Borosy András
Borosy András

2024. július 21. Vasárnap

Borosy András

történész, levéltáros

Névváltozatok

Borossy András 

Születési adatok

1922. január 10.

Budapest

Halálozási adatok

2011. december 16.

Budapest


Család

Dédszülei, apai: Borossy/Borosy Mihály, Vígh Krisztina; Weidner/Veidner József (†1910. ápr. 23. Debrecen. Temetés: 1910. ápr. 25. Debrecen) cipész, Oberländer Erzsébet.

Nagyszülei: Borosy Gyula kereskedő, Weidner Vilma (1865. szept. 2. Debrecen, Hajdú vm.–1955. ápr. 16. Debrecen); Ransburg Mór, Grosz Sarolta.

Szülei: Borosy József Mihály (1888. nov. 22. Debrecen–1953. jan. 18. Debrecen) OTI körzeti orvos, Beke Mária Erzsébet (1894. okt. 28. Debrecen) könyvelő.

Felesége:

1. 1958. máj.–1961. okt. 2.: Ficzere Róza (1927. ápr. 25. Gyoma, Békés vm.–1961. okt. 2. Bp.), Ficzere Mihály (1889. szept. 28. Dévaványa, Jász-Nagykun-Szolnok vm.–1980) és Balog Rozália (1896. aug. 20. Hol?) leánya. Özvegy.

2. 1962– Tóth Mária, az Akadémiai Kiadó segédszerkesztője. Gyermeke, fia: Borosy András Péter (1964–) kémikus.

A család egyidőben mindkét (Borosy, Borossy) névváltozatot használta.

Iskola

A debreceni Piarista Gimnáziumban éretts. (1940), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen történelem–földrajz szakos középiskolai tanári és bölcsészdoktori okl. szerzett (1945), a történelemtudományok kandidátusa (1974), doktora (1992).

Életút

A Debreceni Tudományegyetem Történelmi Intézete tanársegéde, egy. adjunktusa (1945–1950). A Budapesti Sütőporgyár, ill. a Zamat Kávészergyár munkása (1956–1963), az Esztergomi Állami Levéltár segédlevéltárosa (1963. ápr. 1.–1964. márc. 31.), az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) tud. munkatársa (1964. ápr. 1.–1965. ápr. 30.), a Pest Megyei Levéltár levéltárosa, főlevéltárosa (1965. máj. 1.–1992). Az ELTE BTK c. egy. tanára (1992).

A nemzeti ellenállás résztvevője (1944–1945), a II. világháború után a Nemzeti Parasztpárt tagja (1945–1948), az ÁVH letartóztatta, koholt vádak alapján hét évi fegyházra ítélték (1950–1956; szabadult: 1956. ápr. 30.; az Elnöki Tanács rehabilitálta: 1959. jún. 2.).

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja (1988. nov.–1991. febr.), a Honvédelmi Minisztérium (HM) Tanácsadó Testületének tagja (1991–1994).

Középkori és kora újkori magyar had- és társadalomtörténettel foglalkozott. Magyarországon az elsők között vizsgálta a hadtörténet társadalmi vonatkozásait, kik voltak a harcosok, milyen társadalmi osztályok, rétegek hadakoztak, s milyen formában tették ezt, ill. azt, hogy hogyan hatott a hadakozás társadalmi helyzetük alakulására. Pl. a XI–XII. századi forrásokban miles néven szereplő népelemek a X. századi fegyveres kíséretek harcosainak és a nemzetségi  harcosok államszervező küzdelmek után megmaradt részének utódai, akikhez hazai és jövevény nem magyar etnikumú elemek csatlakoztak. (A magyar eredetűek voltak közülük túlsúlyban, akik többségében szabad állapotúak, Szent László és Könyves Kálmán idejében már csak szabad állapotú miles létezett, akik magyar és „kabar” etnikumúak, bár voltak közöttük hazai szlávok és jövevény, német, olasz és varég elemek…) Különösen értékesek a nemzetségi keretek között szervezett magyar haderő felbomlásával és a nehéz fegyverzetű Árpád-kori lovasság kialakulásával kapcsolatos kutatásai, amelyet kiegészítettek a királyi fegyveres kíséret felbomlása után megalakult új udvari harci szervezeteket és a magánúri szerviens seregek helyzetét tisztázó megállapításai.

Elismerés

Szocialista Kultúráért (1983).

Pauler Gyula-díj (1993), Széchényi Ferenc-díj (2009).

Főbb művei

F. m.: önálló művei, könyvfejezetei: A magyar könnyű és nehéz lovasság a XI–XIV. században. Egyetemi doktori értek. (Bp., 1945)
A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben. Kand. értek. is. (Értekezések a történeti tudományok köréből. Új sorozat 60. Bp., Akadémiai Kiadó, 1971)
A magyar feudális hadsereg fénykora. (Magyarország hadtörténete. I–II. köt. Főszerk. Liptai Ervin. Szerk. Borus József. Bp., Zrínyi, 1984)
Hadakozó népelemek Magyarországon. Doktori értek. (Bp., 1989)
Szent László király. (A Magyar Honvédség Oktatási és Kulturális Anyagellátó Központ kiadványa. Bp., 1991)
A nyugat-európai és bizánci hadviselés a honfoglalás és a kalandozások idején. (Honfoglaló őseink. Szerk. Veszprémy László. Bp., Zrínyi, 1996)
Hadakozók, keresztesek, hadi érdemek a középkori Magyarországon. Vál. tanulmányok. (Bp., Agrumentum Kiadó, 2010).

F. m.: szerk.: Toynbee, Arnold Joseph: Válogatott tanulmányok. Vál., szerk., az utószót írta B. A. Ford. Mesterházi Márton. (Társadalomtudományi Könyvtár. Bp., Gondolat Könyvkiadó, 1971)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái. Összeáll. Többekkel. 1638
–1711. I–V. köt. (Bp., 1983–1987)
1712
–1740. I–VII. köt. (Bp., 1988–1996)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. I–III. köt. Összeáll. Többekkel. Bp., 1998–2006)
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok. I–III. köt. Összeáll. Többekkel. (Bp., 2001–2006)
A tanítók összeírása 1770/71-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében és Fejér-, Hont-, Nógrád vármegyék egyes helységeiben. A kötetet szerk. és a mellékletet összeáll. Szabó Imre, a latin nyelvű kéziratokat ford. B. A., a bevezető tanulmányt írta Mészáros István. (A TIT Teleki László Ismeretterjesztő Egyesület kiadványa. Bp., 1998).

F. m.: tanulmányai a Hadtörténelmi Közleményekben: A XI–XIV. századi magyar lovasságról. (1962. 2.)
A paraszti milíciák a középkori Európa hadseregeiben. (1972. 3.)
XI–XII. századi harcosrétegünk néhány kérdéséről. (1974. 1.)
Határőrség
és határőrök az Árpád-korban. (1977. 4.)
Főurak, familiárisok, udvari harcosok
Magyarországon a XIII. században. (1978. 3.)
Közrendű és nem szabad eredetű hadakozó népelemek az Árpád-korban. (1982. 1.)
A királyi várispánságok hadakozó népei Magyarországon a tatárjárás előtt.
(1983. 1.)
Az Árpád-kori királyi vármegye felbomlása és hadakozó népeinek sorsa. (1983. 4.)
A kora Árpád-kori királyi vármegye felbomlása és hadakozó népeinek sorsa. (1984. 2.)
Hadi
érdemek Magyarországon a XIII. században. (1985. 3.)
Perdöntő párviadalok
Magyarországon. (1986. 2.)
Egyház és honvédelem az Árpád-korban.
1. Hadakozó egyháznagyok, szerzetes lovagrendek. (1987. 2.)
Egyház és honvédelem az Árpád-korban.
2. Az egyházak hadakozó népei. – Gyalogosokkal vette-e körül Belgrád városát 1071-ben az ostromló magyar hadsereg? (1987. 4.)
A honvédő István király. (1988. 3.)
Történetírók a tatárjárásról. (1991. 1.)
Hadsereglétszámok a X–XIV. században. (1992. 4.)
A keresztes háborúk és Magyarország. 1–2. (1996. 1.–1996. 2.)
Milyen harcosok voltak Gosztonyi Miklós fiai? (1996. 2.)
Még egyszer az 1397-es országgyűlési dekrétumról. (2000
. 1.)
Hadi
érdemek Magyarországon a XIV. században. (2004. 2.)
Hadseregszervezés, mozgósítás Magyarországon a XIV. században. (2005. 3.).

F. m.: egyéb tanulmányai, kisebb írásai: Az országgyűlés. (Debrecen, a szabadságharc fővárosa. Szerk. Szabó István. Debrecen, 1948)
Néhány szempont a falukrónika-írás gyakorlatának kialakításához. (Levéltári Szemle, 1965. 4.)
Toynbee és történetfilozófiája. (Valóság, 1966. 5.)
Adatok
az udvar- és erdőispánságok történetéhez az Árpád-korban. (Agrártörténeti Szemle, 1977. 3-4.)
Vélemények a kora feudális fejedelmi kíséretről. (
Acta Universitatis Szegediensis. Acta Historica, 1981)
The Military Portals in Hungary before 1526. (From Hunyadi to Rákóczi. War and Society in Late Medieval and Early Modern Hungary. Szerk. Bak János és Király Béla. Brooklyn, 1982)
A lovagi haditechnika és a lovagság Magyarországon az Árpád-korban. (Mályusz Elemér-emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Szerk. H. Balázs Éva, Fügedi Erik, Maksay Ferenc. Bp., Akadémiai Kiadó, 1984)
Hadsereg és társadalom István király korában. (Hadszervezet és honvédelem István király korában. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum 1988. szept. 7-i tudományos emlékülésének előadásai. Bp., 1988)
Prédiálisok és partikuláris nemesek. (Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfordulója tiszteletére. Szerk. Rácz István. Debrecen, 1989)
Pest megye és az első hazai vasutak építése. (Fejezetek Pest megye történetéből. Tanulmányok. Szerk. Egey Tibor. (Pest megye múltjából 7. A Pest Megyei Levéltár kiadványa. Bp., 1990)
Az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozó mezővárosok. (A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve, 1992)
Magyar harcosok és erkölcsi arculatuk a honfoglalástól az Árpád-ház kihalásáig. (Perlekedő évszázadok. Tanulmányok Für Lajos történész 60. születésnapjára. Szerk. Horn Ildikó. Bp., ELTE, 1993)
Öböl-háború – 1991. (Valóság, 1994. 8.)
Paraszti milíciák a középkori Angliában. (R. Várkonyi Ágnes Emlékkönyv. Születésének 70. évfordulója ünnepére. Szerk. Tusor Péter. Bp., ELTE, 1998)
Hogyan menekült meg IV. Béla a Sajó menti csatából? (Hagyomány és történelem. Ünnepi kötet Für Lajos 70. születésnapjára. Szerk. Gebei Sándor. Eger, 2000)
A rozgonyi csata. (Rubicon, 2002)
Emlékezés Szabó Istvánra. (Történeti tanulmányok, 2003. 11.)
Reconquista és keresztes háború a középkori Spanyolországban. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2004. 2.)
Lovagság és lovagi világ. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2005. 1.)
Szent háború, dzsihád, keresztes háború. (Klió. Történettudományi szemléző folyóirat, 2005. 2.)
Famulusok Magyarországon a XIV. században. (Aetas, 2005. 4.)
Magyarország, a Szentföld és a korai keresztes hadjáratok. Laszlovszky Józseffel. (Magyarország és a keresztes háborúk. – Lovagrendek és emlékeik. Szerk. Laszlovszky József, Majorossy Judit, Zsengellér József. Máriabesenyő–Gödöllő, 2006).

Irodalom

Irod. és családi források: Ransburg Mór helybeli ismert kereskedő Grosz Sarolta kisasszonnyal f. év decz. 31-én tartja esküvőjét a szegedi izraelita imaházban. (Krassó-Szörényi Lapok, 1893. dec. 24.)
Borossy József gimnáziumi bizonyítványáról kiállított másodlat. (Hivatalos Közlöny, 1906. nov. 1.)
Borossy András tanárjelölt fiamat keresem dr. Borossy Józsefné. (Népszava, 1945. febr. 7.)
Emlékkönyv Borosy András nyolcvanadik születésnapjára. Szerk. Egey Tibor és Horváth M. Ferenc. (A Pest Megyei Levéltár kiadványa. Bp., 2002)
Héjjas Pál: Borosy András. (Levéltári Szemle, 2012. 1.)
Veszprémy László: Borosy András. (Hadtörténelmi Közlemények, 2012. 2.).

Irod.: műveiről: Szakály Ferenc: A telekkatonaság és a parasztság szerepe a feudális magyar hadszervezetben. (Századok, 1973. 5-6.)
Ladányi Erzsébet: Indokolt-e telekkatonaságról beszélni az 1397. okt.-i törvény vonatkozásában? Válasz B. A.-nak. (Hadtörténelmi Közlemények, 1999. 2.)
Tringli István:
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok. Szerk. B. A. et al. (Levéltári Szemle, 1999. 2.)
Ladányi Erzsébet: A források indulatmentes vizsgálatáért. Észrevételek B. A. megjegyzéseihez
. (Hadtörténelmi Közlemények, 2000. 1.).

Irod.: lexikonok: Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–1998. (Bp., 1991–1997)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 2000–2009. (Bp., 1999–2008)
Pedagógusok arcképcsarnoka. Szerk. Ungvári János. (Debrecen, 2012).

 

neten:

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZG8-V2V (Weidner Vilma születési anyakönyve, 1865)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6N3Z-3XW6 (Borosy Gyula és Weidner Vilma házassági anyakönyve, 1885)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZGN-4F7 (Borosy József Mihály születési anyakönyve, 1888)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:X8LL-P94 (Ficzere Mihály születési anyakönyve, 1889)

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Gyaszjelentesek_DebreceniRefKollNagykonyvtara_WA_WZ/?pg=61&layout=s&query=Weidner (Weidner József gyászjelentése, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6VBZ-Q4YZ (Weidner József halotti anyakönyve, 1910)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NK9-Z4WX (Borosy József és Beke Mária házassági anyakönyve, 1917)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6JB9-496S (Ficzere Mihály és Balog Rozália házassági anyakönyve, 1919)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NKM-JRTG (Borosy József halotti anyakönyve, 1953)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6NV1-TXDR (Borosy Gyuláné Weidner Vilma halotti anyakönyve, 1955)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V1G-LMD2 (Borosy Andrásné Ficzere Róza halotti anyakönyve, 1961)

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2023

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője