Börzsönyi Arnold Károly
Börzsönyi Arnold Károly

2025. január 24. Péntek

Börzsönyi Arnold Károly

régész, muzeológus, bencés szerzetes

Születési adatok

1856. május 14.

Ják, Vas vármegye

Halálozási adatok

1920. május 4.

Győr


Iskola

Belépett a bencés rendbe (1875. aug. 29.), ünnepélyes fogadalmat tett (1880. júl. 18.); a pannonhalmi bencés főiskola elvégzése után áldozópappá szentelték (1881. júl. 11.), a bp.-i tudományegyetem hallgatója (1882–1883).

Életút

Pannonhalmán a rend másodkönyvtárosa (1881), hitszónok (1882), a győri bencés gimnázium r. tanára (1883–1917) és ideiglenes igazgatója (1912–1913). A győri városi régészeti gyűjtemény (= bencés főgimnáziumi régiségtár) vezetője (1883–1917), egyúttal a rend ideiglenes házfőnöke (1912–1913), betegsége miatt nyugalomba vonult (1917). Jelentős szerepet játszott Győr város és környéke régészeti feltárásában, kiemelkedő eredményeket ért el a Dunántúl őskori és népvándorlás kori kutatásában. Győrött, a Széchenyi tér keleti felében, a Lloyd-épület alapjainak ásásakor római kori katonai diplomát hozott a felszínre (1885), szintén Győrött, az ún. Téglavető-dűlőben ötévi kitartó munkával avarkori temetőt tárt fel (1901), Nagybaráton, a kora vaskori halmokban fejedelmi temetkezést regisztrált (1907–1908), ill. Gyömörén honfoglalás kori csontvázas sírt tárt fel gazdag tárgyi anyaggal (1911). Polgárdiban, Zalavárott és Kilitiben is végzett ásatásokat. Muzeológusként az ő vezetése alatt a győri bencés gimnázium új épületében kialakította a műtárgyállomány új elhelyezési rendjét: a régiségtári anyagot elválasztotta a természettudományos gyűjteménytől. Feldolgozta és szakszerűen meghatározta a régiségtárban lévő római kori pénzeket (3826 db!), nemzetközileg is színvonalas állandó kiállítást rendezett be, ill. kiadta a gyűjtemény igen értékes katalógusát (1897). A gyűjtemény teljes tárgyi állományát összesen 35 közleményben dolgozta fel. A gyűjtemény részt vett az országos kiállításon (1885), sikerrel szerepelt a millenniumi kiállításon (Kiállítási Éremmel jutalmazták, 1896), a Párizsi Világkiállításon (1900) és a bécsi nemzetközi vadászati kiállításon (1910).

Emlékezet

Győrött hunyt el, a gyászszertartást Fetser Antal megyéspüspök tartotta (1920. máj. 7-én); a helyi köztemetőben nyugszik. Szülőfalujában, Jákon emléktáblát helyeztek el (a jáki r. k. közösségi házon, 2003. márc. 21-én).

Elismertség

Az Országos Régészeti és Embertani Társulat igazgató-választmányának tagja. A Műemlékek Országos Bizottságának l. tagja.

Főbb művei

F. m.: Kalauz a győri Szent-Benedek-rendi főgymnasium régiségtárában. (Győr, 1897)
A győri főgymnasium régiségtárának római érem- és pénzgyűjteménye. 1–2. Szerk. (Győr, 1900–1903)
Győri temető a régibb középkorból. (Archaeologiai Értesítő, 1902)
Szent László-féle éremlelet Kiliti határából. (Numizmatikai Közlöny, 1903)
Győri sírmező a régibb középkorból. (Archaeologiai Értesítő, 1904)
Római régiségek Győr belváros területéről. (Archaeologiai Értesítő, 1907)
Győr megyei emlékek a hallstatti korszakból. (Archaeologiai Értesítő, 1909)
Győr vármegye őstörténete. (Győr vármegye. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk. Borovszky Samu. Bp., 1910)
őskori emlékek a győri múzeumban. (Archaeologiai Értesítő, 1911)
Rómer Flóris Ferenc. (Győr, 1911)
Gyömörei sírlelet a honfoglalás korából. (Archaeologiai Értesítő, 1912)
Rómer Flóris Ferenc. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrác. Bp., 1916).

Irodalom

Irod.: B. A. K. irodalmi munkássága. (A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. Szerk. Sörös Pongrác. Bp., 1916)
Uzsoki András: A győri és a Győr környéki régészeti gyűjtés és kutatás története. (Arrabona, 1965)
Győri életrajzi lexikon. (Győr, 1999)
Tóth László: B. A. K. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője