Borka Géza
Borka Géza

2022. augusztus 12. Péntek

Borka Géza

író, költő, szerkesztő

Születési adatok

1894. július 11.

Gúta, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1977. június 17.

Kaposvár


Család

Fia: Borka László Norvégiában él.

Iskola

A Pázmány Péter Tudományegyetemen magyar–latin szakos tanári okl. (1922), bölcsészdoktori okl. szerzett (1923).

Életút

A komáromi bencés gimnázium, majd a gútai gimnázium r. tanára (1923–1945). A II. vh. után Magyarországra telepítették, a kaposvári Somssich, ill. Táncsics Mihály Gimnázium r. tanára, vezető tanára (1945–1960?). A komáromi Jókai Egyesület Irodalmi Osztályának titkára. Pályafutását költőként kezdte, első hazafias verseskötetei még egyetemista korában jelentek meg. Bölcsészdoktori dolgozatát finnugor nyelvészetből írta, majd középiskolai tanárként számos felvidéki magyar történelemkönyvet és szöveggyűjteményt írt és szerkesztett, ill. a magyar klasszikus irodalom néhány művét is kiadta. Több népszerű színművet, vidám jelenetet és „cserkésztréfát” is írt. Színdarabjait kizárólag amatőr színjátszó csoportok számára írta: egyszerűen színre vihető, általában egy felvonásból álló darabjai fontos kulturális és nyelvőri tevékenységet töltöttek be az elszakított felvidéki területeken. Különösen kedvelte, ha szülőfalujában adhatta elő műveit, ilyenkor a szereplők is gútai amatőr színjátszók voltak. Az 1950-es években, Kaposvárott, gimnáziumában ő hozta létre a diák színjátszó csoportot, akikkel többször előadatta Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk c. klasszikusát.

Emlékezet

Mécs László verset írt Borka Géza fiához – keresztfiához – Borka Lászlóhoz (Most Lacikának hívnak címmel, 1934). Születésének 100. évfordulóján volt diákjai márvány emléktáblát helyeztek el a kaposvári Táncsics Mihály Gimnázium folyosóján (1994).

Szerkesztés

A Szivárvány (1929–1937) és a Tábortűz c. gyermeklapok főszerkesztője (1932–1936).

Főbb művei

F. m.: Bánatmalom. Versek. (Komárom, 1920)
Magyar bánatok. Versek. (Komárom, 1920)
Gerde Tamás lánya. Népszínmű 3 felvonásban. (Rozsnyó, 1922)
A finn-ugor számnevekről. Egy. doktori értek. (Bp., 1923)
Római régiségek. A csehszlovákiai magyar tanításnyelvű középiskolák 4. felső osztálya számára. Kocsis Károllyal. (Komárno, 1932)
Rádióebéd. Cserkész-móka. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 1. Bp., 1933
2. kiad. 1936)
A nadrág. Cserkész-tréfa. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 4. Bp., 1933
2. kiad. 1936)
Göre Gábor a cserkész előadáson. (A Magyar Cserkész színdarabjai. 6. Bp., 1933)
A maharadzsa. Népies bohózat. (Bp., 1937
2. kiad. Komárom, 1942)
Szól a mese róla… Mesék Jókairól. Liszkay Zsuzsánna Eszterrel. (Praha–Presov, 1938)
Az Olajfák Hegyén. Bibliai színjáték. (Komárom, 1942)
A három kívánság. B. G. komédiája. (Bp., 1947)
szerk.: Kis magyarok könyve. Összeáll. Névtelenül. (Komárno, 1927)
Szavalókönyv a tanuló ifjúság számára. Összeáll. (Komárno, 1925)
Arany János: Toldi. A szlovenszkói magyar tanításnyelvű közép és polgári iskolák számára sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta. (Pozsony, 1930)
Muskátli. Olvasókönyv a római és a görög katolikus népiskolák 4. évfolyama számára. Összeáll. (Galánta, 1936)
Petőfi Sándor: János vitéz. Sajtó alá rend., a jegyzeteket írta. Harmos Károly képeivel. (Praha, 1937).

Irodalom

Irod.: Borka László: Elfelejtett felvidéki nyelvőreink. (Komáromi öregdiák, 2005).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője