Család

A család osztrák nemességet és báróságot kapott (1880). Sz: Born Frigyes Pál, Gajáry Emma.

Iskola

A bp.-i piarista gimnáziumban éretts. (1919), a József Műegyetemen gépészmérnöki okl. (1925), a brüsszeli Université Polytechique-en műszaki doktori okl. szerzett (1930).

Életút

A berlini Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) üzemmérnöke (1925–1936), hazatérése után a bp.-i Első Magyar Gazdasági Gépgyár (EMAG) konstruktőre (1936–1938), műszaki igazgatója (1938–1940), a Budapest–Salgótarjáni Gépgyár és Vasöntő Rt. műszaki igazgatója (1940–1942), vezérigazgatója (1942–1948); közben a II. vh. végén sikeresen megakadályozta a gyár nyugatra való kitelepítését, így a termelés már 1945-ben megindulhatott. A szerszámgépiparban a jóvátételi munkaközösség vezetője (1946–1948), a Gépipari Igazgatóság előadója (1949–1951), a Tömegcikkipari Központ munkatársa, a vidéki gyárak fejlesztésének és profilkialakításának felelőse (1952). A MÁV gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyárának üzemmérnöke (1952–1966). Sokoldalú feltaláló volt, számos újítás és találmány szerzője. Az 1920-as években Mihály Dénes számára megtervezte és részben kivitelezte az első mozgóképes televízió adóvevő mechanikai elemeit, majd Asbóth Oszkárnak, a helikopter megalkotásában segédkezett. A II. vh. után jelentős szerepet játszott a háborús károk felszámolásában, a gépgyártás újraindításában, új vidéki gépgyárak megszervezésében, profiljaik kialakításában. A Rákosi-rendszerben kitelepítették (1951; jóllehet kitelepítettként, mint egyetlen diplomás, beosztott üzemmérnökként Gyöngyösön szakmájában maradhatott). Legjelentősebb újítása, a sínek magas frekvenciájú indukciós keményítése révén lehetővé tette a kis sugarú ívbe épített sínek gyors és nagymérvű kopásának kiküszöbölését (MÁV-szabadalom, 1967).