Család

Sz: Bosnyák Pál szűcssegéd, Bures Anna.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző iskolájában végzett (1927).

Életút

Tanulmányai befejezése után a tápiószelei népiskola tanára (1927–1928), majd a főváros szolgálatába lépett (1931-től). A budapesti XI. kerületi Váli utcai polgári fiúiskolában a földrajz és természetrajz r. tanára (1940–1944), az ún. Magyar Zsidókutató Intézet igazgatója (1944). A Keresztény Ellenzéki Párt tagja. Antiszemita, a II. vh.-ban való végső kitartásra buzdító cikkei szélsőjobboldali lapokban jelentek meg. Írásai Méhelÿ Lajos ún. fajbiológiai kutatásai alapján álltak, s a zsidók vélt túlhatalma ellen uszítottak, sürgetve a zsidókérdés végleges „törvényes” megoldását. A világháború végén, a Cseh-Morva Protektorátusba (1944 vége), majd felesége rokonaihoz, Erdélybe menekült (1945). Romániában álnéven bujkált, távollétében a Népbíróság halálra ítélte (1946). Bereghy Zoltán álnéven a Spanyol Rádió számára riportokat készített a romániai kollektivizálásról (1949–1950). Levelezését a Securitate felfedezte, letartóztatták (1950. márc. 9.), majd tiltott határátlépés, ill. államellenes izgatás vádjával letartóztatták, és tíz év börtönre ítélték (1950. dec. 28.; kiadták Magyarországnak: 1951. szept. 1.). Budapesti raboskodása alatt igyekezett megegyezni az új hatalommal: javaslatot tett egy Antifasiszta Intézet, ill. az Államvédelmi Hatóság Tudományos Intézete megalakítására. Később, Rákosi Mátyás utasítására – annak fejében, hogy nem végzik ki – tanulmányt készített a börtönben a magyarországi zsidókérdés megoldásáról. Munkája elkészülte után halálos ítéletét első-, másod- és harmadfokon is jóváhagyták (ez utóbbit 1952. szept. 28-án), a Budapesti Gyűjtőfogságban végezték ki (1952. okt. 4-én). A Kádár-rendszerben először Kutrucz Gizella kezdett el nyomozni Bosnyák Zoltán után. Kutatásaival azonban elsősorban az 1950-es évek hatalmi gyakorlatát leplezte le. Vizsgálódásairól Ember Judit készített egy igen nagy vihart kavart dokumentumfilmet (Hagyd beszélni Kutruczot!, 1985-ben). A filmből valószínűvé vált, hogy Bosnyák Zoltán írásait, elsősorban visszaemlékezéseit egy zsidók elleni monstre, anticionista perben kívánták felhasználni.

Emlékezet

A Cél c. folyóirat munkatársa (1930–1940), szerkesztője (1940–1944), egyúttal a Harc, az Egyedül vagyunk és a Függetlenség c. szélsőjobboldali lapok szerkesztője (1942–1944).