Család

Sz: Stówasser Aranka.

Életút

A Budapesti Építők (1952–1956), az Újpesti Dózsa jégkorongozója (1957–1969). Az Újpesti Dózsa játékos-edzője (1969), majd visszavonulása után uo. vezetőedző (1969–1981). A magyar jégkorong-válogatott vezetőedzője, ill. szövetségi kapitánya (1981– 1990). – Jégkorongozóként téli olimpiai résztvevő (1964); B vb 4. (1965), B vb 7. (1966), B vb 8. (1964 és 1967); C vb 2. (1959 és 1963); 6-szoros magyar bajnok (1958, 1960, 1965, 1966, 1968, 1969), magyar bajnoki 2. (1963), magyar bajnoki 3. (1964 és 1967); 3-szoros magyar kupagyőztes (1965, 1966, 1968), magyar kupa 2. (1964). 53-szoros magyar válogatott (1958–1967). Az év jégkorongozója (1966). Edzőként az Újpesti Dózsával kétszeres magyar bajnok (1969 és 1970) és 3-szoros magyar kupagyőztes (1970, 1971, 1972); a magyar jégkorong-válogatottal B vb 5. (1978), B vb 6. (1977), C vb 2. (1976 és 1983); Magyar Nemzet Kupa-győztes (1983). Sportpályafutását teniszezőként kezdte, majd gyeplabdázott és jégkorongozott (ez utóbbi két sportágban Szamosi Ferenc volt az edzője). Játékosként egy téli olimpián és hat vb-n vett részt (összesen 22 pontot szerzett); a magyar válogatott vezetőjeként négy vb-n szerepelhetett, nevéhez fűződik a sportág modern történetének addigi legnagyobb sikere: a belgrádi B-csoportos vb-n elért 5. helyezése (1978).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik.