Bozsik József
Bozsik József

2025. február 13. Csütörtök

Bozsik József

labdarúgó, edző

Névváltozatok

Bozsik II.

Születési adatok

1925. november 28.

Kispest, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1978. május 31.

Budapest


Család

Kispesti munkáscsaládból származott. Testvérei: Bozsik I. István labdarúgó, a Kispesti AC kapusa, ill. Bozsik György és Bozsik Lajos is labdarúgók. Fia: Bozsik Péter (1961–) labdarúgóedző, szövetségi kapitány.

Iskola

A kispesti Petőfi utcai elemi iskolában végzett (1938). A TF-en labdarúgó-edzői okl. szerzett (1964).

Életút

Katonai szolgálatot teljesített (a 15. Honvéd Határvadász Központ Kiképző Zászlóaljában, 1948–1949), a Sportszázad tagja (1949– 1952). A Honvédelmi Minisztériumhoz (HM) beosztott sporttiszt (1952–1957), a HM Kiképzési Csoportfőnökségnél (1957–1958), a Magyar Néphadsereg (MN) Sportközpontjánál szolgált (1958–1965); honvéd századosi rangban (1950-től). Két ciklusban országgyűlési képviselő (1950–1953 és 1953–1957); miután részt vett a Budapesti Honvéd illegális dél-amerikai turnéján (1956–1957) katonai rendfokozatától és kitüntetéseitől megfosztották (1957), egyúttal országgyűlési képviselőségéről is le kellett mondania (1957). Posztumusz rehabilitálták (1990) és honvéd ezredessé léptették elő (1996). Kötöttáruboltot vezetett a Belvárosban (Budapest V. kerület, Kígyó utca, 1960-as évektől). A Kispesti AC (1942–1949); közben a Pilisi Levente SE (1944. nov.–1945. febr.), a Budapesti Honvéd labdarúgója (1949–1962); támadó jobbfedezet. Olimpiai bajnok (1952); vb 2. (1954), a vb-döntő résztvevője (1958). Londonban az ún. „évszázad mérkőzésén” az angol válogatottat 6:3-ra legyőző magyar csapat tagja (1953. nov. 25.) és a visszavágónak tekintett mérkőzésen is játszott (1954. máj. 23.: Magyarország–Anglia 7:1); Európa-kupa győztes (1953); ötszörös magyar bajnok (1949/50, 1950, 1952, 1954, 1955). Összesen 447 bajnoki mérkőzésen (1943–1962: 33 gól) és két nemzetközi kupamérkőzésen szerepelt (1956). Az egyetlen magyar labdarúgó, aki több mint 100-szoros válogatott (1947. aug. 17.–1962. ápr. 18: 101-szeres válogatott, 11 gól), az 1. Aranylabda-szavazáson a 6. (1956). A Budapesti Honvéd labdarúgó-szakosztályának vezetője (1974–1975); közben egy mérkőzésen a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is (Bécsben, 1974. szept. 28.-án Ausztria ellen), a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szakfelügyelője (1976–1978).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Volt klubja, a Budapesti Honvéd róla nevezte el a Bozsik József Stadiont (1986. okt. 1-jén; a Kispest Honvéd–Brondby [dán] BEK- selejtezőn). Emlékét őrzi a magyar labdarúgás utánpótlás-nevelését elősegítő Bozsik-program (2002–2003; 2004. okt.-től újraindult). Nevét vette fel a komáromi Bozsik József Általános Iskola és a bp.-i Csanádi Árpád Általános iskola és Gimnázium Bozsik József Tanterem, ahol portréját is elhelyezték (Varga Gábor keramikusművész alkotása).

Irodalom

Irod.: Takács István: Egy labdarúgó útja. B. J. Regényes életrajz. Ill. Kass János, Zádor István. (Bp., 1954)
Kő András: Bozsik. (Bp., 1978
2. átd. kiad. 2008)
Margay Sándor–Török Péter: 6:3 – az évszázad mérkőzése. (Bp., 2003).

Megjegyzések

2002. máj.-ban a MLSZ az 1956. febr. 29-i Budapest–Bejrút mérkőzést hivatalos válogatott találkozónak minősítette, így Bozsik válogatottsága a 100-ról 101-re emelkedett.

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője