Bozó Sándor
mezőgazdasági mérnök
Születési adatok
1933. november 9.
Pozsony
Halálozási adatok
2004. október 16.
Budapest
Család
Sz: Bozó Sándor (†1974), Ivánfi Ilona (†1955). F: 1960–1984: Tieff Margit (†1984). Leánya: történelem–magyar szakos középiskolai tanár.Iskola
A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban éretts. (1952), az Agrártudományi Egyetemen (ATE) mezőgazdasági mérnöki okl. szerzett (1957), doktorált (1969), a mezőgazdasági tudomány kandidátusa (1993). Politikai okokból a gimnáziumból eltanácsolták (1950), az ATE-ről kizárták (1955), majd a forradalom alatt tanúsított magatartása miatt a diplomáját nem adták ki.Életút
A Herceghalmi Kísérleti Gazdaság gyakornoka (1957–1958), kísérleti szakmunkása (1958–1961), tud. munkatársa (1961–1971), tud. főmunkatársa (1971–1980). Az Állattenyésztési Kutatóintézet (ÁKI) tud. osztályvezetője (1980–1991), tud. igazgatója (1991– 1997), tud. tanácsadója (1997-től). Szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatos állatgenetikai kutatásokkal, elsősorban különböző tejelő szarvasmarhafajták keresztezésével, keresztezett populációk integrált értékelésével, a szarvasmarha tej- és hústermelését meghatározó értékmérő tulajdonságok összefüggés-rendszerének feltárásával fogl. Vezető szerepet játszott a számítógépre alapozott szarvasmarha- tenyésztési és -telep-irányítási programok kifejlesztésében, ill. a vágómarha-minősítés objektív rendszerének kidolgozásában, továbbá az 1972. évi szarvasmarha-tenyésztési kormányprogram elméleti előkészítésében. A Mezőgazdasági Minősítő Tanács a többekkel előállított tejelő magyartarka fajtaváltozatát előzetesen elismert fajtának (1967), az ún. hungarofrízt államilag elismert fajtának minősítette (1984).Emlékezet
Emlékét őrzi a róla elnevezett Bozó Sándor Alapítvány (2006-tól).Elismertség
Az MTA Állattenyésztési Albizottsága tagja. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) tagja (1960-tól), a MAE Állattenyésztési Társaság alelnöke (1995-től), a Szarvasmarha-tenyésztési Szakosztályának vezetőségi tagja. A Magyar Tejgazdasági Nemzeti Bizottság tagja. A TDDSZ tagja (1989-től). Az Állattenyésztők Európai Szövetsége Szarvasmarha-tenyésztési Szekciójának tagja.Elismerés
Akadémiai Díj (Dohy Jánossal, Dunay Antallal, 1976), Ujhelyi Imre-díj (1998), Horn Artur-díj (2002), Életfa Emlékplakett (2004).Főbb művei
F. m.: Magyartarka x jersey F-1 tehenek perzisztenciájának, tőgyarányosságának és fejhetőségének vizsgálata. Dohy Jánossal, Horn Arturral. (Kísérletügyi Közlemények, 1959)Adatok a fejési sebesség vizsgálatához. Dohy Jánossal, Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1960)
Magyartarka és magyartarka x jersey F-1 növendékek fejlődésének összehasonlító vizsgálata. Többekkel. (MTA IV. Osztálya Közleményei, 1960)
A jersey keresztezés hatása magyartarka tehenek ellésére. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1960)
A szarvasmarha testalkati bírálatának korszerűsített módszere. Többekkel. (Állattenyésztés, 1962)
Jersey és magyartarka x jersey F-1 bikák színörökítésének vizsgálata. Többekkel. (Kísérletügyi Közlemények, 1962)
Az Állattenyésztési Kutatóintézet szaktanácsai a gyakorlat számára. 3. Szarvasmarha-tenyésztés. Összeáll. Dunay Antallal. (Bp., 1963)
50% jersey vérű tehénállomány tejfehérje-tartalmának vizsgálata. Többekkel. (Állattenyésztés, 1964)
Jersey keresztezésű és fajtatiszta magyartarka tehenek termelésének összehasonlító vizsgálata szabadtartásos istállórendszerben. Többekkel. (Állattenyésztés, 1964)
A tőgy termelési részarányosságának vizsgálata „tejelő magyartarka” keresztezésű konstrukcióba tartozó R-1 teheneken. Dunay Antallal, Horn Arturral. (ÁKI Évkönyve, 1965)
Testtömeg és tejtermelés közötti összefüggés vizsgálata kifejlett teheneken. Dunay Antallal (Állattenyésztés, 1966)
A magyartarkafajta keresztezése jersey fajtával. Többekkel. (ÁKI jelentősebb kutatási eredményei. 1962–1966. Bp., 1967)
A hústermelés növelésének lehetőségei tejelő típusú állományokban. Deák Mihállyal, Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1970)
„Tejelő magyarbarna” konstrukcióba tartozó F-1 és F-2 tehenek tejtermelésének összehasonlító vizsgálata. Dunay Antallal, Horn Arturral. (Állattenyésztés, 1971)
Az ivararány befolyásolásának lehetősége és következményei a gazdasági állatok tenyésztésében. Többekkel. (Állattenyésztés, 1974)
A holstein-fríz fajta értékmérői és javaslatok a hazai tenyésztésének megszervezésére. Többekkel. (Herceghalom, 1975)
A tejkoncentráció és a testnagyság hatása a tejelő marha típusára és a termék-előállításra. Dunay Antallal. (Állattenyésztés, 1976)
A magyartarka x holsteinfríz fajtaátalakító keresztezés második R-1 generációjának tejtermelése. Dunay Antallal, Rada Károllyal. (Állattenyésztés, 1979)
Tejelő típusú szarvasmarhák hízlalása abrakkal, tömegtakarmányokkal. Dunay Antallal. (Magyar Mezőgazdaság, 1980)
A tejelő szarvasmarhák szelekciója Magyarországon. (Állattenyésztés, 1981)
A szarvasmarha-keresztezési program megvalósulása Magyarországon. (Agrártudományi Közlemények, 1982)
Egyszerű módszer a növendékbikák hasított féltesteinek minősítésére. Dunay Antallal, Sárdi Jánossal. (Vágóállat és Hústermelés, 1983)
A tejmennyiség, a zsír és a fehérjetartalom együttes növelésének esélyei a holstein-fríz fajtában. Többekkel. (Állattenyésztés és Takarmányozás, 1989)
Az élősúly, ivar és fajta hatása a hasított test összetételére. Kollár Nándorral, Sárdi Jánossal. (A hús, 1991)
A tenyészcél meghatározását és a szelekció eredményességét elősegítő tényezők a tejelő szarvasmarha tenyésztésben. Kand. értek. (Bp., 1992)
A holsteinfríz fajta szerepe Magyarországon. (Gazdálkodás, 1992)
Az egyes laktációs termelések és az életteljesítmény összefüggései tejelő jellegű tehenekben. Többekkel. – A testméretek, típus és termelés összefüggései tejelő jellegű tehenekben. Többekkel. – A hazai szarvasmarhafajták hústermelési értéke. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1993)
A selejtezési okok összefüggése az életteljesítménnyel nagyüzemi holsteinfríz állományban. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1994)
A vágómarhák csontos húsának kereskedelmi bontás szerinti összetétele. Többekkel. (Herceghalom, 1995)
A küllemi tulajdonságok összefüggése a hasznos élettartammal eltérő marmagasságú holsteinfríz tehenekben. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 1995)
Lábvégbetegségek gyakorisága holsteinfríz állományokban. Többekkel. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1995)
A típus, a keresztezések és a heterózis szerepe a szarvasmarha-tenyésztésben. (Magyar Állatorvosok Lapja, 1996)
A húsmarhákkal kapcsolatos néhány újabb hazai kutatási eredmény. – A fehér-kék belga fajtával végzett haszonállat-előállító keresztezés hatása a hús néhány fontosabb összetevőjének alakulására. Bölcskey Károllyal, Sárdi Jánossal. (A hús, 1998)
Tejelő tehenek lineáris küllemi bírálatának összehasonlítása testméretadataikkal. Többekkel. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2000)
kutatási jelentései kéziratban: A tejelő magyartarka tehénállomány törzskönyvbe sorolásának feltételei. Többekkel. (Herceghalom, 1967)
Zárójelentés a tejelő magyartarka fajtaváltozatról. Többekkel. (Herceghalom, 1968)
A magyartarkafajta keresztezése jersey fajtával. (Herceghalom, 1970)
A hungarofríz-konstrukció előállításának eddigi eredményei. Többekkel. (Bp., 1978).
Irodalom
Irod.: Gyulai György: B. S. (Magyar Állattenyésztők Lapja, 2002)B. S. 70 éves. (Holstein magazin, 2003)
Györkös István: B. S. 70 éves. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2004)
Györkös István: B. S. 1933–2004. (Magyar Állattenyésztők Lapja, 2004). B. S. 1933–2004. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2005)
B. S.-alapítvány. (Állattenyésztés és takarmányozás, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aujeszky Aladár
orvos, állatorvos, bakteriológus
Fazekas Mihály
író, költő, botanikus
Gábor Andor
író, költő, újságíró, műfordító
Lyka Károly
művészettörténész, szerkesztő, botanikus
Varga Zoltán
edző, labdarúgó
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)