Borsos Miklós
Borsos Miklós

2021. október 21. Csütörtök

Borsos Miklós

szobrász, éremművész

Születési adatok

1906. augusztus 13.

Nagyszeben

Halálozási adatok

1990. január 27.

Budapest


Család

Gyergyócsomafalvi székely családból származott. Gyermekkorát Nagyszebenben töltötte, családja 1922-ben Győrbe költözött. Sz: Borsos Miklós, Mosolygó Erzsébet. Apja aranyműves volt. Testvére: Borsos Erzsébet zongoraművész és Borsos Margit. F: Kéry Ilona.

Iskola

A győri bencés gimnáziumban tanult, majd apja műhelyében kitanulta az aranyművességet és a vésnöki munkát is elsajátította. Miután sikertelenül felvételizett a bp.-i Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolára a firenzei Képzőművészeti Főiskola Festő Szakán tanult, de tanulmányait abbahagyta (1924–1925). Bejárta Dél-Franciaországot, Bolognába utazott, onnan gyalog Firenzébe ment. Hazatérése után egy rövid ideig Budapesten Glatz Oszkár növendéke (1929–1930). Autodidakta tanulmányait később erdélyi, ill. bécsi utazásokkal mélyítette el (1930-as évek eleje).

Életút

Kiállító művész (1924-től), elsősorban Győrött és Tihanyban alkotott. A II. vh.-ban mind győri, mind tihanyi otthona elpusztult, így Budapestre költözött. Az Iparművészeti Főiskola r. tanára (1946–1952), főisk. tanára (1952–1960). A Képzőművészeti Főiskola egy. tanára (1981–1986). Az 1930-as évek elején először rézdomborításokat készített, majd kőszobrokat faragott, ekkor a festészetet végleg abbahagyta. Sokoldalú alkotó volt a szobrászat legkülönbözőbb ágain (pl.: kisplasztika, szobor, köztéri emlékmű, dombormű stb.) kívül grafikával, érmekkel is fogl., ill. sokféle anyaggal (kő, bazalt, márvány, bronz stb.) dolgozott; az 1960-as évektől egyre több könyvet is illusztrált. Témái mindig a természet és az ember teremtő ereje, a természeti mítoszok világa, a dolgok, jelenségek lényege, azok belső összefüggéseinek bemutatása. Stílusa az archaikus plasztika nyelvezetéből nőtt ki, azt a formákban való gondolkodás, egyetlen alapformára való törekvés, a részletek maximális elhagyása jellemzi. Szobrait tömbszerűség, a nagy, összefogott felületek határozzák meg, de a természet valós formáitól soha nem szakadnak el. Nyugalom, harmónia, egyfajta mediterrán hangulat árad belőlük. Rajzaiban kevés vonallal, néhány folttal teremtette meg ugyanezt a világot. Művészetére alapvetően a Balaton környéki és dunántúli pannon táj atmoszférája, lágy, plasztikus formái hatottak. Irodalmi értékű tanulmányai, visszaemlékezései fontos kordokumentumok. Többször beutazta Európát: Olaszországban (1959-től többször), Londonban járt (1963-ban, itt megismerkedett Henry Moore-ral), megfordult Görögországban (1964). Az 1950-es években személyét a kultúrpolitika ellentmondásosan kezelte, végül 1960-ban eltávolították a főiskoláról. Az 1965. évi tihanyi kiállítás kirobbanó sikere némi változást hozott megítélésében. Súlyos szívműtétje (1973) után felhagyott a kőszobrászattal, mégis aktívan dolgozott, elsősorban kisplasztikákat és grafikákat készített. Győrött még életében állandó kiállítása nyílt (1979).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti temetőben nyugszik, síremléke Kampfli József szobrászművész alkotása (Borsos Miklós egy művének felhasználásával). Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002-ben). Emlékét őrzi a győri Borsos Miklós Gyűjtemény, amely nemcsak állandó kiállításának ad helyet, hanem őrzi a művész levelezését, valamint életének egyéb fontos dokumentumait. A kiállítás része a Kéry Ilona-emlékszoba is, amelyet a művész felesége hagyományozott a múzeumra. Győr városa még életében Borsos Miklós-emlékplakettet alapított (1982-ben) és róla nevezte el a Borsos Miklós utcát. Felesége halála után jött létre a Borsos Miklós–Kéry Ilona Alapítvány, amely működteti a Borsos Miklós Emlékházat (Budapest I. kerület Uri utca 6. szám alatt, a házaspár egykori lakásában), ahol minden évben, Miklós-napon Borsos Miklós-emléknapot rendez. Az alapítvány 2006-tól több könyvet is kiadott, ill. a művész születésének 100. évfordulóján emlékkiállításokat is rendezett. Ajkán róla nevezték el a Borsos Miklós Általános Iskolát, ill. az Ajkai Városi Múzeumban Borsos Miklós állandó kiállítás látható. Erdélyben Borsos Géza gyergyócsomafalvi iskolaigazgató, RMDSZ-es szenátor alapította meg a Borsos Miklós Művészetéért Alapítványt (1992-ben), amely elsősorban hátrányos helyzetű erdélyi magyar fiatalokat támogat, az erdélyi településen a Borsos Miklós tér is őrzi a művész emlékét. Az alapítvány évente megrendezi a Borsos Miklós Nemzetközi Alkotótábort (az elsőt 1994. júl. 24-től 31-ig szervezték a gyergyószentmiklósi Csiky Kertben). A helyi művelődési ház előtt avatták fel Borsos Miklós Flóra c. szobrának bronzmásolatát (Gyergyócsomafalva búcsúnapján, 1995. jún. 29-én, ez az első köztéri Borsos-szobor Erdélyben, az eredeti Tihanyban áll). Gyergyócsomafalván is Borsos Miklós Emlékház őrzi a művész emlékét (2002. jún. 28-án avatták fel; homlokzatán a Borsos Miklóst ábrázoló bronz dombormű Zsin Judit szobrászművész alkotása).

Elismertség

A KÚT művészegyesület tagja (1941-től). A Művészeti Tanács tagja (1945-től).

Elismerés

Egry József-díj, Munkácsy Mihály-díj (1954), Kossuth-díj (1957), érdemes művész (1967), Pécsi Országos Kisplasztikai Biennále I. Díja (1969), kiváló művész (1972), Soproni Országos Érembiennále nagydíja (1977), Ferenczy Béni-díj (1977), Győr város díszpolgára (1979), Ajka Közművelődéséért Díj (1987), Magyar Örökség Díj (posztumusz, 1996).

Szerkesztés

Az Illyés Gyula (1969–1986) és a Babits Mihály életműsorozat (1977–1987) grafikus-illusztrátora.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Nemzeti Szalon (Budapest, 1932)
Tamás Galéria (Budapest, 1941)
Ernst Múzeum (Budapest, 1943)
Műcsarnok (Budapest, 1957)
B. M. rajzai. Dürer Terem (Gyula, 1961)
XXXIII. Velencei Biennále (1966)
Magyar Intézet (Róma, 1967)
Zürich (1967)
Petőfi Irodalmi Múzeum (Budapest, 1968)
Pécs (1969)
Zalaegerszeg, Kaposvár (1969)
Katona József Múzeum (Kecskemét, 1972)
Szeged (1972)
B. M. grafikái. Egyetemi Könyvtár. (Debrecen, 1973)
A kert. Tihanyi Múzeum (1978)
Nagy László Városi Művelődési Központ (Ajka, 1981 és 1986)
Hilton Szálló (Budapest, 1982)
B. M. grafikái. Festőterem (Sopron, 1982)
Rajzok, rézkarcok, faszobrok. Vár Galéria (Veszprém, 1984)
Szolnok Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ (Szolnok, 1984)
B. M. könyvillusztrációi. Országos Széchényi Könyvtár (Budapest, 1986)
Múzeumi Képtár (Győr, 1986)
Balatoni Galéria (Balatonfüred, 1988)
Csontváry Galéria (Budapest, 1992)
B. M. művészérméi. Martyn Múzeum (Pécs, 1992)
Koller Galéria (Budapest, 2006)
Várnegyed Galéria (Bp., 2007)
B. M. üzenete 77 képben. Tanácstorony (Nagyszeben, 2007)
gyűjteményes: Tihanyi Múzeum (1965)
Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 1976)
emlékkiállítása: Borsos Miklós Múzeum (Győr, 2006)
állandó: B. M. életműve. Xantus János Múzeum (Győr, 1979-től).

Főbb művei

F. m.: szobrai: Mosoly (márvány, 1933)
Ülő akt (márvány, 1940)
Női fej (bazalt, 1942)
Lapos női fej (márvány, 1947)
Torzó (márvány, 1948)
Egry József (vörösmárvány, 1951)
Tihanyi pásztor (vörösmárvány, 1952)
Pannonia (vörösmárvány, 1955)
Fekete torzó (bazalt, 1957)
Női mellkép medalionnal (márvány, 1960)
Szabó Lőrinc (vörösmárvány, 1961)
Godot-ra várva (vörösmárvány, 1962)
Lighea (szerpentin, 1964)
Erato (márvány, 1966)
Canticum canticorum (márvány, 1967)
Madár, tojással (márvány, 1968)
Alvó lány (márvány, 1971)
Déry Tibor (márvány, 1972)
Anya gyermekkel (márvány, 1981)
vörösréz domborításai: Sirató asszonyok (1939)
Kantár nélkül (1943)
Lovas vízparton (1949)
Napfölkelte (1969)
Küzdelem (1975)
Muzsika (1978)
Hajnal (1981)
Játszó lovak (1983)
bronz érmek: Medgyessy (1951)
Rembrandt (1952)
Picasso (1955)
Odüsszeia, plakett-sorozat (1956)
Tavasz, plakett-sorozat (1958)
Arany János (1968)
Bartók Béla (1971)
Opera (1983)
köztéri munkái: Angyali híradás (vörösréz dombormű, Győr-nádorváros, 1940)
Gulácsy Lajos síremléke (vörösréz dombormű, Budapest, 1941)
Négy evangélista és Keresztelő Szent János (vörösmárvány és vörösréz dombormű, Győr-nádorváros, 1944)
Petőfi Sándor (bronz, Pécs, 1949)
Napozó férfi (mészkő, Budapest, 1955)
Balatoni szél (alumínium, Balatonfüred, 1958)
Arion (vörösréz dombormű, Gödöllő, 1958)
Asszonyok a kútnál (mészkő dombormű, Budapest, 1959)
Balatoni napfény (mészkő, Siófok, 1960)
Egry József síremléke (bazalt dombormű, Badacsonytomaj, 1960)
Nagy Balogh János síremléke (vörösréz dombormű, Budapest, 1960)
Phőnix (ruskicai márvány, Győr, 1961)
Bartók Béla-portré (vörösmárvány, Zalaegerszeg, 1962)
Krúdy Gyula síremléke (mészkő, Budapest, 1963)
Napóra (bronz, Budapest, 1963)
Hajnal (ruskicai márvány, Balatonalmádi, 1964)
Napkorong nőalakkal (mészkő dombormű, Budapest, 1965)
Kút (mészkő, Budapest, 1966)
Heltai Jenő síremléke (bronz, Budapest, 1967)
Növekedés (pilisi homokkő, Budapest, 1968)
Szent István (bronz, Pécsvárad, 1968)
Kodály Zoltán portréja (bronz, 1969)
Thury György (bronz, Nagykanizsa, 1969)
Kanizsai Dorottya (bronz, Siklós, 1970)
Karinthy Frigyes síremléke (bronz, Budapest, 1970)
0 kilométerkő (mészkő, Budapest, 1971)
Janus Pannonius (bronz, Pécs, 1971)
Rómer Flóris portréja (vörösmárvány, Budapest, 1972)
Ölelkező formák (ruskicai márvány, Győr, 1974)
Bartók Béla-emlékkő (mészkő, Győr, 1975)
Szent István-kápolna, Feszület (bronz, Budapest, 1976)
Gyurkovits Mária síremléke (bronz, Budapest, 1976)
Szent István- kápolna, Tizennégy Stáció (vörösréz domborművek, Budapest, 1977)
Benedek Elek portréja (bronz, Budapest, 1978)
Delfines kút (bronz, Ajka, 1978)
Primavera (bronz, Ajka, 1978)
Szent István-kápolna, Négy evangélista (vörösréz domborművek, Budapest, 1980)
Görög múzsa (bronz, Békéscsaba, 1981)
Aphrodité születése (ruskicai márvány, Győr, 1982)
Szent István- kápolna, Mária, János (bronz domborművek, Budapest, 1982)
Székesegyház, Tizennégy Stáció és Feltámadás (vörösréz domborművek, Szombathely, 1982)
Luther portréja (bronz dombormű, Budapest, 1984)
A szív (bronz, Budapest, 1985)
Tihanyi Echo (bronz, Tihany, 1986)
Ferencsik János síremléke (bronz, Budapest, 1987)
Bartók Béla síremléke (gránit, Budapest, 1987). F. m.: írásai: Visszanéztem félutamból. Visszaemlékezések. (Műhely. Bp., 1971
2. kiad. 1975
3. kiad. 1989)
Toronyból. Tanulmányok, vallomások. (Bp., 1979)
kötetben megjelent rajzai: B. M. grafikái. Bibliofil kiad. (Győr, 1978)
B. M. rajzai. Művészi album. (Bp., 1985)
B. M. könyvillusztrációi. Mappa és kat. is. Különálló táblák közös mappában. (Bp., 1986)
B. M. üzenete 77 képben. Művészi album. A bevezető tanulmányt Kratochwill Mimi, az utószót Borsosné Kéry Ilona írta. (Bp., 1994). F. m.: könyvillusztrációi: Devecseri Gábor: Állatkerti útmutató. Gyermekversek B. M. rajzaival. (Bp., 1945
2. bőv. kiad. 1972
3. kiad. 1977
1983)
Illés Endre: Trisztán. Dráma. (Bp., 1957)
Móricz Zsigmond: Tündérkert. Történelmi reg. 1–2. Az utószót Nagy Péter írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1958)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja. Reg. 1–2. Az utószót Nagy Péter írta. (Kincses Könyvek. Bp., 1958
Az utószót Belia György írta. Új kiad. 1971)
Móricz Zsigmond: A nagy fejedelem. Történelmi reg. Az utószót Nagy Péter írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1959)
Móricz Zsigmond: A nap árnyéka. Történelmi reg. 1–2. Az utószót Nagy Péter írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1959)
Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor összevonja szemöldökét. Reg. 1–2. Az utószót Nagy Péter írta. (Szövetkezeti Kiskönyvtár. Bp., 1960
Az utószót Belia György írta. Új kiad. 1971)
Ady Endre összes versei. (Bp., 1961
2. kiad. 1967)
Illyés Gyula: Nem volt elég. Vál. versek. (Bp., 1962)
Móricz Zsigmond: Forró mezők. Reg. Az utószót Nagy Péter írta. (Kincses Könyvek. Bp., 1962)
Sarkadi Imre: A szökevény. 1–2. Elb.-ek, karcolatok. Összeáll., sajtó alá rend., az utószót írta B. Nagy László. (Bp., 1962
2. kiad. 1966)
Mikszáth Kálmán: A fekete város. Reg. Az utószót Király István írta. (Kincses Könyvek. Bp., 1962)
Juhász Gyula: Orbán lelke. Reg. B. M. rézkarcaival. Az utószót Szalatnai Rezső írta. (Bp., 1963)
Batsányi János: Zengj hárfa. Vál. versek. Vál., utószó Keresztury Dezső. (Bp., 1963)
Kaffka Margit: Hangyaboly. Reg. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963)
Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. Drámai költemény. Az utószót Tóth Dezső írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963)
Katona József: Bánk bán. Dráma öt szakaszban. (Bp., 1963)
Mikszáth Kálmán: Akli Miklós cs. és kir. udvari mulattató története. Reg. Az utószót Deák Dénes írta. (Kincses Könyvek. Bp., 1963)
Móricz Zsigmond: A fáklya. – Nemezis. Két reg. Az utószót Horváth Zsigmond írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1963)
Shakespeare: Rómeo és Júlia. Tragédia 5 felvonásban. Ford. Mészöly Dezső. Az utószót Kéry László írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. Reg. (Bp., 1964)
Arany János balladái. Az utószót Simon István írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
Shakespeare: Lear király. Ford. Vörösmarty Mihály, az utószót Illés Jenő írta. (Olcsó Könyvtár. Bp., 1964)
Szabó Magda: A Danaida. Reg. (Bp., 1964
3. kiad. 1974)
Mikszáth Kálmán: A fekete város. Reg. (Bp., 1965
2. kiad. 1968
3. kiad. 1969
4. kiad. 1972
5. kiad. 1977)
Móricz Zsigmond: Rokonok. Reg. 1–2. Az utószót Nagy Péter írta. (Kincses Könyvek. Bp., 1965)
Csuka Zoltán: Előretolt állásban. Versek. 1921–1939. Vál., a bevezetőt írta Juhász Géza. (Novi Sad–Bp., 1966)
Illés Endre: Színház. Színművek. (Bp., 1967)
Illyés Gyula: Poharaim. Összegyűjtött versek. (Bp., 1967)
Tomasi di Lampedusa, Giuseppe: Lighea. Elb. Ford. és az utószót írta Gábor György. B. M. szobraival és rézkarcaival, Gink Károly fotóival. (Bp., 1967)
Képes Géza: Kő és festék. Versek. (Bp., 1967)
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője. Reg. (Bp., 1968
2. kiad. 1972)
Hubay Miklós: Játékok életre-halálra. Drámák. (Bp., 1968)
Illyés Gyula: Fekete–fehér. Versek. (Bp., 1968)
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma. – Új Zrínyiász. Két reg. (Bp., 1968)
Mikszáth Kálmán: A szelistyei asszonyok. Kisreg.-ek. (Bp., 1968
2. kiad. 1973)
Lipták Gábor: Vallomások a Balatonról. Útirajzok. (Pécs, 1969)
Ady Endre: Léda és Csinszka. A bevezető tanulmányt Juhász Ferenc írta. (Bp., 1969)
Mikszáth Kálmán: Különös házasság. Reg. (Bp., 1969
2. kiad. 1972)
Heltai Jenő: Álmokháza. Reg. A bevezetőt Gyergyai Albert írta. (Bp., 1969)
Arany László: A délibábok hőse. Elbeszélő költemény. A bevezetőt Juhász Ferenc írta. (Bp., 1969)
Erato. Az erotikus világköltészet remekei. Műfordítások. Ford. Babits Mihály, az előszót Keresztury Dezső írta. Bibliofil kiad. B. M. rajzaival. (Bp., 1970
2. kiad. 1973)
Garai Gábor: Orpheusz átváltozásai. Verses játék. (Bp., 1970)
Juhász Gyula: Anna örök. Versek. A bevezetőt Juhász Ferenc írta. (Bp., 1970
2. kiad. 1973
3. kiad. 1980)
Hubay Miklós: Tüzet viszek. Drámák. (Bp., 1971)
Móricz Zsigmond: Erdély. 1–3. Történelmi reg. Az utószót Réz Pál írta. (Bp., 1971)
Csillagpor. Jugoszláv lírai antológia. Csuka Zoltán műfordításai. (Bp., 1971)
Illyés Gyula: Abbahagyott versek. (Mikrokozmosz füzetek. Bp., 1971)
Petőfi Sándor összes költeményei B. M. rajzaival. (Bp., 1972)
Sziráky Judit: Hajnali madár. Összegyűjtött elb.-ek. (Bp., 1972)
Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival. Reg. (Bp., 1972)
Bodosi György: A Nap hiánya. Versek. (Bp., 1972)
Hatvany Lajos: Utak, sorsok, emberek. Cikkek, tanulmányok. Sajtó alá rend. Belia György. (Bp., 1973)
Jókai Anna: Szeretteink, szerelmeink. Elb.-ek. – Tartozik és követel. Dráma. (Bp., 1973)
Simon István: Örök körben. Vál. és új versek. 1943–1973. (Bp., 1973)
Garai Gábor: A szenvedély évszakai. Összegyűjtött versek. (Bp., 1973)
Szabó Lőrinc: Szavakkal nő a gyász. Posztumusz szonettek. Az utószót Kabdebó Lóránt írta. (Mikrokozmosz füzetek. Bp., 1974)
Babits Mihály: Jónás könyve. Elbeszélő költemény. Bibliofil kiad. B. M. rajzaival. (Bp., 1974)
Keresztury Dezső: Dunántúli hexameterek. (Bp., 1974)
Arany János balladái. Sajtó alá rend. Gordon Etel, a bevezető tanulmányt Sőtér István írta. (Bp., 1974
2. kiad. 1982)
Móricz Zsigmond: A boldog ember. Az utószót Féja Géza írta. (Bp., 1974)
Szabó Lőrinc: Tücsökzene. Rajzok egy élet tájairól. Versciklus. 1–2. (Bp., 1975)
Juhász Ferenc: A Sántha család. Elbeszélő költemény. (Bp., 1975)
Keresztury Dezső: Nyitott kör. Versek. Bibliofil kiad. B. M. rajzaival. (Poesis Hungarica. Békéscsaba, 1976)
Simon István: Gyönyörű terhem. Versek. (Bp., 1976)
Tüskés Tibor: Pannóniai változatok. (Bp., 1977)
Pap Károly: Nyolcadik stáció. Reg. (Kiskönyvtár. Bp., 1977)
Illyés Gyula: Különös testamentum. I. Gy. száz új verse. (Bp., 1977)
Déry Tibor: Kedves bópeer…! Reg. (Bp., 1979)
Lipták Gábor: Hogyan gondozzuk gyémántjainkat? Úti jegyzetek. (Bp., 1979)
Takács Imre: Forduló csillagképek. Versek. (Bp., 1982)
Szenci Molnár Albert: Psalterium Ungaricum. Szent Dávid királynak és prófétának százötven zsoltári. A szöveget gondozta, az utószót írta Győri János. B. M. rajzaival. (Bp., 1984
Molnár Szabolcs gondozásában. Új kiad. Bukarest, 1996)
Arany János: Toldi szerelme. Elb. tizenkét énekben. A szöveget gondozta Vekerdy Tamás. (Bp., 1985)
Palotai Boris: Ki ismer engem? Elb.-ek. Sajtó alá rend. Palotai Erzsi. (Bp., 1985)
Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig. Illyés Gyula a pannon ég alatt. 1902–1928. B. M. rajzaival. (Szekszárd, 1992)
Babits Mihály: Jónás könyve. Minikönyv. Összeáll., szerk. Téglás János. (Bp., 1992)
Mécs László: Vadócba rózsát oltok. Vál. versek. Vál., szerk. Kövesdi János, az utószót Rónay László írta. Ill. Hincz Gyulával. (Pozsony, 1993
2. bőv. kiad. 1998)
Ima. Czigány György 12 verse, B. M. 12 rajza. (Pannónia Könyvek. Pécs, 1998)
Álmot, gyönge leánykát. Czigány György hatvan verse, B. M. rajzaival. (Pannónia Könyvek. Pécs, 2003).

Irodalom

Irod.: B. M. kiállítása a Műcsarnokban. Kat. A bevezetőt Borsosné Kéry Ilona Gabriella írta. (Bp., 1957)
Genthon, István: Miklós Borsos, the Sculptor. (The New Hungarian Quarterly, 1963)
B. M. kiállítása. Kat. A bevezetőt Borsosné Kéry Ilona Gabriella írta. (Tihany, 1965)
Perneczky Géza: B. M. szobrairól. (Kritika, 1965)
László Gyula: Borsos. Művészeti album. (A művészet kiskönyvtára. 71. Bp., 1965)
K. Kovalovszky Márta: B. M. szobrászatának néhány problémája. (István Király Múzeum Közleményei. 4–5. köt. Székesfehérvár, 1965)
B. M. kiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Kat. Szerk., és a kiállítást rendezte Vayerné Zibolen Ágnes. (Bp., 1968)
Hamar Imre: B. M. művészete. (Művészet, 1971)
Illyés Mária: B. M. plasztikája. (Kritika, 1976
Művészet, 1976)
B. M. szobrászművész kiállítása. Kat. Szerk., és a kiállítást rendezte H. Tóth Elvira. (Kecskemét, 1972)
B. M. grafikáinak kiállítása a debreceni Egyetemi Könyvtárban. Kat. Szerk., és a kiállítást rendezte Bot Györgyné. (Debrecen, 1973)
B. Kéry Ilona: Kertem. (Műhely. Bp., 1973
2. kiad. 1975
3. kiad. 1979)
B. M. gyűjteményes kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Kat. Szerk., és a kiállítást rendezte L. Kovásznai Viktória. (Bp., 1976)
B. M. életműve. Állandó kiállítás. Kat. Szerk. N. Mészáros Júlia. (Győr, 1979)
László Gyula: B. M. (Bp., 1979)
Salamon Nándor: B. M., a grafikus. (Új forrás, 1984)
L. Kovásznai Viktória: B. M. Monográfia. (Bp., 1989)
Bónis Ferenc: B. M. (Parlando, 1990)
N. Mészáros Júlia: B. M. grafikai hagyatéka. (Győr, 1996)
A gyökerektől a fényig. Gondolatok B. M.-ról és B. M.-tól. A bevezető tanulmányt írta és az idézeteket válogatta Fertőszögi Péter. (Bp., 2001)
Kerék Miklós: B. M. szobrai. Adassék tisztelet. (Hitel, 2002)
100 éve született B. M. Emlékkönyv. Szerk. Fertőszögi Béláné. (Bp., 2006)
B. M. kiállítása a Koller Galériában. Kat. (Bp., 2006)
N. Mészáros Júlia: B. M. szobrászata. Művészeti album. (Győr, 2006)
Szállási Árpád: B. M. orvosérméi. (Orvosi Hetilap, 2008. 38.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013