Család

Sz: Bossányi György mérnök, a Szegedi Kendergyár munkásigazgatója, majd a Fővárosi Kézműipari Vállalat vezérigazgatója, Weisz Ágnes, a Budapesti Szállítási Vállalat adminisztrátora. Testvére: Bossányi Éva (1956–) kirakatrendező. 2. F: 1987-től Komor Tamás matematikus. Első házasságából született fia: Koder Dániel (1978–).

Iskola

A bp.-i Kulich Gyula Technikumban éretts. (1967), MÚOSZ Újságíró Iskolát végzett (1970), az ELTE BTK-n szociológus okl. (1975), az MKKE-n újságíró-közgazdász okl. szerzett (1978).

Életút

A Magyar Hirdető Reklámpszichológiai Osztályának kérdezőbiztosa (1967–1968), a Magyar Hírlap munkatársa (1968–1978), a Gazdaságpolitikai Rovat vezetője (1989–1990), a lap főszerkesztő–helyettese és a lap privatizációjának vezetője (1990), a Heti Világgazdaság (HVG) rovatvezetője (1988–1989). A Népszabadság munkatársa (1978–1988), főmunkatársa és rovatvezetője (1991– 1999). Az MSZMP tagja (1984–1988), a Nyilvánosság Klub alapító vezetőségi tagja (1988–1989), ügyvivője (1993-tól), az Új Márciusi Front tagja (1988-tól), a Demokratikus Charta egyik megszövegezője és ügyvivője (1991–1995). Pártonkívüliként, de az MSZP jelöltjeként országgyűlési képviselő (Budapesti lista, 1990. máj. 2.–1991. jan. 28.; lemondott mandátumáról), az Országgyűlés jegyzője. Az egyik első magyar tényfeltáró újságíró, számos korrupciós ügyet és gazdasági visszaélést leplezett le. A rendszerváltás éveinek meghatározó közéleti személyiségeként vezető szerepet játszott a Nyilvánosság Klub és az Új Márciusi Front megalapításában. Számos interjút készített magyarországi politikusokról, gazdasági vezetőkről, az 1980-as–1990-es évek belpolitikai küzdelmeinek jelentős szereplőiről. Gazdaságszociológusként elsősorban a magyarországi állami vállalatok és kisvállalkozások sajátosságaival fogl., a vállalati vezetők gazdasági érdekeltségeit vizsgálta.

Emlékezet

Az emlékét őrző Bossányi Katalin-emlékalapítvány minden évben, születésének évfordulóján (ápr. 17-én) Bossányi Katalin-díjat ad át (azon tényfeltáró újságíróknak, akik az egyedülállóan sokoldalú névadó munkásságának szellemiségét őrzik, 2003-tól).

Elismertség

A MÚOSZ elnökségi tagja (1980–1988 és 1993–1997), vezetőségi tagja (1988–1989), alelnöke (1986–1988).

Elismerés

Népszabadság Díj (1985 és 1995), Rózsa Ferenc-díj (1986), Demény Pál-emlékérem (1991), Sajtópáholy Díj (1995), Pulitzer- emlékdíj (1996), Ezüst Toll (1997), Pethő Sándor-díj (1997), Szegfű Díj (posztumusz, 2000).

Szerkesztés

A Mozgó Világ szerkesztőbizottságának tagja (1993–1999).