Bozsik István
Bozsik István

2025. március 27. Csütörtök

Bozsik István

grafikus, művészettörténész, művészi író

Születési adatok

1941. május 16.

Miskolc

Halálozási adatok

2006. október 15.

Miskolc


Iskola

Imreh Zsigmond és Seres János szabadiskolájában tanult (1959-ig), a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Pap Gyula és Ék Sándor növendékeként végzett (1965).

Életút

A főiskola elvégzése után Miskolcon és Szerencsen működött (1967-től), a Miskolci Grafikai Stúdió tagja. Rajzai a vonalak szeszélyes halmazából összeálló, lendületes vonásokkal és aprólékos gondossággal elkészített képek, skiccek voltak. Jelentős szerepet játszott Miskolc város művészi és közéletében, a Miskolci Grafikai Biennálék és a Miskolci Téli Tárlatok állandó résztvevője. Művészi íróként elsősorban Miskolc művészettörténeti emlékeivel fogl.

Elismerés

Derkovits-ösztöndíj (1964).

Szerkesztés

Rajzai és művészeti írásai, kritikái, ill. egyéb dolgozatai rendszeresen megjelentek az Észak-Magyarország és az Ezredvég c. lapokban.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Miskolc (1966 és 1987)
Szerencs (1968)
Sátoraljaújhely (1983)
Nyíregyháza (1983).

Főbb művei

F. m.: grafikái a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban: Hajóépítés (1967)
Havas udvar (1968)
Kompozíció (1969)
Hegesztés (1969)
könyve: Rajzok 30 év terméséből. B. I. tollrajzai a Debreceni Bibliofil Műhely kiadásában. Bibliofil kiadás, az előszót írta Varga Gábor. (Debrecen, 1995)
írásai: Egy öreg miskolci piktor emlékezete. Dudás Miklós tájakban gondolkodott. (Észak- Magyarország, 1990. márc. 24.)
Egy miskolci néprajzkutató emlékezete. Bogdál Ferenc. (Hírlánc, 1990)
Megay Géza ébresztése. (Észak-Magyarország, 1995. aug. 25.)
Miskolc képzőművészete. (Ezredvég, 2005)
Emlékeim Szalay Lajosról. (Ezredvég, 2006).

Irodalom

Irod.: Bereti Gábor: Elhunyt B. I. (Miskolci Nap, 2006. okt. 21.)
B. I. (Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc, 2008).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője