Borsos Béla
Borsos Béla

2022. január 22. Szombat

Borsos Béla

művészettörténész, építészmérnök

Születési adatok

1913. július 31.

Beregszász, Bereg vármegye

Halálozási adatok

1991. október

Budapest


Család

Sz: Borsos József (1875–) járásbíró, majd a Szolnoki Ügyészség elnöke, Sarkadi Nagy Ilona (1882–). F: 1946-tól Ney Katalin, Buzinkay György özvegye. Testvére: Borsos József (1901–1981) mérnök. Nevelt fia: Buzinkay Géza (1941. jún. 21.) irodalomtörténész; Buzinkay Pál (1943. ápr. 9.); Borsos Klára (1947. okt. 12.).

Iskola

Elemi iskoláit Beregszászon, Sátoraljaújhelyen, középiskoláit Szolnokon végezte. A szolnoki Verseghy Ferenc Reálgimnáziumban éretts. (1931), a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen építészmérnöki okl. (1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen végbizonyítványt és bölcsészdoktori okl. szerzett (1948), a művészettörténeti tudományok kandidátusa (1967), doktora (1986).

Életút

Budapesten kivitelező cégnél mérnök, építésvezető (1936–1937), magasépítési tervező (1937–1938), Budapest székesfőváros munkatársa, a II. sz. Mélyépítési és a XIII. sz. Magasépítési Ügyosztály tisztviselője (1938–1950). A Budapesti Városrendezési Tervező Intézet Tudományos Osztálya (1950–1952), a Budapesti Városépítési Tervező Iroda (Buváti) Műemléki és Várostörténeti Szakosztály helyettes vezetője, (1952–1963). Az Országos Műemlékfelügyelőség Igazgatási Osztály, majd a Gyűjteményi Osztály vezetője (1963–1976). Az ELTE BTK (1953–1955), az ÉKME, ill. a BME (1955–1962), az Iparművészeti Múzeum oktatója (1962-től), a BME c. egy. docense (1969-től), c. egy. tanára. Építészet- és iparművészet-történettel, műemlék-elméleti és -helyreállítási, valamint esztétikai kutatásokkal fogl., Feldolgozta a magyarországi és az európai üvegművesség történetét. Nemzetközileg is alapvetően új eredményeket ért el az üvegművesség- történet nomenklatúrájának kidolgozásában. ő nevezte el az üvegművesség két nagy és ellentétes technikai eljárásból eredő készítményeinek kategóriáit: fúvartüveg-stílusnak és kristályüveg-stílusnak. Részt vett a Budapesti Műemléki Topográfia szerkesztésében (1952), ill. az óbudai műemléki, régészeti és városképi rendezési tervek elkészítésében. Jelentős szerepet vállalt Budapest műemléképületeinek összeállításában, városképileg fontos épületei történetének feldolgozásában.

Elismertség

Az MTA Városépítés-történeti Albizottságának tagja (1952–1962). Az International Association for the History of Glass r. tagja (1964-től).

Főbb művei

F. m.: A magyar üvegművesség története. Egy. doktori értek. (Bp., 1948)
Régi pesti üvegpoharak. (A „Budapest” könyvtára. 8. Bp., 1948)
Az óbudai városrendezés régészeti előkészítése. (Építés, építészet, 1951)
Bonyhád városképi és műemléki vizsgálata. (Bp., 1953)
A Vár szerepe Budapest városképében. Pogány Frigyessel. (Magyar Építőművészet, 1954)
Az óbudai táborváros- múzeum városrendezési jelentősége és építőművészeti megoldása. (Budapest, Régiségei, 1955)
Buda városképének kialakulása. (Magyarország műemléki topográfiája. Bp., 1955)
Budapest műemléképületeinek jegyzéke. Összeáll. Többekkel. (2. jav. kiad. Bp., 1955)
A Király-fürdő. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1957)
A Királyfürdő helyreállítása. (Műemlékvédelem, 1958)
Budapest építészettörténete, városképei és műemlékei. Sódor Alajossal, Zádor Mihállyal. Ill. Kovács Ödön. (Bp., 1959)
Régi magyar üvegművészet. Kismonográfia. (Iparművészet. Bp., 1965
németül és angolul is)
A magyarországi üvegművesség története. Kand. értek. (Bp., 1966)
A műemléki szakigazgatás főbb kérdései. (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények, 1966)
A Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottságának működése és a gyűjtemények kialakulásának kezdete. I. (Magyar Műemlékvédelem. 1967–1968. Bp., 1970)
Korai magyar fürdőkúra-poharak. (Orvostörténeti Közlemények, 1971)
A magyar műemlékvédelem hivatala és gyűjteményei az 1881. évi törvény megjelenésétől Henszlmann Imre haláláig. II. (Magyar Műemlékvédelem. 1971–1972. Bp., 1974)
Régi pest-budai patikák üvegedényei. (Orvostörténeti Közlemények, 1974)
A magyar üvegművesség. (Bp., 1974)
Az üvegművesség története és szakmai esztétikája. Egy. tankönyv. (Bp., 1975)
A műtárgyak állapota és értéke. (Művészettörténeti Értesítő, 1979)
Magyar vadász lőportartók. (Bp., 1982
németül és angolul is)
Anyag és technika stílusformáló szerepe az európai üvegművesség történetében. Doktori értek. (Bp., 1985).

Irodalom

Irod.: Pusztai László: Emlékezés egy építész-művészettörténészre. (Műemlékvédelmi Szemle, 1991)
Bardoly István: B. B. publikációinak bibliográfiája. – Entz Géza: B. B. emlékezete. (Ars Hungarica, 1992)
Gerő László: B. B. (Műemlékvédelem, 1992)
Szilágyi András: B. B. (Ars Decorativa, 1992).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője