Család

Sz: Borsos Mihály (1883–1964) vasutas, Kálmán Anna (1885–1966). Testvérei: Borsos Anna (1906–1991), Borsos Mihály (1908–1995) pénzügyőr, Borsos Rozália (1910–1990) rendészeti dolgozó, Borsos Erzsébet (1912–1999) és Borsos Irén (1913–) kereskedő. F: 1956-tól Muraközi Nóra (1925–). Leánya: Borsos Natália (1963–).

Iskola

A szombathelyi reálgimnáziumban éretts. (1938), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) közgazdaság-tudományi doktori okl. szerzett (1944).

Életút

A JNMGE Statisztikai Tanszékén Bud János tanársegéde (1942–1948). A II. vh. végén megtagadta a Szálasi-kormány behívóparancsának teljesítését, a szovjet csapatok megérkezéséig katonaszökevényként bujkált. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagjaként, mint kormány biztos részt vett a földosztásban (1945), majd a párt ifjúsági szervezetének, a Népi Ifjúsági Szövetségnek főtitkára, egyúttal a Népi Ifjúság c. lap főszerkesztője és kiadója is (1945–1948). Az Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetségének vezetőségi (1948), az NPP országos vezetőségi tagja (1947. márc. 4.–1948. ápr. 4.). Az NPP országgyűlési képviselője (Országos lista, 1947–1948). A kommunista hatalomátvétel után elhagyta az országot (1948. okt. 5.; az NPP valamennyi tisztségétől megfosztotta: 1948. okt. 13.; képviselői mandátuma megszűnt: 1949. jan. 24.). Svájcban élt (1948–1951); Zürichben a Látóhatár c. lap szerkesztője (1950–1951). Párizsban telepedett le, ahol Valóság címmel irodalmi és politikai lapot alapított (1953–1956), majd Szocialista Magyarország–Szocialista Európa c. politikai lap szerkesztője (1958); egyúttal a francia rádió (ORFT) magyar osztályán a közgazdasági és szociális rovat munkatársa (1954–1965). A COFRETH nevű nagyvállalat közgazdásza (1969–1981). A Francia Szocialista Párt tagja (1962-től), a párt nemzetközi titkárságának Kelet- Európa szakértője. Jó szónoki képességei miatt a II. vh. utáni rövid életű polgári demokrácia egyik ismert politikusa, jelentős ifjúsági vezetője. Magyarországon ellenezte a Nemzeti Parasztpárt (NPP) erőteljes balratolódását, a kommunistákkal való szorosabb együttműködéssel szemben a kisgazdák ifjúsági vezetőivel való jó kapcsolatok kiépítését kezdeményezte. Az NPP-n belül megerősödő balszárny fokozatosan háttérbe szorította, s mivel személyes szabadságát is veszélyben érezte Svájcba távozott. Emigrációja után előkerült „dokumentumok” alapján állítólag aktív tevékenységet fejtett ki a Magyar Megújulás Pártjában (1940– 1944 között, egyetemista korában, a Horthy-kollégium lakójaként). Az Országgyűlés ezen iratok alapján fosztotta meg mandátumától (1949. jan.-ban). Emigrációs lapjaiban a népiség és a valódi szocializmus eszméjének kibékítésén fáradozott, új népi programot írt egy, a közeljövőben kialakuló demokratikus Magyarország számára.

Szerkesztés

A Népi Ifjúság c. lap főszerkesztője és kiadója is (1945–1948). Zürichben a Látóhatár c. lap szerkesztője (1950–1951). Párizsban telepedett le, ahol Valóság címmel irodalmi és politikai lapot alapított (1953–1956), majd Szocialista Magyarország–Szocialista Európa c. politikai lap szerkesztője (1958); egyúttal a francia rádió (ORFT) magyar osztályán a közgazdasági és szociális rovat munkatársa (1954–1965).