Börzsönyi Kollarits Ferenc
Börzsönyi Kollarits Ferenc

2022. január 19. Szerda

Börzsönyi Kollarits Ferenc

festőművész, grafikus

Névváltozatok

1934-ig Kollarits

Születési adatok

1901. október 26.

Budapest

Halálozási adatok

1963. augusztus 23.

Budapest


Iskola

Podolini-Volkmann Artúr szabadiskolájában (1921–1923), majd Párizsban a Julian Akadémián tanult (1924–1925).

Életút

A Fővárosi Elektromos Művek dolgozója; villanyszerelő, dekorátor (1919–1962) és a vállalati festő-szabadiskola alapító tanára (1945–1963). Az Európai Iskola tagja (1946–1949). Műveit a természet ihlette, de élményeit erősen átfogalmazta. Képei borongós hangulatú tájképek, csendéletek, aktok, ill. több alakos kompozíciók. Szinte valamennyi képe tele van feszültségekkel: sötét, erőteljes színekkel festett különös kompozíciók. Külvárosi tájakat festett, hóval borított sáros utcákat, járművek kerekeitől összeszabdalt földeket. Figurális munkáin a világháborús élmény hatására gyakran szerepelnek menekülő emberek, továbbá gyakori motívum még: a kivégzés, a levétel a keresztről, a sírbatétel, valamint egy-egy barátjának halála. A magyarországi képzőművészeti közélettől elvonultan alakította ki sajátos természetelvű, posztimpresszionista festészeti stílusát, amelyben az expresszionizmus és a kubizmus tanulságait is felhasználta.

Emlékezet

Igen sok festményét és a legtöbb grafikáját egyáltalán nem keltezte, több képéről máig nehezen lehet megállapítani, hogy mikor készült. Budapesten hunyt el, a Rákoskeresztúri Temetőben nyugszik (síremléke Varga József szobrászművész alkotása). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi, ahol első emlékkiállítását is megrendezték (1967-ben). Legutóbb a bp.-i Haas Galéria (2005. márc. 18.–ápr. 16.).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni gyűjteményes: MKP VI. kerületi Szervezete székháza (Budapest, 1946)
emlékkiállításai: Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 1967)
Oroszlány (1970)
Szentesi Galéria (Szentes, 1985)
Vízivárosi Galéria (Budapest, 1988)
Nagykanizsa (1990)
Elektromos Művek Kultúrközpont (Budapest, 1993)
Haas Galéria (Budapest, 2005)
csoportos: A Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1946)
Magyar Művészhetek. Ernst Múzeum (Budapest, 1947)
Barcsaytól Scheiberig. XX. századi festmények, rajzok. Haas Galéria (Budapest, 2007)
Modern klasszikusok – klasszikus modernek. Haas Galéria (Budapest, 2010).

Főbb művei

F. m.: festményei: Női akt (1927)
Gyermekek (1928)
Ilonka (1928)
Tabán (1928)
Muskátli az ablakban (1934)
Visegrádi kert (1934)
Hűvösvölgy (1938)
Farakások (1938)
Kirándulók (1939)
Külváros. I–II. (1942)
A város szélén. I–II. (1942)
Kikötő (1942)
Golgota. Levétel a keresztről (1943)
A Bánki tónál (1946)
Szekér (1946)
Nógrádi dombok (1946)
Sukoró (1950)
Borús táj (1950–1955 k.)
Napraforgók vázában (1954)
Gyárkémények (1955)
Ürömi házak (1955–1960 k.)
Egy különös falu (1955–1960 k.)
Zebegény (1958)
Szénahordás (1960)
Dunapart. I–II. (1960)
Kazlak (1960)
Lombos öreg fák (1960)
Kocsiút (1961)
Az üvöltő (1961)
grafikái: Párizsi utca, Koldusasszony, Levétel a keresztről (1925–1930)
Dombos táj, Gyomlálók, Munkásasszony, Varrogató, Ebédelők (1930–1935)
Pihenő katona, Katonák a fedezékben, Katonák (1940–1945)
Menekülők (1944)
Hajóudvar, Külváros, Ürömi táj, Munkások, Gyárépület, Gyárnegyed (1945–1950)
Fiatalok, Zoli bácsi, Háttal álló akt, Jegenyék (1950–1952).

Irodalom

Irod.: Börzsönyi Ferenc festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. A bevezetőt Szerdahelyi Sándor írta. (Bp., 1946)
M. Heil Olga: B. K. F. (Művészet, 1966)
B. K. F. festőművész emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust összeáll. M. Heil Olga. A fotókat Petrás István készítette. (Bp., MNG, 1967)
Pogány Ö. Gábor: B. K. F. emlékkiállítása. (Művészet, 1967)
Soós Klára: B. K. F. pályája. (Művészet, 1970)
Tóth Antal: B. K. F. Emlékkönyv. (Bp., 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője