Iskola

A gimnázium négy alsó osztályát Székelyudvarhelyen végezte, Mikházán belépett ferences rendbe (1911. aug. 20.; ünnepélyes fogadalmat tett: 1917. ápr. 29.), Medgyesen (1911–1915) és Vajdahunyadon rendi iskolákban teológiát tanult (1915–1919), Gyulafehérvárott pappá szentelték (1918. jún. 1.). A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem történelem szakos hallgatója (1919–1920), Csíksomlyón tanítói képesítést (1920), a szegedi Ferenc József Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett (1922).

Életút

A székelyudvarhelyi Collegium Szeráfikum tanára és a novíciusok prefektusa (1921–1932), Trefán Leonárd utódjaként a kolozsvári Szent Bonaventúra-nyomda és -könyvkötészet igazgatója (1932–1948); közben a Szentföld ún. erdélyi biztosa (1935–1945). A Szent Istvánról elnevezett erdélyi ferences rendtartomány és a kolozsvári zárda főnöke, ill. a Szent Kereszt Szövetség igazgatója (1942–1948); közben a szovjet csapatok erdélyi bevonulása elől Budapestre menekült (1944), s ott a menekült rendtagok emigrációját (az Amerikai Szent István Kusztódiába, Youngstown, Ohio), ill. hazatérését irányította. Visszatért Erdélybe (1945), a ferences rend brassói házfőnöke (1948; 1948-ban ő vezette a csíksomlyói búcsú körmenetét). Történészként elsősorban a ferences rend erdélyi történetével, Assisi Szent Ferenc életével, erdélyi emlékeivel, a jelentősebb erdélyi ferences szerzetesek életrajzának és munkásságának feltárásával, ill. az első erdélyi törvénykönyv művelődéstörténeti jelentőségével, Kájoni János munkásságával fogl. Több imakönyvet szerkesztett és állított össze. A II. vh. után kialakuló új romániai kommunista rendszer állandóan zaklatta, el kellett hagynia Kolozsvárt, székhelyét egy rövid időre Brassóba tette át. Irodalmi tevékenysége miatt a kommunista hatalom élesen támadta, Szent István ünnepén (1951. aug. 20-án), házaikból összeszedték és Máriaradnán összegyűjtötték az erdélyi magyar szerzeteseket. Boros Fortunátot többekkel együtt kényszermunkára a Duna- csatornához hurcolták; ahol cukorbetegsége elhatalmasodott, majd tüdőgyulladást kapott, végül a magatehetetlen embert egy köztörvényes bűnöző fogolytársa lapáttal agyonverte.

Emlékezet

Sírja ismeretlen, szülőfaluja, Zetelaka temetőjében, szülei sírjánál emléktábla őrzi emlékét. Róla nevezték el a zetelakai Boros Fortunát Elméleti Líceumot (az iskola előterében mellszobrát is felállították, Bara Barna alkotása). A gyulafehérvári főegyházmegye a kommunizmus romániai vértanúi között a Szentszéknél kezdeményezte boldoggá avatását (2003. márc. 4-én).

Elismertség

Az Erdélyi Katolikus Akadémia tagja (1940).

Szerkesztés

A Katolikus Világ (1923–1944), a Szent Kereszt (1934–1940) és a Hírnök c. ferences lapok szerkesztője (1937–1944). Írásai a fentieken kívül még elsősorban a Szent Ferenc Hírnöke, a Katholikus Világ és a Katolikus Naptár c. lapokban jelentek meg. Álneve Tófalvi Domokos volt.