Bosznay István
Bosznay István

2024. december 9. Hétfő

Bosznay István

festőművész, grafikus

Születési adatok

1868. október 19.

Csurgó, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1944. november 1.

Budapest


Család

Apja mennyiségtan és természettan szakos középiskolai tanár volt.

Iskola

A Mintarajz Tanodában Székely Bertalan, Keleti Gusztáv, Nádler Róbert és Greguss János növendéke (1886–1891). Németországi, olaszországi, angliai és hollandiai tanulmányúton vett részt.

Életút

A debreceni Református Kollégium Tanítóképző Intézetének tanára (1891–1907). Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán a díszítő- és alakrajz r. tanára (1907–1933) és a Főiskola jászapáti, ill. sárospataki művésztelepének vezetője (1922–1926); közben az I. vh.-ban, mint harctéri festő vett részt (1914–1918). Kiállító művész (1893-tól). Realista stílusú tájképeket, erdőrészletet, folyópartot, alföldi pusztákat festett, ill. egyéb kedves témái a dunántúli erdők borongós alkonya, a dombos, fás magyar hegyvidék, a Balaton aranyló légköre, a tavasz virágba öltözött és a tél álomba merült fái. Kifejezési formái a festői naturalizmus nyelvén minden kínálkozó tájszépségre érzékenyen láttatta a természetet. Rendkívül termékeny művész volt, festményeken kívül számos grafikát, ún. pillanatrajzot is készített.

Emlékezet

Több képét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) őrzi. Műterme az Andrássy úti palota 3. emeletén volt.

Elismerés

A Párizsi Világkiállítás elismerő oklevele (1900), Andrássy Dénes-ösztöndíj (1902), a Londoni Világkiállítás Bronzérme (1908), Müncheni Kis Aranyérem (1913), Wolfner-díj (1920), Horváth Nándor Balaton Díja (1922), Állami Nagy Aranyérem (1923), a Barcelonai Világkiállítás Aranyérme (1929).

Szerkesztés

Művészeti írásai elsősorban a Debreceni Protestáns Lapban (1892), a Debrecen c. folyóiratban (1896) és a Magyar Figyelőben jelentek meg (1911).

Kiállítások

F. kiállításai: gyűjteményes: Nemzeti Szalon (Bp., 1908 és 1918)
Műcsarnok (Bp., 1927 és 1941)
csoportos: az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat kiállításai (Műcsarnok, Bp., 1893-tól)
a Nemzeti Szalon kiállításai (Bp., 1894-től)
Berlin, Szentpétervár (1899)
Párizsi Világkiállítás (1900)
Saint Louis-i Világkiállítás (1904)
párizsi nemzetközi kiállítás (1905)
Londoni Világkiállítás (1908)
Pittsburgh, Washington (1914)
Velencei Biennále (1934).

Főbb művei

F. m.: Somogyi lakodalmas menet (1896)
A radványi pusztán (1909)
Poprádi tó (1913)
November (1915)
a Magyar Nemzeti Galériában: Erdőben (1898)
Legelő tehenek (1898)
Író öregúr (1902)
A radványi puszta (1904)
Szamos partja (1910)
Óbuda télen (1913)
Trencsén vára (1915)
Alkonyat (1923)
Önarckép (1928)
ősz. Mikes Puszta (1929)
a Szépművészeti Múzeumban: ősszel (1898)
a debreceni Déri Múzeumban: Öreg malom (1920).

Irodalom

Irod.: Lyka Károly: Bosznay képei. (Új Idők, 1908)
Chroniqueur: B. I. (Művészet, 1910)
Pipics Zoltán: Száz magyar festő. (Bp., 1942)
Marjay Ödön: B. I. művészete (Szépművészet, 1944).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője