Bottlik József
Bottlik József

2022. január 16. Vasárnap

Bottlik József, apáti és kéri

politikus

Születési adatok

1873.

Budapest

Halálozási adatok

1933. január 24.

Miskolc


Család

Sz: Bottlik Lajos földbirtokos, országgyűlési képviselő, Litschauer Anna.

Iskola

Középiskoláit Iglón és Budapesten végezte, a bp.-i tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktori okl. szerzett (1897). Joghallgató korában elnöke az Egyetemi Körnek és az Országos Diákszövetségnek.

Életút

Tanulmányai befejezése után Borsod vm. aljegyzője (1897–1901), a Mezőcsáti járás főszolgabírája (1901–1914), Borsod vm. főjegyzője (1914–1917), főispánja (1917–1918), az összeomlás után a vm. kormánybiztosa (1919–1920); közben, a Tanácsköztársaság idején bebörtönözték (1919). A Nagyatádi Szabó-féle Országos Kisgazda- és Földműves Párt, majd a Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt (= Egységes Párt) programjával nemzetgyűlési, ill. országgyűlési képviselő (Mezőcsáti választókerület, 1920–1933); közben az első Nemzetgyűlés második (1920. febr.–márc.), majd első alelnöke (1920. márc.–1922. febr.). A pártegyesítés után az Egységes Párt alelnöke, a második Nemzetgyűlésben a Közigazgatási Bizottság elnöke (1922–1926). A mezőkeresztesi református egyházmegye főgondnoka. A Borsodvármegyei Gazdasági Szövetkezet és a Tiszajobbparti Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet alapító tagja, a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara elnöke. Az 1920-as évek egyik jelentős agrárpolitikusaként több regionális mezőgazdasági kamarát és hitelszövetkezetet alapított. Nagyatádi Szabó István híve, agrárprogramjának egyik kidolgozója, a törvényhozásban pártja vezérszónoka. Az Országgyűlésben nagy feltűnést keltő beszédben ítélte el a bp.-i Lipót körúti Club Kávéházban történt merényletet (1920).

Szerkesztés

A Hóvirág c. jótékonysági alkalmi lap szerkesztője (1900). Írásai a fentin kívül még elsősorban az Egyetemi Lapokban (1893–1896), a Diákszövetségi Lapokban (1894), a Köztelekben (1895–1896), ill. a Budapesti Hírlapban (1906-tól) és a Miskolci Naplóban jelentek meg (1916-tól).

Főbb művei

F. m.: B. J.-nek, Borsod vm. főispánjának székfoglaló beszéde. (Miskolc, 1917)
Emlékbeszéde néhai dr. Tarnay Gyula… felett. (Miskolc, 1929)
Megnyitóbeszéde a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara közgyűlésén. (Miskolc, 1929).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője