Börtsök Samu
Börtsök Samu

2022. augusztus 7. Vasárnap

Börtsök Samu

festőművész

Születési adatok

1881. március 15.

Tápiószele, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1931. június 19.

Budapest


Család

F: Rhédey Gabriella.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen Beöthy Zsoltnál művészettörténetet, Alexander Bernátnál esztétikát hallgatott, majd jogot tanult (1900–1902). Jogi tanulmányait megszakítva a nagybányai festőiskolát látogatta (1902–1908); közben Ferenczy Károly magániskolájában is tanult, ill. ismereteit párizsi, müncheni és bécsi tanulmányútjain egészítette ki (1906).

Életút

Tanulmányai befejezése után Nagybányán telepedett le, s élete utolsó évét leszámítva itt élt és alkotott (1908–1930). A nagybányai festőiskola tanára (1925–1930). A nagybányai művésztelep hagyományait híven követő kismesterek egyik jellegzetes képviselőjeként elsősorban tájképeket festett; kedvelt témája volt a téli boglyás táj, a Veresvízről a Ligetre tekintő gyümölcsöskertje, s a közeli mezők, dombok, a Kereszthegy határolta nagybányai táj. A természet ünnepélyességét, szemléletességét („a természet vasárnapja”) kívánta megörökíteni. Korai munkái Hollósy Simon hatását követik, későbbi alkotásai Szinyei Merse Pál munkásságának ismeretét bizonyítják. Tájképein kívül néhány fej- és alaktanulmánya és csendélete is ismert. Különösen értékes művészetszervezői és -pedagógiai tevékenysége. Az országváltás után sokat tett azért, hogy a nagybányai festőiskola, valamint a helyi művészképzés megmaradjon. Réti István felkérésére elkezdte a nagybányai művészet dokumentumainak rendezését, a kolónia művésztagjai életrajzainak összegyűjtését (1922-től). A Nagybányai Festők Társaságának alapító ügyvezető elnöke (1911–1930).

Emlékezet

Nagybányán az elsők között kapott műtermet, ahol a kortársai általában csak „a boglyás festőnek” nevezték. Szinyei Merse igen jó véleménnyel volt képeiről. Súlyos betegsége miatt Budapestre költözött, ott is hunyt el. A főváros díszsírhelyet adományozott neki, s ravatalára ráborították a Munkácsy-leplet. Néhány művét a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) és a bp.-i Szépművészeti Múzeum őrzi.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Kolozsvár (1925 és 1931)
csoportos: Műcsarnok (Budapest, 1907)
Nagybánya (1912
1923
1924
1925
1929).

Főbb művei

F. m.: szerk.: A Nagybányai Jubiláris Képkiállítás illusztrál katalógus. Szerk. Réti Istvánnal. (Nagybánya, 1912)
festményei: Tanyaház
Házikó
Szénaboglyák (1910)
Márciusi napsütés (1912)
Nyári reggel (1912)
Vizes árok (1914)
Nagybánya télen (1914)
Havas boglyák (1914)
Kora tavasz (1916)
Havas boglya (1917).

Irodalom

Irod.: Kende Jakab: B. S. (Művészeti Szalon, 1920)
P. F.: Az erdélyi művészet vesztesége. B. S. halála. (Művészeti Szalon, 1931)
Réti István: A nagybányai művésztelep. (Bp., 1954
3. kiad. 1996)
Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. (Miskolc, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője