti temetőben nyugszik, a családi síremlék Varga József szobrászművész alkotása (2004).

Főbb művei

F. m.: írásai: A szép otthon. Többekkel. Ill. Szenes Róbert. (Ezermester Kiskönyvtár. 3. Bp., 1962)
A Nemzeti Sírkert. Szíj Rezsővel. (Magyar Nemzet, 1972. dec. 5.)
ipari formatervezői munkái: Olympia, Europa-super, Ultra-super (rádiócsalád, 1936)
Néprádió (1939)
Pajtás, Jóbarát, Gondűző, Mestermű (rádiócsalád, 1949)
Légpárnás köszörű (1955)
Biotherm elektromos hőmérő (1957)
Körtelefon (1957)
Étkezőkocsi (Kaesz Gyulával és Hornicsek Lászlóval, 1958)
Duna tévékészülék (Kováts Mihállyal, 1958)
Néptelevízió (1959)
AT 511 és 611 televíziók (Kováts Mihállyal, 1959)
Kétcsuklós villamos (Lengyel Istvánnal, 1965)
Fénytorony (Baumann Sándorral, 1967).

Irodalom

Irod.: Kovács Gyula: B. D. ipari formatervei. (Művészet, 1965)
Ernyey Béla: B. D. alkotói útja. (Művészet, 1974)
Horváth György: A korral szembesülve. B. D. (Művészet, 1980)
Ernyey Gyula: Az ipari formatervezés története Magyarországon. (Bp., 1980).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője