Bornemisza Géza
Bornemisza Géza

2022. január 22. Szombat

Bornemisza Géza, kechkeméti

festőművész

Születési adatok

1884. február 4.

Nábrád, Szatmár vármegye

Halálozási adatok

1966. június 3.

Vác, Pest megye


Család

Sz: Bornemisza István földbirtokos, tunyoghi Szüts Eszter.

Iskola

Középiskoláit Szatmárott végezte (1902), egy rövid ideig joghallgató, majd a nagybányai művésztelepen Thorma János tanítványa (1902–1909); közben a bp.-i Országos Magyar Mintarajziskolában is eltöltött egy-egy félévet (1902-ben és 1906-ban), ill. Párizsban Henri Matisse tanítványaként képezte tovább magát (1908–1909).

Életút

Nagybányán az ún. neoimpresszionista fiatalok egyik fő képviselője, majd a kecskeméti művésztelepen alkotott (1910–1911). Később szabadiskolát indított a bp.-i Sváb-hegyen (1919). – Művészeti stílusára kezdetben nagy hatást gyakorolt Matisse munkássága. Miután szakított a nagybányaiakkal új művésztelepet alapított Kecskeméten; később részt vett a magyar festészetet megújító törekvésekben is (a MIÉNK, ill. a KÚT tagjaként rendszeresen részt vett mindkét művészeti csoport kiállításain.). Munkáit könnyed dekorativitás, színes festőiség jellemzi, életművének kimagasló alkotásai finoman szellemes akvarelljei.

Emlékezet

Művei magántulajdonban vannak, de két képét a Kecskeméti Képtár őrzi, ill. néhány festménye a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) látható. Nábrádon Bornemisza-emlékházat létesítettek (1996), ill. róla nevezték el a helyi Bornemisza Géza Általános Iskolát.

Elismertség

A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) tagja. A Képzőművészek Új Társasága (KÚT) alapító tagja (1924-től). A Gresham-kör tagja.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Belvedere (Budapest, 1922)
Tamás Galéria (Budapest, 1928)
gyűjteményes: Ernst Múzeum (Budapest, 1960)
csoportos: A nagybányai művésztelep jubiláris kiállítása (Nagybánya, 1912)
A KÚT bemutatkozó kiállítása. Ernst Múzeum (Budapest, 1924)
Magyar Vadak Párizstól Nagybányáig. Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 2006).

Főbb művei

F. m.: képei: Fák nedves fűben (1908)
Csendélet (1909, Kecskeméti Képtár)
A Veresvíz utca Nagybányán (1910)
Falusi tájkép (1911–1912)
Kilátás a hegyre (1911–1912)
Csendélet fehér abrosszal (1919)
Tihanyi látkép (1924)
Csendélet szoborral (1927, Magyar Nemzeti Galéria)
Tavasz a Gellért hegyen (1930)
őszi tájkép (1959)
írása: Perlrott Csaba Vilmos művészete. (Bp., 1929).

Irodalom

Irod.: Bálint Aladár: B. G. képei. (Nyugat, 1922)
Rabinovszky Márius: B. G. és Csorba Géza. (Nyugat, 1929)
B. G. festőművész gyűjteményes kiállítása. Kat. Szerk., a bevezető tanulmányt írta Dutka Mária. (Bp., Ernst Múzeum, 1960)
Genthon István: B. G. (Művészet, 1960)
Réti István: A nagybányai művésztelep. (Bp., 1994)
Murádin Jenő: Nagybánya. A festőtelep művészei. (Miskolc, 1994).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője