Bosnyák István
Bosnyák István

2025. január 18. Szombat

Bosnyák István

író, irodalomtörténész, szerkesztő

Névváltozatok

2006-tól Baranyai-Bosnyák István

Születési adatok

1940. október 8.

Darázs, v. Baranya vármegye

Halálozási adatok

2009. március 22.

Budapest

Temetési adatok

2009. március 31.

Budapest

[ravatal] Fiumei út


Család

Sz: Bosnyák János kisiparos, Persits Mária. Fia: Bosnyák Áron és Bosnyák Csaba.

Iskola

Általános iskoláit szülőfalujában és Vörösmarton végezte, a szabadkai tanítóképzőben éretts. és tanítói képesítést (1960), az Újvidéki Egyetemen magyar szakos tanári okl. szerzett (1964), doktorált (1974).

Életút

A laskói Petőfi Sándor Általános Iskola tanára (1965–1967). Az Újvidéki Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanársegéde (1967–1976), egy. docense (1976–1982), rk. tanára (1982–1987), r. tanára (1987–2001), nyugdíjazták. Az újvidéki Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete tud. titkára (1969–1974), igazgatója (1981–1983). A szabadkai Tanárképző Főiskola (1974–1976) és az eszéki Pedagógiai Egyetem magyartanárképző szakának vendégtanára (1982–1986). Első magyartanára, Baranyai-Schneider Júlia indította el írástudói pályáján, később, az egyetemen Bori Imre, Sinkó Ervin és B. Szabó György tanítványa. Pályafutása kezdetén a Magyar Szóban és a Híd c. folyóiratban jelentek meg első írásai: a Hídról írt tanulmányát az Újvidéki Egyetem köztársasági napi pályadíjával (1961), egyik könyvkritikáját Tribün Díjjal jutalmazták (1962). 20. sz.-i magyar irodalommal, magyar–délszláv irodalom- és művelődéstörténeti kapcsolatok történetével fogl., de értékesek a régi magyar irodalommal, a jugoszláviai magyar népköltészettel kapcsolatos folklorisztikai dolgozatai. Sinkó Ervin és B. Szabó György életművének gondozója, ill. számos, korábban nem vagy alig ismert jugoszláviai magyar író-költő (pl.: Boschán Sándor) munkásságának újra felfedezője és megismertetője.

Emlékezet

Budapesten, a Fiumei úti Temetőben nyugszik. Életműkiadása a Dotnet Kiadó gondozásában jelenik meg (2006-tól).

Elismertség

A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság alapító elnöke (1990–2000), tb. elnöke (2000-től). A Szerb Írószövetség és a Vajdasági Íróegyesület tagja (1970-től). A Magyar Írók Szövetsége külhoni (1990–1993), r. tagja (1993-tól). A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tagja (1977-től). A Magyar Nyelv és Kultúra Társasága alapító tagja.

Elismerés

Tribün Díj (1962), Zsáki József-díj (1987), Szenteleky Kornél Irodalmi Díj (1994), Szerbia Közművelődési Közösségének Arany Jelvénye (2001).

Szerkesztés

A Symposion szerkesztője (1963–1964), az Új Symposion alapító fő- és felelős szerkesztője (1965). A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei szerkesztője (1969–1974 és 1981–1983). A Tanulmányok c. tanszéki évkönyv (1982–1984) és az Értekezések, monográfiák c. intézeti könyvsorozat szerkesztője (1982–1985). A Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság Kiskönyvtárának fő- és felelős szerkesztője (1991).

Főbb művei

F. m.: Laskói esték. Vallomások. (Symposion könyvek. 14. Novi Sad, 1968)
Theatrum mundi à la Joszif Visszarionovics Sztálin. Politikai tanulmány. (Symposion füzetek. 3. Újvidék, 1970)
A közösség rossz lelkiismerete. Részlet egy hosszabb Sinkó- tanulmányból. (Tanulmányok. 5. Újvidék, 1972)
Etika és forradalom Sinkó Ervin életművében. Egy. doktori értek. (Godisnjak Filozofskog fakulteta u Novom Sadu. Novi Sad, 1975)
Vázlatok egy portréhoz. Sinkó variációk 1963–1973. (Symposion könyvek. 41. Újvidék, 1975)
Ellenversek, ethoszok. Versek. Bibliofil kiad. (Újvidék, 1977)
Ember a forradalomban, ember a soron kívül. Vázlatok egy portréhoz 2. (Symposion könyvek. 52. Újvidék, 1977)
Szóakció I. Adalékok irodalmunk szellemrajzához. (Újvidék, 1980)
Szóakció II. Adalékok egy nemzedéki szellemiség rajzához. (Újvidék, 1982)
Hétezer nap Szibériában, avagy Egy történelmi paranoia jugoszláv kritikája. A mű Karlo Stajner [Steiner Károly] emlékiratáról szól. (Gulag ABC. 2. Bp., 1986)
Mű és magatartás. Esszék, kommentárok. (Újvidék, 1987)
Jugoszláviai magyar népköltészeti kalauz. Tanulmány, bibl. (Újvidék, 1991)
„Lehetetlen” kapcsolatok „lehetetlen” időkben. Komparatisztikai tanulmányok. (Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiskönyvtára. 2. Újvidék, 1992)
Kis éji Ady-breviárium Anno domini 1989. Ceruza-sorok: parafrázisok, adaptációk, centók és centónék egy ezredvégi Ady-összes margójára. Versek. (Újvidék, 1993)
Pörök, táborok, emberek. 1–2. köt. Kor- és kórtörténeti variációk az ezredvégről. Tanulmányok. (Újvidék, 1994–1997
új kiad. XX. század, ó! Pokolbéli tudósítások a Jelmezes és Jelmeztelen Gonoszság birodalmából címmel, 2005)
Sinkóék. Sinkó Ervin és Rothbart Irma életútja hang-, szín- és tévéjátékban elbeszélve. (Újvidék, 1995)
Becskereki Szabó György. Monográfia. (Újvidék, 1996)
Kis magyar balkáni krónika. 1962–1997. 1–2. köt. (Újvidék, 1998)
Politikai symposion a Délvidéken. 1. Egy ellenzéki nemzedék mozgalmi kibontakozása és veresége. 2. Egy ellenzéki magyar nemzedék világ-képe. 1961–1965. (Újvidék, 2003–2006)
Etika és forradalom – (un)etikus forradalom? Egy XX. századi epochális kérdés körbejárása. 1905–1965. I. könyv. (Újvidék, 2005)
Ellenversek. 1959–2004. (Bp., 2007)
Vallani mindent? Konfessziók és interjúk. 1961–2001. (Bp., 2008)
Polémiák, hiábavaló polémiák. Vitairatok. 1962–1999. (Bp., 2009)
szerk.: Kontrapunkt. Symposion-antológia. Vál., szerk. Bányai Jánossal. (Symposion könyvek. 3. Novi Sad, 1964)
Magyar irodalmi olvasókönyv a szakmunkásképző iskolák 3. osztálya számára. (Újvidék, 1973)
Sinkó Ervin: Honfoglalás előtt. Naplófeljegyzések 1939-től 1942-ig. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Hagyományaink. 1. Újvidék, 1976)
Sinkó Ervin a horvát irodalomban. Bibliográfiai tájékoztató. 1945–1959. Összeáll. (Írói bibliográfiák. 1. Újvidék, 1979)
Ady Endre – Endre Ady: Versek – Pjesme. Ford. Krleza, Josip. Sajtó alá rend., az elő- és az utószót írta. (Eszék, 1978)
Sinkó Ervin: Egy regény regénye. Moszkvai naplójegyzetek. 1935–1937. Sajtó alá rend., a szöveget gondozta. (2. kiad. Újvidék, 1985
3. kiad. 1988)
Jugoszláviai magyar népköltészet I. köt. Vál., szerk., előszó, jegyz. (Újvidék, 1985
II. köt. Újvidék, 1988
III. köt., Újvidék, 1990
IV. köt., Újvidék, 1990)
Sinkó Ervin: Krleza. Esszék, tanulmányok, kommentárok. Sajtó alá rend., az utószót írta. (Újvidék, 1987)
B. Szabó György: Tér és idő. Tanulmányok. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 1988)
B. Szabó György: Élmény, szerep, hivatás. Tanulmányok. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 1988)
Sinkó Ervin: Áron szerelme. 1–2. köt. Kisregények. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 1989)
A tér és idő árnyékában. Tanulmányok. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 1989)
Éjszakák és hajnalok. Cikkek, esszék, töredékek. Sajtó alá rend., az előszót írta, a bibliográfiát összeáll. (Újvidék, 1990)
Hogyan tovább a háború után? A JMMT és a Magyar Szó tribünciklusának dokumentumai. 1992–1993. Szerk. A bibliográfiát Csapó Julianna állította össze. (Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság kiskönyvtára. 3. Újvidék, 1993)
Önmagunk nyomában. A JMMT évkönyve. 1990–1993. (Újvidék, 1993)
Bácskai magyar népviseletek. (Újvidék, 1994)
Sinkó Ervin kiadatlan művei. 1. köt. A hontalanság énekel. Kiadatlan versek. 1914–1967. 2. köt. Bezúzott háborús napló. 1939–1944. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 1999–2000)
Délvidék, negyvennyolc. Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc a mai Vajdaság területén. (Újvidék, 2000)
Önmagunk nyomában. A JMMT jubiláris évkönyve. 1990–2000. Szerk. A bibliográfiát Csapó Julianna állította össze. (Újvidék, 2000)
Kisebbségjog a Vajdaságban. A nemzetiségi jogok törvényes rendezésének hagyománya és gyakorlata a Monarchiától napjainkig. Főszerk. (Újvidék, 2000)
Nagy mesélőnk ébresztése. Majtényi Mihály centenáriumára. (Újvidék, 2001)
Sinkó Ervin: Az idegen. Novellák és elb.-ek. 1925–1964. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 2001)
Boschán Sándor: Örök álmok. Hagyatéki művek. Sajtó alá rend. (Jugoszláviai Művelődési Társaság kiskönyvtára. Líra, epika, dráma. 4. Újvidék, 2002)
A honfoglalástól Mohácsig. Millenniumi visszapillantás a délvidéki magyar kultúra első félezredéve. (Újvidék, 2002)
Sinkó Ervin: Magyar irodalom. 3. könyv. Hagyatéki tanulmányok, cikkek, kritikák. 1922–1966. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 2004)
Sinkó Ervin: Világirodalmi esszék. Hagyatéki írások. 1916–1939. Sajtó alá rend., az előszót írta. (Újvidék, 2006).

Irodalom

Irod.: Egy kisebbségi kismagyar életmű. B. I. munkássága a kritika és a bibliográfia tükrében. 1954–2004. (Bp., 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője