Bozsó János
Bozsó János

2024. december 8. Vasárnap

Bozsó János

festőművész, műgyűjtő

Születési adatok

1922. december 17.

Kecskemét

Halálozási adatok

1998. november 14.

Kecskemét


Család

Gyermekkorát a Kecskemét környéki tanyavilágban töltötte, autodidaktaként kezdett el festeni (1940-es évek).

Életút

Kiállító művész (1948-tól). Kecskemét külvárosában élt és alkotott, majd a Klapka-házban rendezte be első műtermét (1957-ben). A Tiszakécskei Művésztelep (1977-től), a kalimajori Hartai Alkotótelep (1986-tól), a Veránkai Művésztelep (1991-től) és a karapancsai Gemenci Művésztelep alapító tagja (1998-tól). Népművészeti tárgyak gyűjtőjeként fordult érdeklődése az alföldi festészet felé. Természetelvű festőként, a klasszikus alföldi iskola hagyományait – elsősorban Tornyai János és Koszta József munkássága – folytatta. Érzékeny, lírai szépségű tájképein a fény–árnyék játék és a hideg–meleg színek ellentéte foglalkoztatta. Erőteljesen izzó, érzelmekben gazdag, expresszív stílust alakított ki. A festészet mellett szenvedélyes műgyűjtő volt. Népművészeti tárgyakon kívül különböző antik művészeti és népi iparművészeti tárgyakat is gyűjtött. Kezdetben csendéleteihez keresett gyerekkorában még ismert, különös használati tárgyakat, majd végigvándorolta szűkebb és tágabb hazája vidékeit, hogy a magyar néprajz kallódó tárgyait összegyűjtse. Igen értékes magán műgyűjteményét Kecskemét városának ajándékozta (Bozsó János Gyűjtemény, 1975-től), majd létrehozta a Kecskemét Város – Bozsó Gyűjtemény Alapítványt (1993-ban).

Emlékezet

A Bozsó János Gyűjtemény egy 1786-ban épült műemlék épületben, az ún. Klapka-házban nyílt meg, ahol Klapka György kecskeméti diákéveit töltötte (1832–1834). A gyűjtemény néprajzi kiállításán faragott és festett népi bútorok (köztük egy 15. sz.-i erdélyi kelengyés láda) láthatók. Iparművészeti anyagát a gazdag és sokrétű kerámiagyűjtemény (köztük ónmázas habán kerámiák), népi hutaüvegek, ötvösművészeti tárgyak, porcelánok, 18–19. sz.-i városi és falusi bútorok alkotják. Egyházművészeti kiállításának legértékesebb darabjai a 17–18. sz.-ból származó balkáni ikonok, valamint egy 17. sz.-i ón tál III. Ferdinánd arcképével. Festménygyűjteményében 17–18. sz.-i külföldi mesterek és számos neves hazai festőművész alkotása látható. Az utolsó teremben az adományozó, Bozsó János tárlata tekinthető meg. Kecskemét városa emléktáblát helyezett el Holló utcai szülőházának helyén (2001-ben). A Bozsó Gyűjtemény összegyűjtötte és egy albumban megjelentette a művész Kecskemét városát ábrázoló festményeit (2001), majd elkezdte az életmű tematikus feldolgozását (reprezentatív albumokban: Ecsetnyomok, 2002; Festőállvánnyal Európában, 2003; Virágok, kertek, szenvedélyek, 2004). Életéről több portréfilm is készült (Soós Árpád alkotása 1986; Rétfalvi József filmje, 1987). Emlékét őrzi a keceli Bozsó János Alkotótábor (2002-től; az alkotótábor művészeinek munkái a keceli Flóra Virágfesztivál idején láthatóak). Róla nevezte el Kecskemét városa a Bozsó János-ösztöndíjat (kiállítás rendezésére és művészi munka bemutatására, 2010-ben).

Elismerés

Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje (1998). Tiszakécske (1994) és Kecskemét Város díszpolgára (1997). Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja (1977), Pro Urbe Kecskemét (1978), Munkácsy Mihály-díj (1987), Bács-Kiskun Megyei Közművelődési Díj (1996).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni és gyűjteményes: Katona József Múzeum (Kecskemét, 1950
1957
1961
1964
1968)
Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 1959)
Fényes Adolf Terem (Budapest, 1960)
Kuny Domonkos Múzeum (Tata, 1960)
Mátra Múzeum (Gyöngyös, 1960)
Petőfi Emlékmúzeum (Kiskőrös, 1966)
Thorma János Múzeum (Kiskunhalas, 1967)
Türr István Múzeum (Baja, 1970)
Kiskun Múzeum (Kiskunfélegyháza, 1974)
Megyei Művelődési Központ (Nagykőrös, 1977)
Türr István Múzeum (Baja, 1979)
Fővárosi Művelődési Központ (Budapest, 1982)
Derkovits Galéria (Leninváros, 1983)
Metró Klub (Budapest, 1983)
Fényes Adolf Terem (Kecskemét, 1984)
„Svájci impressziók”. Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ (Kecskemét, 1985 és 1986)
Benczúr Gyula Terem (Nyíregyháza, 1986)
Gyöngyösi Galéria (1986)
Hatvani Galéria (B. Mikli Ferenccel, 1987)
Collegium Hungaricum (Bécs, 1988)
Galerie van Almsick (Gronau-Epe, NSZK, 1988)
Klapka-ház (Kecskemét, 1989 és 1991)
Újpest Galéria (Budapest, 1990)
Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, 1990)
Koncz Galéria (New York, 1994)
Koncz Galéria (Tojama, Japán, 1994)
Koncz Galéria (Philadelphia, 1995)
Koncz Galéria (Niigata, Japán, 1995)
Kunst und Stoff Galerie (Stuttgart, Németország, 1996)
Kortárs Galéria (Budapest, 1997)
Kecskeméti Képtár (1997)
emlékkiállítása: Bács-Kiskun megyei alkotók. B. J. Kecskeméti Képtár– Cifrapalota (Kecskemét, 2004)
Városi Hangverseny- és Kiállítóterem (Zalaegerszeg, 2005).

Irodalom

Irod.: B. J. festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Telepy Katalin. (Kecskemét, 1959)
B. J. festőművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Telepy Katalin. (Bp. Fényes Adolf Galéria, 1960)
Antalfy István: B. J. Ember és természet. (Aranyhomok antológia, Kecskemét, 1962)
Budai Timót: B. J. (Művészet, 1967)
B. J. festőművész kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte, az előszót írta és a katalógust szerk. Telepy Katalin. (Baja, Türr István Múzeum, 1970)
Mészáros Fülöp: B. J. bajai kiállítása. (Művészet, 1971)
B. J. festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Balanyi Károly, a bevezetőt írta Pogány Ö. Gábor. (Kecskemét, Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központ, 1982)
Bozsó Gyűjtemény. Kat. Szerk. Lóránd Klára. A borítót tervezte Orbán József. (Kecskemét, 1982)
B. J. festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust szerk. Kiss Márta. (Kecskemét, Klapka-ház, 1989)
Horák Béla: Városföld Múltjából: Életsorsok – életképek. Beszélgetés B. J. festőművésszel. I–IV. (Városföld, 1994)
Benke Márta: A természet szerelmese. B. J. hetvenöt éves. (Kecskeméti Főegyházmegye Kalendáriuma, Kalocsa, 1997)
A természet műtermében. B. J. Szerk. Lovas Dániel, a kép- és irodalomjegyzéket összeállította Loránd Klára, az interjút a művésszel Bereczky Loránd készítette. (Kecskemét, 1997)
Ecsetnyomok. B. J. Szerk. Csáky Lajos, Kerényi József, Loránd Klára. (Kecskemét, 2002)
Bozsó Gyűjtemény. Gyűjteménykat. Szerk. Loránd Klára, Pócs Péter. (Kecskemét, 2002)
Festőállvánnyal Európában. B. J. Szerk. Csáky Lajos, Loránd Klára. (Kecskemét, 2003)
Virágok, kertek, szenvedélyek. B. J. Szerk. Csáky Lajos, Loránd Klára. (Kecskemét, 2004)
Walter Péter: Bozsó Gyűjtemény. Fotóalbum. A kötetet szerk. Csáky Lajos, Loránd Klára. (Kecskemét, 2004).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője