Böszörményi Miklós
Böszörményi Miklós

2024. október 8. Kedd

Böszörményi Miklós

orvos, tüdőgyógyász

Születési adatok

1914. január 29.

Budapest

Halálozási adatok

2002. december 1.

Budapest

Temetési adatok

2002. december 13.

Budapest

Farkasrét


Család

Sz: Böszörményi Jenő (1872–1957) gépészmérnök, a Darutervező Iroda csoportvezetője, Lévai Ilona. F: 1944-től Mihelffy Éva (†) a Hungarotex referense. Leánya: Böszörményi Katalin (1946. ápr. 1. Bp.) orvos; fia: Böszörményi László (1949. jan. 11.) mérnök.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1938), a Zeneművészeti Főiskolán zongoratanári szakon végzett (1937), a gümőkóros megbetegedésekből szakorvosi vizsgát tett (1942), az orvostudományok kandidátusa (1957), doktora (1968).

Életút

A budakeszi Erzsébet királyné Szanatórium, ill. az Országos Korányi Tbc Intézet gyakornoka (1939–1941), segédorvosa (1941– 1945), alorvosa (1945–1948), osztályvezető főorvosa (1948–1953), a kutatórészleg I. sz. klinikai osztályának vezetője, egyúttal az Intézet helyettes tud. vezetője (1953–1957), az Intézet igazgató főorvosa (1957–1970). Az Orvostovábbképző Egyetem, ill. a HIETE Tüdőgyógyászati Tanszék egy. docense (1957–1964), egy. tanára (1964. febr. 12.–1983. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1957-től); közben a Koreai Magyar Kórház tuberkulózis szakorvosa (1954. márc.–1955. márc.). A tüdőgümőkór gyógyításával, elsősorban a tbc látszólagos gyógykezelése után bekövetkező visszaesésekkel (recidívákkal) fogl., majd a tbc kemoterápiáját vizsgálta. A klinikai gyógyulás tényét – nemzetközileg is az elsők között – a kaverna záródásához kötötte, valódi recidívának azt tekintette, amely a kaverna záródása után keletkezett; ezzel alapvetően új eredményeket ért el a valódi és az álrecidívák megkülönböztetése terén. A tbc elleni küzdelem magyarországi irányítójaként nevéhez fűződik – többek között – a kontrollcsoportos vizsgálatok és a gümőkór ún. kombinatív gyógyszeres terápiájának bevezetése.

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik. Életéről Magyar N. Attila dokumentumfilmet rendezett (Múlt századi történetek, beszélgetés B. M. tüdőgyógyász professzorral, 2001).

Elismertség

Az NDK Tbc és Tüdőgyógyász Társasága tb. tagja (1963).

Elismerés

Munka Érdemrend (1955; arany, 1978), Koreai Vörös Zászlórend (1955), Kiváló orvos (1960), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Szocialista Magyarországért Érdemrend (1978). Korányi Frigyes-emlékérem (1959), Markusovszky-díj (Fauszt Imrével, 1964), a Korányi Frigyes-pályázat I. díja (1964), Állami Díj (1970), Pro Urbe Budapest.

Főbb művei

F. m.: Gümős sipolyok gyógykezelése penicillinnel. (Orvosok Lapja, 1947)
A szanatóriumok szerepe a tuberkulózis elleni küzdelemben. (Népegészségügy, 1948)
Tbc-allergia és immunitás. Jegyz. (Bp., 1948)
Allergia és immunitás. (Bp., 1950)
A tuberkulózis szovjet nomenklatúrája. Barabás Mihállyal, Majzik Gáborral. (Gyógyszereink, 1951)
A dialektikus szemlélet jelentősége a tüdőgyógyászati gyakorlatban. (Orvosi Hetilap, 1952)
A tüdőtuberkulózis klinikai formái. (Bp., 1956)
Rezisztencia, immunitás, allergia. (Bp., 1956)
A tüdő nem specifikus gyulladásai. (Tüdőtuberkulózis. Bp., 1956)
A felnőttkori kavernás tüdőgümőkór recidívái. Kand. értek. (Bp., 1957)
Sorozatos tenyésztések jelentősége a paucibacilláris folyamatokban. Bárász Zoltánnal. (Tuberkulózis, 1958)
Változások a tüdőgümőkór prognózisában. (Orvosi Hetilap, 1958)
Újabb szempontok a tüdőgümőkór aktivitásának fogalmához és elbírálásához. (Orvosi Hetilap, 1959)
A felnőttkori tüdőgümőkór recidíváinak néhány kérdéséről. (Tuberkulózis, 1959)
A tüdő gyulladásos betegségei. (A gümőkór. Szerk. Telegdi István. Bp., 1959)
Társadalom és a tbc. (A tuberkulózis. Bp., 1959)
A gümőkóros megbetegedés esélye Magyarországon. Illés Györggyel, Nyárády Ivánnal. (Tuberkulózis, 1960)
A tuberkulózis az általános orvosi gyakorlatban. Somi Kovács Tiborral. (A gyakorló orvos könyvtára. Bp., 1960)
A tuberkulózis pathogenezise. (Bp., 1960)
A tüdőtuberkulózis racionális gátlószeres kezelésének alapelvei. Schweiger Ottóval. (Az Országos Korányi Tbc Intézet jubileumi évkönyve. Szerk. is. Földes Istvánnal. Bp., 1961)
A gümőkór elleni küzdelem továbbfejlesztéséről szóló kormányrendelet. (Népegészségügy, 1961)
A hazai tbc-morbiditást kialakító tényezők. (Tuberkulózis, 1961)
A tüdőtuberkulózis corticosteroid-therápiájáról. (Orvosi Hetilap, 1961)
A súlyos destruktív tüdőgümőkór és kezelése. (A 32. Tbc Nagygyűlés előadásai. Bp., 1961)
Adatok a hazai tbc-epidemiológiai helyzet változásához. (Orvosi Hetilap, 1962)
Gyógyíthatatlan tbc-s betegek kezelése. Lakatos Máriával. – Sebészileg eltávolított kavernák és tuberkulómák bakteriológiai vizsgálata. Többekkel. (Tuberkulózis, 1963)
A „másodrendű” antituberkulotikumok. (Orvosi Hetilap, 1963)
A felnőttkori tüdőgümőkór gyógyszeres kezelése. Schweiger Ottóval. Monográfia. (Bp., 1963)
Kontrollcsoportos klinikai tömegvizsgálatok jelentősége. Fauszt Imrével. – A másodrendű antituberkulotikumok. (Orvosi Hetilap, 1963)
Változások a gümőkór epidemiológiájában. (Orvosképzés, 1964)
A tuberculosis megelőzése. – A tüdő tuberculosisának korai felismerése. (Belbetegségek korai felismerése és megelőzése. Szerk. Magyar Imre. Bp., 1965)
A tbc gyógyulásának diagnózisa. (Bp., 1966)
Antituberkulotikumok kombinálása a felnőttkori tüdőgümőkór kezelésében. Doktori értek. (Bp., 1968)
A felnőttkori tüdőbetegségek klinikuma. Katona Lászlóval, Schweiger Ottóval. (Bp., 1974
2. átd. és bőv. kiad. 1980)
A felnőttkori tüdőgyulladás diagnosztikus és terápiás problémái. (Az orvostudomány aktuális problémái. Bp., 1977)
A légzőszervek betegségei. (A gyakorló orvos enciklopédiája. I. Bp., 1977)
A tüdő, a hörgők, a légcső, a mellhártya és a mediastinum daganatai. (Klinikai onkológia. Szerk. Eckhardt Sándor. Bp., 1977)
A primer malignus tüdődaganatok gyógyszereredményének értékelési módszere. (Pneumologica Hungarica, 1979)
A tüdőrák klinikuma és terápiája. Szerk. Ungár Imre. Sajtó alá rend. (Bp., 1989)
A pneumóniák etiológiai diagnózisa. (Orvosi Hetilap, 1992. 47.)
Társadalmi tényezők szerepe a tbc újraéledésében. (Magyar Szemle, 1996)
Tüdőbetegségek. Megelőzés, felismerés, rehabilitálás. Vadász Imrével. (Bp., 1996)
metodikai levelei: A társadalom és a tbc. (1959)
Diagnosztikus és terápiás alapelvek a felnőtt tüdőgümőkóros betegek kezeléséhez. Horváth B.-vel. (1962)
A tbc gyógyszeres kezelése. (1967).

Irodalom

Irod.: Ajkay Zoltán: B. M. emlékére. (Orvosi Hetilap, 2004. 2.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője