Borus József
Borus József

2024. október 12. Szombat

Borus József

történész

Születési adatok

1926. április 21.

Lyon, Franciaország

Halálozási adatok

2006. november 18.

Budapest


Család

Sz: Borus József, Szabó Teréz. F: Böszörményi Nóra vegyészmérnök. Családja 1928-ban költözött Magyarországra.

Iskola

Elemi és középiskoláit Kisújszálláson végezte, a kisújszállási gimnáziumban éretts. (1945), az ELTE BTK-n – a Győrffy-kollégium tagjaként – történelem–magyar szakos tanári okl. szerzett (1950), a történelemtudományok kandidátusa (1961). Öthónapos Pártfőiskolát végzett (1951).

Életút

A Magyar Néphadsereg (MN) tisztje (1948–1960), őrnagyként szerelt le (1960). A bp.-i Hadtörténelmi Levéltár, ill. a Hadtörténelmi Intézet és Múzeum tud. munkatársa és a Tudományos Osztály vezetője (1950–1960), egyúttal a Bécsi Magyar Állandó Levéltári Kirendeltség vezetője is (1957–1960). Az MSZMP KB Párttörténeti Intézete szekcióvezető tud. munkatársa (1960–1964), tud. titkára (1964–1966), az MTA Történettudományi Intézete tud. főmunkatársa (1967–1996). A Freiburgi Egyetem vendégtanára (1978–1979), a Linzi Egyetem magyar nyelvi lektora (1986–1997). Az MTA–TMB-n Molnár Erik aspiránsa (1951–1954). Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc hadtörténetével, a forradalmi honvédelem szervezési kérdéseivel, az 1849. évi tavaszi hadjárat történetével, ill. a II. vh. és az 1945 utáni háborúk történetével, a haditechnika fejlődésével fogl.

Elismertség

A Magyar Történelmi Társulat választmányi tagja (1949–1991); közben a Társulat titkára (1961-től) és ügyvezető-helyettes főtitkára is (1967-től). A II. Világháború Története Nemzetközi Bizottságának tagja (1989–1993).

Szerkesztés

A Hadtörténelmi Közlemények alapító szerkesztője (1954–1955).

Főbb művei

F. m.: Bem, a forradalmi hadvezér. (Katonai Figyelő, 1951)
Kossuth, a forradalmi honvédelem szervezője. Balázs Józseffel, Nagy Kálmánnal. (Emlékkönyv Kossuth Lajos születésének 150. évfordulójára. Bp., 1952)
A magyar hadtörténetírás helyzete és feladatai. (Hadtörténelmi Közlemények, 1954)
A Rákóczi-szabadságharc hadművészetének kérdéséhez. (A Rákóczi- szabadságharc történetéből. Bp., 1954)
1849 hadtörténeti irodalmának néhány kérdése. (Hadtörténelmi Közlemények, 1955)
A nép a Tiszavonal védelmében. 1849. január–április. (Jászkunság, 1956)
Az ellentámadás problémája 1849 februárjában. Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Kand. értek. (Bp., 1960)
Kápolna előtt. Adatok Dembinski fővezérségéhez. (Századok, 1961)
A felsőtiszai hadtest 1848. december–1849. február. (Hadtörténelmi Közlemények, 1963)
Hadtörténet és társadalomtörténet. (Történelmi Szemle, 1964)
Népfelkelés Jánosházán. 1849. ápr. 28. (Vasi Szemle, 1964)
Fejér megye felszabadítása. 1944. dec. 2.–1945. márc. 23. (Fejér Megye Történeti Évkönyve. 4. Székesfehérvár, 1970)
Churchill és a brit vezérkar balkáni tervei. (Hadtörténelmi Közlemények, 1971)
Szolnok megye felszabadítása. 1944. okt. 7.–nov. 17. (Szolnok megyei múzeumi adattár. 19. Szolnok, 1971)
Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyárának története. (Üzemtörténeti füzetek. 7. Bp., 1973)
Örökség. A szabadságharc honvédserege és hadműveletei. 1848–1849. Andrássy Antallal. (Somogy megye 1848– 1849-ben. Kaposvár, 1974)
Tiszafüred és a hozzá vezető út. (Hadtörténelmi Közlemények, 1974)
Magyarország felszabadítása. (A mi világunk. 6. Bp., 1975)
Dembinski fővezérsége és a kápolnai csata. Az ellentámadás problémája 1849 februárjában. A kand. értek. átd. kiadása. (Bp., 1975)
Az üzemtörténetírás kérdései. (Honismeret, 1980)
Magyarország történeti kronológiája. 4. köt. 1944–1970. Vida Istvánnal, Varga F. Jánossal. (Bp., 1982
2. jav. kiad. 1983)
Die Haupttendenzen der Waffenentwicklung im sechtzehnten und siebzehnten Jahrhundert. (Kismarton, 1983)
Magyarország hadtörténete. 1. köt. A honfoglalástól a kiegyezésig. Többekkel. Szerk. (Bp., 1984
2. jav. kiad. 1985)
Fejezetek Tiszafüred XX. századi történelméből. Vadász Istvánnal, Dobrosi Györggyel. (Szolnok, 1986)
Valóban késve indult meg 1941. jún. 22-ével a Barbarossa-hadművelet? (Hadtörténelmi Közlemények, 1989)
Az 1849-es cári intervenció. (Világtörténet, 2001)
Újraindul a Hadtörténelmi Közlemények. 1954–1955. (Hadtörténelmi Közlemények, 2004)
Néhány megjegyzés Magyarország II. világháborús történetének feldolgozásához. (Hadtörténelmi Közlemények, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője