Boross Géza
Boross Géza

2022. január 22. Szombat

Boross Géza

festőművész, grafikus

Születési adatok

1908. április 30.

Rákospalota, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

Halálozási adatok

1971. június 10.

Budapest


Iskola

Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskolán Rudnay Gyula tanítványa (1926–1930).

Életút

Tanulmányai befejezése után az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola Alakrajz Tanszék tanársegéde (1930–1933), a szeghalmi reálgimnázium rajztanára (1933–1936). A nyíregyházi református tanítóképző intézet (1936–1947), majd a Bessenyei György Népfőiskola rajztanára (1947), a BME Rajz Tanszék egy. adjunktusa (1948–1967), egy. docense (1967–1971). A táblaművészet hagyományait folytató képein az alföldi festők stílusában festette a tájat, embereket. Korai művein tiszai, szabolcsi, Körös-parti élményeit ábrázolta (Krumpliszedők, 1943), később azonban eltávolodott mestere, Rudnay Gyula hatásától. Szűkszavúan, színekben is redukáltan fogalmazott, művein a fény jelenti a szervező-rendező elvet. Figurális alkotásain súlyosan, tömbszerűen készítette el a kubikusokat, földműveseket, munkásokat ábrázoló jeleneteit Utolsó évtizedében művészete konstruktívvá vált: csendéleteket, utcai tájképeket (Sályi utca, 1955) örökített meg. Ekkor alkotta portréit is (Kiss Lajos, Török Erzsi), amelyek egy részét rézkarcban is elkészítette (Széchenyi István, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Sándor).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Déri Múzeum (Debrecen, 1936
1939
Buza Barnával, 1958)
Tamás Galéria (Andrássy Kurta Jánossal, Bp., 1944)
Régi Műcsarnok (Bp., 1947)
Fényes Adolf Terem (Bp., 1953)
Csók Galéria (Bp., 1955
1964
1969)
Ernst Múzeum (Bp., 1959)
Móra Ferenc Múzeum (Szeged, 1964)
Kisvárdai Gimnázium (1970)
emlékkiállításai: Fényes Adolf Terem (Bp., 1971)
Jósa András Múzeum (Nyíregyháza, 1971 és 1986)
Magyar Nemzeti Galéria (Bp., 1975)
Tornyai János Múzeum (Hódmezővásárhely, 1975)
csoportos: a Műcsarnok és Nemzeti Szalon kiállításai (Bp., 1927-től)
Művészek Szabad Szervezete I. Kiállítása. Műcsarnok (Bp., 1947)
Arcképkiállítás. Ernst Múzeum (Bp., 1948)
8. és 9. Magyar Képzőművészeti Kiállítás. Műcsarnok (Bp., 1960 és 1962)
Magyar művészet. 1945–1969. Műcsarnok (Bp., 1969)
Új művek. Magyar Nemzeti Galéria (Bp., 1971)
Alföldi tájak és emberek. (Potsdam, NDK, 1978)
Öt alföldi festő. Rashid Galéria (Bagdad, Irak, 1984).

Főbb művei

F. m.: a Magyar Nemzeti Galériában: Felsőbányai táj (1942)
Krumpliszedők (1943)
Bem (1948)
Sályi utca (1955)
Hazafelé (1956)
a debreceni Déri Múzeumban: Tiszai halász (1938)
Tutajosok (1939)
Török Erzsi portré (1950 k.)
portréi – festmények és rézkarcok: Kölcsey Ferenc, Széchenyi István a nyíregyházi Jósa András Múzeumban: Kiss Lajos néprajztudós (1950).

Irodalom

Irod.: Oelmacher Anna: B. G. Kat. (Bp., Fényes Adolf Terem, 1953)
B. G. festőművész kiállítása. Kat. A bevezetőt Pogány Ö. Gábor írta. (Bp., Ernst Múzeum, 1959)
László Gyula: B. G. Kat. (Bp., Csók Galéria, 1964)
B. J.: B. G. képkiállítása. (A jövő mérnöke, 1964. máj. 4.)
D. Fehér Zsuzsa: B. G. Kat. (Bp., Csók Galéria, 1969)
Pogány Ö. Gábor: B. G. Kat. (Kisvárda, 1970)
B. G. emlékkiállítása. Kat. A kiállítást rendezte és a katalógust összeáll. N. Pénzes Éva, Pogány Ö. Gábor. (Bp., MNG, 1975)
Sz. Kürti Katalin: Magyar tájképek a Déri Múzeum gyűjteményéből. Kiállítás a Rashid Galériában. (Művészet, 1984)
B. G. emlékkiállítása. Kat. A katalógust szerk., a kiállítást rendezte Muraközi Ágota. (Nyíregyháza, Jósa András Múzeum, 1986)
Sz. Kürti Katalin: Az Alföld szerelmese: B. G. (Szabolcs-Szatmári Szemle, 1990).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője