Boross Mihály
Boross Mihály

2022. augusztus 9. Kedd

Boross Mihály

író, újságíró

Névváltozatok

Boros Miksa

Születési adatok

1877. december 30.

Kiscell, Vas vármegye

Halálozási adatok

1944.


Család

Sz: Boros (1876-ig Weiner) Salamon, Kis Anna, Kis Adolfnak, a kerületi munkásbiztosító pénztár igazgatójának a nővére. F: Hódosi (1885-ig Wiener Irén.

Iskola

A József Műegyetemen mérnöki okl. szerzett (Boros Miksa néven, 1903).

Életút

Érettségi után beállt hírlapírónak, egyetemi tanulmányai mellett fővárosi lapoknál gyakornokoskodott. Tanulmányai befejezése után a MÁV szolgálatába állt, mint mérnök dolgozott, egyúttal vidéken folytatott mérnöki gyakorlatot (1903–1907). A Budapesti Napló (1897–1907), a Budapest c. lapok belső munkatársa (1907–1918), az Esti Kurír színházi kritikusa (1923–1944). A Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. A Magyar Színpadi Szerzők Egyesülete Filmszakosztályának titkára, a Globus Filmipari Rt. egyik vezetője, majd az Országos Filmegyesület főtitkára (1920-as évek). Számos népszerű regényt, elbeszélést, színdarabot, okkult művet és főleg több fantasztikus-utópisztikus könyvet írt. Korabeli, a magyarországi sci-fi irodalom előzményeinek tekinthető munkáiban gyakran a proletárok élet- és munkakörülményeit, munkásmegmozdulásait, ill. a kommunista mozgalmat mutatja be utópisztikus keretek között. Divatos színpadi szerző volt, színműveit a Nemzeti Színház Kamara Színháza, az Új Színház és a Budapesti Színház is műsorra tűzte. Forgatókönyveiből Balogh Béla több filmet is rendezett. A freudi elmélet alapján írt álmoskönyvei, asztrológiai könyvei az 1930-as–1940-es években szenzációnak számítottak. Ifjúkorában sokoldalú sportember volt: labdarúgóként, kerékpáros-versenyzőként és teniszezőként is nevet szerzett.

Szerkesztés

A Budapesti Napló (1897–1907), a Budapest c. lapok belső munkatársa (1907–1918), az Esti Kurír színházi kritikusa (1923–1944). Az Aero és a Műszaki Világhírek c. technikai lapok szerkesztője. A La Vie Contemporaine c. párizsi lap magyarországi tudósítója, munkatársa, majd szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Homályban. Versek. (Bp., 1900)
Pünkösdi királyság. – Az ékszer. Elb.-ek. (Bp., 1904)
A tennis. Pályaépítés, játéktechnika. (Bp., 1910)
A kék hattyú. 1–2. köt. Reg. (1–4. kiad. Bp., 1914–1915)
Noé barlangja. Reg. A kék hattyú második része. (Bp., 1918)
A harmadik testamentum. Fantasztikus regény két kötetben. (1–5. kiad. Bp., 1918)
Jorio könyve a horoszkópkészítésről és az emberi sorsról, melyet az asztrológia csillagjóslás alapján magyaráz. A címlap Kún Mihály munkája. (Bp., 1921
új kiad. 1936)
Az álom természetrajza, jelentősége és magyarázata. (Bp., 1923)
Az ész sztrájkja. Fantasztikus reg. A címlap Scheiber Hugó munkája. (Bp., 1929
3. kiad. 1930?)
A bűvös szoknya. Reg. (Bp., 1935)
A Kanálosi ház. Regény Kisfaludy Károlyról. (A magyar irodalom jelesei. Bp., 1938)
Jorio asztrológiai álmoskönyve az ősrégi anyag alapján, a lélektani kutatások, a freudi elmélet és a legújabb adatgyűjtés felhasználásával. (Bp., 1943)
filmforgatókönyvei: Veszélyben a pokol. (1921)
Lavina. (1922)
színműve: A költő. (Bem.: Új Színház, 1929. máj. 7.).

Megjegyzések

Magyar Filmlexikon és UMÉL I. szerint halálozási helye: Sárbogárd! Valószínűleg téves adat, Sárbogárdon a másik Boross Mihály (1815–1899) író, újságíró hunyt el! Gulyás műveit összekeverte Boross Mihály (1871–) újságíró műveivel!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője