Borúth Elemér
Borúth Elemér

2024. december 13. Péntek

Borúth Elemér

író, költő

Névváltozatok

Steiger Alajos

Születési adatok

1833. január 26.

Mád, Zemplén vármegye

Halálozási adatok

1886. augusztus 26.

Sátoraljaújhely, Zemplén vármegye


Család

Fia: Borúth Andor (1873–1955) festőművész. F: Evva Ottília.

Iskola

Iskoláit Sátoraljaújhelyen, Egerben, Miskolcon, Rozsnyón és Kassán végezte.

Életút

Nyíregyházán városi tanácsos (1860–1861), lemondott (1861). Mádon szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkozott (1861–1870). Sátoraljaújhelyen telepedett le, Hegyalja címmel megalapította az első Zemplén megyei lapot (1870. jan. 4.–szept. 27.), majd ennek folytatásaként Zemplén c. „vegyes tartalmú” lap szerkesztője (1870–1879), ill. a Zempléni Lapok kiadó-tulajdonosa (1879–1886). Első írásai, társadalmi és közgazdasági dolgozatai és tárcái fővárosi lapokban jelentek meg. Később elsősorban dalaival vált ismertté, amelyeket elsősorban Kralovánszky Mór, Simonffy Kálmán és Szénffy Gusztáv zenésítettek meg.

Emlékezet

Sátoraljaújhelyen nyugszik. Emlékét őrzi a sátoraljaújhelyi Borúth Elemér-alapítvány (1998), amely évente Borúth Elemér Vers- és Prózamondó Versenyt rendez. A sátoraljaújhelyi Városháza aulájában domborművét helyezték el (Égerházy László faszobrászművész alkotása, felavatták az Újhelyi Napok keretében, 2008. szept. 24-én).

Elismertség

A Petőfi Társaság tagja (1879-től).

Szerkesztés

Hegyalja címmel megalapította az első Zemplén megyei lapot (1870. jan. 4.–szept. 27.), majd ennek folytatásaként Zemplén c. „vegyes tartalmú” lap szerkesztője (1870–1879), ill. a Zempléni Lapok kiadó-tulajdonosa (1879–1886). Költeményei elsősorban a Nővilág (1857), a Szépirodalmi Közlöny (1857), a Napkelet (1857–1859), a Hölgyfutár (1857, 1862), a Két Garasos Ujság (1859), a Nefelejts (1859, 1869), a Vasárnapi Ujság (1859; 1887: hátrahagyott költemények), a Magyarország és a Nagyvilág (1876), az Ország–Világ (1886) és a Fővárosi Lapok (1865; 1887: hátrahagyott költemények) c. folyóiratokban jelentek meg.

Főbb művei

F. m.: Boruth költeményei. (Pest, 1859)
Nyárlevelek. B. E. újabb költeményei. (Sátoraljaújhely, 1878)
Hátrahagyott művei. I–II. Költemények. Próza. Fénynyomott arczképével és életrajzával. Az életrajzot Szana Tamás írta. (Bp., 1887).

Irodalom

Irod.: Paszlavszky Sándor: Három Zemplén vármegyei költőről. Szemere Miklós, B. E., Darmay Viktor. (Bp., 1889)
Viski K. Bálint: B. E. és művei. (Máramaros [folyóirat], 1899)
Perényi József: B. E. (Sátoraljaújhely, 1905)
Németh Pál: A hírlapíró B. E. (Zemplén, 1908)
Farkas József: B. E. élete és költészete. (Komárom, 1909)
Székelyné Forintos Judit: B. E. (Szülőföldünk, 1983).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője