Bosnyák Zoltán
Bosnyák Zoltán

2022. január 26. Szerda

Bosnyák Zoltán

pedagógus, újságíró

Névváltozatok

Bereghy Zoltán

Születési adatok

1905. január 2.

Budapest

Halálozási adatok

1952. október 4.

Budapest


Család

Sz: Bosnyák Pál szűcssegéd, Bures Anna.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetem tanárképző iskolájában végzett (1927).

Életút

Tanulmányai befejezése után a tápiószelei népiskola tanára (1927–1928), majd a főváros szolgálatába lépett (1931-től). A budapesti XI. kerületi Váli utcai polgári fiúiskolában a földrajz és természetrajz r. tanára (1940–1944), az ún. Magyar Zsidókutató Intézet igazgatója (1944). A Keresztény Ellenzéki Párt tagja. Antiszemita, a II. vh.-ban való végső kitartásra buzdító cikkei szélsőjobboldali lapokban jelentek meg. Írásai Méhelÿ Lajos ún. fajbiológiai kutatásai alapján álltak, s a zsidók vélt túlhatalma ellen uszítottak, sürgetve a zsidókérdés végleges „törvényes” megoldását. A világháború végén, a Cseh-Morva Protektorátusba (1944 vége), majd felesége rokonaihoz, Erdélybe menekült (1945). Romániában álnéven bujkált, távollétében a Népbíróság halálra ítélte (1946). Bereghy Zoltán álnéven a Spanyol Rádió számára riportokat készített a romániai kollektivizálásról (1949–1950). Levelezését a Securitate felfedezte, letartóztatták (1950. márc. 9.), majd tiltott határátlépés, ill. államellenes izgatás vádjával letartóztatták, és tíz év börtönre ítélték (1950. dec. 28.; kiadták Magyarországnak: 1951. szept. 1.). Budapesti raboskodása alatt igyekezett megegyezni az új hatalommal: javaslatot tett egy Antifasiszta Intézet, ill. az Államvédelmi Hatóság Tudományos Intézete megalakítására. Később, Rákosi Mátyás utasítására – annak fejében, hogy nem végzik ki – tanulmányt készített a börtönben a magyarországi zsidókérdés megoldásáról. Munkája elkészülte után halálos ítéletét első-, másod- és harmadfokon is jóváhagyták (ez utóbbit 1952. szept. 28-án), a Budapesti Gyűjtőfogságban végezték ki (1952. okt. 4-én). A Kádár-rendszerben először Kutrucz Gizella kezdett el nyomozni Bosnyák Zoltán után. Kutatásaival azonban elsősorban az 1950-es évek hatalmi gyakorlatát leplezte le. Vizsgálódásairól Ember Judit készített egy igen nagy vihart kavart dokumentumfilmet (Hagyd beszélni Kutruczot!, 1985-ben). A filmből valószínűvé vált, hogy Bosnyák Zoltán írásait, elsősorban visszaemlékezéseit egy zsidók elleni monstre, anticionista perben kívánták felhasználni.

Emlékezet

A Cél c. folyóirat munkatársa (1930–1940), szerkesztője (1940–1944), egyúttal a Harc, az Egyedül vagyunk és a Függetlenség c. szélsőjobboldali lapok szerkesztője (1942–1944).

Főbb művei

F. m.: Fővárosunk elzsidósodása. Az előszót Méhelÿ Lajos írta. (1–2. kiad. Bp., 1935)
Két világ harca. A berni protokoll-per és a zsidókérdés tanulságai. (Bp., 1935)
Sem antiszemitizmus, sem zsidógyűlölet, hanem nemzeti önvédelem. Válasz Korein Dezső „Mi az oka a zsidógyűlöletnek” c. röpiratára. (Bp., 1936)
Magyarország elzsidósodása. (Bp., 1937)
A zsidókérdés törvényes rendezése az egyenjogúsítás 70. évfordulójára. (Mezőberény, 1937)
Harc a zsidó sajtó ellen. Sajtópolitikai tanulmány. (Bp., 1938)
Erdély 1938-ban. (Bp., 1938)
A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. (Bp., 1938)
Az idegen vér. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban. (1–2. kiad. Bp., 1938)
Prohászka és a zsidókérdés. (Bp., 1938)
A zsidó kérdés. I–II. köt. (Bp., 1940
hasonmás kiad. 2000)
A harmadik zsidótörvény és a házasság. (Egyedül vagyunk [folyóirat], 1940)
Istóczy Győző élete és küzdelmei. (Bp., 1940
hasonmás kiad. Sydney, 1989)
Szembe Júdeával! (Bp., 1941
2. lényegesen bőv. kiad. 1943
3. jav. kiad. 2002)
Ford, Henry: A nemzetközi zsidó. Ford. Kiss P. Zoltán. A bevezetőt írta. (1–2. kiad. Bp., 1943)
A magyar fajvédelem úttörői. (Bp., 1943
hasonmás kiad. 2000)
Magyarország elzsidósodása. – Fővárosunk elzsidósodása. Hasonmás kiad. (Bp., 2000)
Harc a zsidó veszély ellen! Az antijudaizmus kézikönyve. (Bp., 1944
hasonmás kiad. 2003)
Prohászka Ottokár: Az én antiszemitizmusom. P. O. összegyűjtött zsidó tárgyú írásai és beszédei. A bevezető tanulmányt írta B. Z. Szerk. ifj. Tompó László. (Bp., 2003)
ford.: Fehst, Hermann: Bolsevizmus és zsidóság. Ford., az előszót írta. (Bp., 1936
hasonmás kiad. 2000).

Irodalom

Irod.: Kutrucz Gizella: Válogatott közügyeim. (Terep. Bp., 1990)
Murányi Gábor: B. Z. sokadik élete. Mindegy, csak harc legyen! (Heti VG, 2000. 23.)
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. (Bp., 2001)
Ungváry Krisztián: A titkos kapcsolat. Az ÁVH szolgálatában B. Z. (Szombat, 2002)
Holtzer Lóránt: B. Z. élete és titokzatos halála. (Beszélő, 2003)
film: Ember Judit: Hagyd beszélni Kutruczot! (dokumentumfilm, 1985)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője