Bornemisza Géza
Bornemisza Géza

2024. december 13. Péntek

Bornemisza Géza

politikus

Születési adatok

1895. december 20.

Munkács

Halálozási adatok

1983. június 4.

Budapest


Család

Sz: Bornemisza Károly, Schlager Ilona.

Iskola

A debreceni piarista gimnáziumban éretts. (1914), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. szerzett (1920).

Életút

Az I. vh.-ban az olasz fronton szolgált (1915–1918). Az összeomlás után a József Műegyetem Gépészmérnöki Osztály Elektrotechnikai Tanszékének tanársegéde, egyúttal a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. műszaki tanácsadója (1920–1930). A Hungária Villamossági Rt. ügyvezető igazgatója (1930–1935). A Frontharcos Párt jelöltjeként a székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagja (1932–1935). A Nemzeti Egység Pártja (NEP) országgyűlési képviselője (Kaposvár, 1935–1939), kereskedelemügyi (1935. márc. 4.–1935. aug. 1.), iparügyi miniszter (1935. aug. 1.–1938. nov. 15.); közben kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter is (1935. aug. 1.–1935. szept. 2. és 1936. okt. 12.–1938. máj. 14.). Az Ipari Munkaszervező Intézet elnöke (1938– 1943), a Kállay-kormány kereskedelem- és közlekedésügyi minisztere (1943. márc. 29.–1944. márc. 22.). Magyar kir. t. tanácsos (1936-tól). A II. vh. után különböző vállatoknál mérnökként dolgozott, közben kétszer is előzetes letartóztatásba helyezték; de vádat nem emeltek ellene. Az 1956-os forradalmat követően szervezkedés vádjával két év börtönbüntetésre ítélték. Fiatalkorában jelentős szerepet játszott az egyetemi ifjúsági mozgalmakban: nevéhez fűződik a műegyetemi csendőrzászlóalj valamint a Hungária Bajtársi Egyesület megalapítása. Pályafutását kutató-gépészmérnökként kezdte, mint az 1920-ban végzett évfolyam legjobb hallgatója elnyerte a Fábián-ösztöndíjat és az egyetem egyik tanársegédi állását. Részt vett a szolnoki villamos távvezetékek létesítésének elektrotechnikai munkálataiban (1928–1929), majd érdeklődése a különböző villamosművek alapításának, üzemeltetésének és munkaszervezésének műszaki problémái felé fordult. Jelentős eredményeket ért el a magyar közüzemi vállalatok racionalizálásának vizsgálata terén. A politikai küzdelmekbe az 1930-as években kapcsolódott be, kezdetben a Frontharcos Párt, majd a NEP képviselője volt. Miniszterként több kedvező szociálpolitikai törvényt és rendeletet jegyzett, közülük a legismertebb a 44 órás munkahét bevezetése. Miután összeütközésbe került Imrédy Bélával, kilépett a NEP- ből (1938 nov.), az általa alapított Nemzeti Reformpárt jelöltjeként sikertelenül indult az 1939. máj.-i országgyűlési választásokon. Az Ipari Munkaszervező Intézet elnökeként kezdeményezte új erősáramú villamosipari gyárak és üzemek létesítését, a légnyomású és a kevés olajat tartalmazó ún. áramszakítók gyártását, ill. sikerült elérnie, hogy a magyar erősáramú villamosipar nyersanyag- és félgyártmány-szükségletének legnagyobb részét magyarországi ipari vállalatoktól szerezze be.

Emlékezet

Visszaemlékezéseit, kéziratban az MTA Történettudományi Intézete őrzi.

Szerkesztés

A Technika c. folyóirat alapító szerkesztője (1923).

Főbb művei

F. m.: B. G. m. kir. iparügyi miniszternek a törvényhozás elé terjesztett jelentése az országos villamosítás tájékoztató terve tárgyában. (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1935)
Országos iparos évkönyv. 1936. Szerk. Dobsa László. Az előszót írta. (Bp., 1936)
Textil zsebkönyv a textilipar és a kereskedelem részére. Szerk. őri Róbert. Az előszót írta. (Bp., 1937)
Bikkal Dénes: A családi munkabér. Az előszót írta. (Bp., 1937)
Minő feladatok várnak a magyar racionalizálási mozgalomra? (Magyar Mérnök Egyesület Közlönye, 1937)
Az ipari termelés racionalizálásának legközelebbi feladatai. (A Magyar Racionalizálási Bizottság kiadványai. 4. Bp., 1937)
Előadássorozat a magyar közüzemek és ipari vállalatok racionalizálásának eredményeiről. Chorin Ferenccel, Plósz Pállal. (A Magyar Racionalizálási Bizottság kiadványai. 5. Bp., 1937)
A műszaki igazgatás kívánalmai. (Bp., 1937)
Magyarország ipara és a Balkán. (Balkán-füzetek. 12. Bp., 1943)
A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesületének 50 éve. Az előszót írta. (Bp., 1943)
Szabványosítás a villamosiparban. (Bp., 1953).

Megjegyzések

Gulyás téves születési adat: 1895. dec. 28.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője