Boros György
Boros György

2024. március 29. Péntek

Boros György

unitárius püspök

Születési adatok

1855. április 19.

Tordátfalva, Udvarhely vármegye

Halálozási adatok

1941. január 26.

Kolozsvár


Család

F: Kovácsi Róza (1864–1938).

Iskola

Középiskoláit Székelykeresztúron és Kolozsvárott végezte, a kolozsvári Unitárius Kollégiumban teológiát hallgatott (1873–1875), a londoni Manchester New College ösztöndíjasa (1877–1879).

Életút

A kolozsvári Unitárius Kollégiumban tanító (1874–1875 és 1876–1877); közben a br. Kemény család nevelője Kövesden (1875– 1876). A kolozsvári Unitárius Theológiai Akadémia r. tanára (1879–1910), a teológusok önképző körének védnöke (1881-től), egyúttal az akadémia könyvtárnoka (1882-től). Tanügyi jegyző (1889-től), közigazgatási jegyző (1892-től), majd az Akadémia dékánja (1896–1910). Egyházi főjegyző (1900–1928), unitárius püspök (1928–1938). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem angol lektora (1905–1919). A magyarországi, különösen az erdélyi 20. sz.-i unitárius mozgalom egyik meghatározó személyisége. Többször járt amerikai körúton (1900, 1921, 1925), a trianoni magyar békedelegáció szakértője (1920), egyúttal tagja annak a küldöttségnek, amely a nyugati protestáns egyházak tájékoztatását kapta feladatul Erdély és a protestánsok létét fenyegető veszedelmek felől. Teológusként elsősorban Dávid Ferenc munkásságával, egyháztörténészként a kolozsvári unitárizmus emlékeivel, amerikai–magyar és angliai–magyar unitárius művelődéstörténeti kapcsolatokkal, valamint Brassai Sámuel életével fogl.

Emlékezet

A Házsongárdi temetőben nyugszik. Munkássága jelentős részét: kéziratait, naplóját, leveleit a kolozsvári Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltára őrzi, amelyik forráskiadvány-sorozata első tagjaként közreadta naplóját (2001-ben).

Elismertség

A kezdeményezésére létrejött Dávid Ferenc Egylet főtitkára, ügyvezető alelnöke (1922–1928), díszelnöke (1928-tól). Kolozsvár város tanácsának tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület választmányi tagja, az Erdélyi Irodalmi Társaság tagja, alelnöke, díszelnöke.

Elismerés

A Harvard Egyetem tb. doktora.

Szerkesztés

Az Unitárius Közlöny (1887–1924) és a Nők Világa szerkesztője (1902–1907). Az Értesítő a nemzetközi unitárius konferenciáról (Kolozsvár, 1897) és A magyarországi unitárius egyházi főtanács jegyzőkönyve (Kolozsvár, 1913) c. alkalmi kiadványok szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Az unitárius lelkész szerepe és helyzete Magyarországon. (Kolozsvár, é. n.)
Az iskola és a vallás. (Kolozsvár, 1880)
Orbán Balázs emléke. Szerk. (1–2. kiad. Kolozsvár, 1890)
A jó gyermek könyve. Erkölcsi elb.-ek és szabályok elemi iskolák 1–2. osztályai számára. (Kolozsvár, 1890
2. kiad. 1904
3. átd. kiad. 1911)
Szívemet hozzád emelem. Elmélkedések és imádságok nők számára. (Kolozsvár, 1898
2. kiad. 1904
3. kiad. 1922
4. kiad. 1943)
Az amerikai unitárius társulat hetvenöt éves jubileuma Bostonban. (Kolozsvár, 1900)
A kolozsvári unitárius kollégium írásban és képekben. Az unitárizmus külföldön. (Székelyudvarhely, 1901)
Unitárius élet Észak-Amerikában. (Kolozsvár, 1904)
A zsidók és unitáriusok érintkezései Észak- Amerikában. (Kolozsvár, 1904)
Keller Helén siket-néma vak leány önéletírása. Angol eredetiből átdolgozta és az előszót írta. (Bp., 1905)
A modern bibliamagyarázat követelései a lelkésztől. (Unitárius Egyház, 1906)
Dávid Ferenc művei. Az eredeti hasonmás kiadása. Sajtó alá rend., szerk., a kísérő tanulmányt írta. (Kolozsvár, 1910)
A világbéke. (Keresztény Magvető, 1913)
Az Unitárius Theológiai Akadémia szervezete, szabályai és fejlődésének története. (Kolozsvár, 1916)
A Dávid Ferenc Egylet 40 éves jubileuma. (Kolozsvár, 1925)
Amerikai és angliai unitárius társulatok 100 éves jubileuma. (Cluj-Kolozsvár, 1925)
Ferencz József unitárius püspök. 90 esztendő örömünnepe. Szerk. (Cluj-Kolozsvár, 1925)
Brassai Sámuel élete. (Cluj-Kolozsvár, 1927)
Szertartások és vallási szokások az unitárius egyházban. (A Keresztény Magvető füzetei. Kolozsvár, 1932)
Carlyle. (Erdélyi Tudományos Füzetek. 61. Kolozsvár, 1933)
Új theológia és unitárizmus. (Cluj-Kolozsvár, 1934)
Az angol unitárius teológiai akadémia. (Cluj-Kolozsvár, 1935)
Erasmus. (Erdélyi Muzeum, 1937)
B. Gy. unitárius püspök naplója. 1926–1941. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt Kovács Sándor, Molnár B. Lehel, az előszót Szabó Árpád írta. Forráskiadvány. (Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának és Nagykönyvtárának kiadványai. 1. Kolozsvár, 2001)
ford.: Gannet, C. Vilmos: Az édes otthon. (Kolozsvár, 1896).

Irodalom

Irod.: B. Gy.: Önéletrajz. (Keresztény Magvető, 1928)
Gál Kelemen: A kolozsvári Unitárius Kollégium története. 1568–1900. (Kolozsvár, 1935)
Utolsó beszélgetés a most elhunyt B. Gy. unitárius püspökkel. (Tóth Sándor: Erdély 22 éves rabsága. Bp., 1941)
B. Gy. püspök. (Unitárius Közlöny, 1941)
M. Bodrogi Enikő–Molnár B. Lehel: Az Erdélyi Unitárius Egyház Gyűjtőlevéltárának rövid története. (Korunk, 2001).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője