Borsos Sándor
Borsos Sándor

2022. január 17. Hétfő

Borsos Sándor

politikus

Születési adatok

1920. március 5.

Söpte, Vas vármegye

Halálozási adatok

1984. január 14.

Párizs, Franciaország


Család

Sz: Borsos Mihály (1883–1964) vasutas, Kálmán Anna (1885–1966). Testvérei: Borsos Anna (1906–1991), Borsos Mihály (1908–1995) pénzügyőr, Borsos Rozália (1910–1990) rendészeti dolgozó, Borsos Erzsébet (1912–1999) és Borsos Irén (1913–) kereskedő. F: 1956-tól Muraközi Nóra (1925–). Leánya: Borsos Natália (1963–).

Iskola

A szombathelyi reálgimnáziumban éretts. (1938), a bp.-i József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (JNMGE) közgazdaság-tudományi doktori okl. szerzett (1944).

Életút

A JNMGE Statisztikai Tanszékén Bud János tanársegéde (1942–1948). A II. vh. végén megtagadta a Szálasi-kormány behívóparancsának teljesítését, a szovjet csapatok megérkezéséig katonaszökevényként bujkált. A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagjaként, mint kormány biztos részt vett a földosztásban (1945), majd a párt ifjúsági szervezetének, a Népi Ifjúsági Szövetségnek főtitkára, egyúttal a Népi Ifjúság c. lap főszerkesztője és kiadója is (1945–1948). Az Egységes Parasztifjúsági Szervezetek Országos Szövetségének vezetőségi (1948), az NPP országos vezetőségi tagja (1947. márc. 4.–1948. ápr. 4.). Az NPP országgyűlési képviselője (Országos lista, 1947–1948). A kommunista hatalomátvétel után elhagyta az országot (1948. okt. 5.; az NPP valamennyi tisztségétől megfosztotta: 1948. okt. 13.; képviselői mandátuma megszűnt: 1949. jan. 24.). Svájcban élt (1948–1951); Zürichben a Látóhatár c. lap szerkesztője (1950–1951). Párizsban telepedett le, ahol Valóság címmel irodalmi és politikai lapot alapított (1953–1956), majd Szocialista Magyarország–Szocialista Európa c. politikai lap szerkesztője (1958); egyúttal a francia rádió (ORFT) magyar osztályán a közgazdasági és szociális rovat munkatársa (1954–1965). A COFRETH nevű nagyvállalat közgazdásza (1969–1981). A Francia Szocialista Párt tagja (1962-től), a párt nemzetközi titkárságának Kelet- Európa szakértője. Jó szónoki képességei miatt a II. vh. utáni rövid életű polgári demokrácia egyik ismert politikusa, jelentős ifjúsági vezetője. Magyarországon ellenezte a Nemzeti Parasztpárt (NPP) erőteljes balratolódását, a kommunistákkal való szorosabb együttműködéssel szemben a kisgazdák ifjúsági vezetőivel való jó kapcsolatok kiépítését kezdeményezte. Az NPP-n belül megerősödő balszárny fokozatosan háttérbe szorította, s mivel személyes szabadságát is veszélyben érezte Svájcba távozott. Emigrációja után előkerült „dokumentumok” alapján állítólag aktív tevékenységet fejtett ki a Magyar Megújulás Pártjában (1940– 1944 között, egyetemista korában, a Horthy-kollégium lakójaként). Az Országgyűlés ezen iratok alapján fosztotta meg mandátumától (1949. jan.-ban). Emigrációs lapjaiban a népiség és a valódi szocializmus eszméjének kibékítésén fáradozott, új népi programot írt egy, a közeljövőben kialakuló demokratikus Magyarország számára.

Szerkesztés

A Népi Ifjúság c. lap főszerkesztője és kiadója is (1945–1948). Zürichben a Látóhatár c. lap szerkesztője (1950–1951). Párizsban telepedett le, ahol Valóság címmel irodalmi és politikai lapot alapított (1953–1956), majd Szocialista Magyarország–Szocialista Európa c. politikai lap szerkesztője (1958); egyúttal a francia rádió (ORFT) magyar osztályán a közgazdasági és szociális rovat munkatársa (1954–1965).

Irodalom

Irod.: Borbándi Gyula: Mindvégig hűséggel a népi eszmékhez. Emlékezés B. S.-ra. (Szabad Szó, 1990)
Benkő Péter: A magyar népi mozgalom almanachja. (Bp., 1996)
B. P.: B. S. (Országgyűlési almanach. Bp., 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője