Bosnyák Zoltán
Bosnyák Zoltán

2025. április 24. Csütörtök

Bosnyák Zoltán, felsőpataki

jogász, író

Születési adatok

1861. október 10.

Somogytúr, Somogy vármegye

Halálozási adatok

1948. december 19.

Budapest


Család

Sz: Bosnyák Gusztáv (1837–1886) földbirtokos, szalai Szalay Jozefa (1839–1919). F: 1. Lenkei (Schlenker) Hedvig színésznő. 2. bokodi Sándor Erzsi (1885–1962) opera-énekesnő. Fia: Bosnyák Andor, Bosnyák Iván és Bosnyák Zoltán.

Iskola

Középiskoláit Nagykanizsán végezte, a budapesti tudományegyetemen államtudományi doktori okl. szerzett (1883).

Életút

A Belügyminisztérium (BM) szolgálatában állt (1883–1919); a Gyámügyi Közigazgatási Osztály, majd a Gyermekvédelmi Főosztály vezetője (ez utóbbi miniszteri tanácsosi rangban, az 1910-es évek elején), az Elnöki Osztály vezetője (1917–1919), államtitkári rangban (1918–1919), nyugdíjazták (1919). Pályafutása kezdetén elsősorban birtokpolitikai kérdésekkel foglalkozott, később érdeklődése a szociálpolitikai kérdések és a gyermekvédelem felé fordult. Nevéhez fűződik a gyámügyi közigazgatási reform megalkotása, majd a külföldet is megelőző, az elhagyott gyermekek állami védelméről szóló törvényjavaslat és utasítása kidolgozása (1903). Elsők között javasolta állami gyermekmenhelyek felállítását, ill. több vármegyére is kiterjedő magyar kir. gyermekmenhely-igazgatóságok szervezését. A koppenhágai nemzetközi kongresszuson (1910) kezdeményezte az elhagyott gyermekek nemzetközi védelmét. Néhány társadalmi színdarabját a bp.-i Nemzeti Színház mutatta be. Budapesten (Gellérthegy, XI. kerület Orlay utca 6.) élt és tevékenykedett, a Farkasréti Temetőbe temették; sírját felszámolták. A család tulajdonában volt Bosnyák-kúria ma emlékmúzeum: ebben a házban élt és alkotott Kunffy Lajos (1869–1962) festőművész. A század elején kapcsolatba került Jászi Oszkárral, gyermekvédelmi írásai közül néhány ezért a Huszadik Század c. folyóiratban jelentek meg. Egyetlen politikusként részt vett a folyóiratnak a zsidókérdésről szóló, nagyhatású vitájában (jóllehet nem államtitkárként, hanem íróként nyilatkozott meg; 1917-ben).

Főbb művei

F. m.: A birtokminimum, mint agrárreform Magyarországon. Kritikai kísérlet. (Bp., 1885)
A gyámügyi közigazgatás reformja. (Bp., 1890)
Karsai Sándor: Az elhagyott gyermekek védelme. Az elhagyott gyermekek védelméről szóló 1901. évi VIII. és XXI. törvénycikkek, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kiadott 1903. évi 1. sz. BM szabályrendelet gyakorlati magyarázata. Az előszót írta B. Z. (Közigazgatási Könyvtár. Bp., 1903)
Le droit de l’enfant abandonné. – Le droit et le système hongrois de la protection de l’enfance. (Revue de Hongrie, 1909)
Engel Zsigmond: A házasságon kívül született gyermek jogvédelme, különös tekintettel az apasági perre. Az előszót írta B. Z. (Bp., 1910)
Állami gyermekvédelem Magyarországon. (Huszadik Század, 1910)
színművei a Nemzeti Színházban: Becsületbíró. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: 1896. okt. 30.)
Tisztító tűz. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: 1897. nov. 26.)
Mary. Színmű 3 felvonásban. (Bem.: 1900. febr. 23.)
Sursum corda. Színmű 5 felvonásban. (Bem.: 1904. febr. 26.)
Mirette. Párizsi történet 3 felvonásban. (Bem.: 1906. nov. 23.).

Irodalom

Irod.: Fenyő Miksa: Magyar társadalmi színművek. (Budapesti Szemle, 1905)
Magyar irodalmi lexikon. Szerk. Ványi Ferenc. (Bp., 1926)
Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. (Bp., 1927)
Somogyi Helikon. A Somogy megyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. (Kaposvár, 1928)
Cseresnyés József: A magyar gyermekvédelem múltja és jövője. (A huszonöt éves állami gyermekvédelem emlékkönyve. Bp., 1928)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
Magyar politikai lexikon. Szerk. Madarász Elemér. (Bp., 1935)
Magyar művészeti lexikon. A magyar művészek, magyar városok, községek, magyar egyesületek, újságok, lapok ismertető lexikona. (Bp., 1938)
Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. (Bp., 1941)
Somogyi életrajzi kislexikon. (2. bőv. kiad. Kaposvár, 1981)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője