Borics Pál
Borics Pál

2025. május 16. Péntek

Borics Pál

szobrász, éremművész

Születési adatok

1908. július 19.

Sirok, Heves vármegye

Halálozási adatok

1969. november 4.

Budapest


Család

Apja siroki kőbányász, kőfejtő volt, elesett az I. vh.-ban, anyja nevelte fel négy testvérével. Házassága után családjával Pestszentlőrincre költözött (1938).

Iskola

Három elemi iskola elvégzése után kőfaragóinasnak állt. Később, kőfaragósegédként, autodidakta módon elsajátította a kőfaragás mesterségét (1927-től). A bp.-i Iparrajziskolában Vesztróczy Manó és Fülöp Elemér növendéke (1931–1938).

Életút

Kiállító művész (1941-től), mestereinek Ferenczy Bénit és Medgyessy Ferencet vallotta. Első művészi sikerét a Műcsarnok téli tárlatán bemutatott Napozó c. művével aratta (1942-ben, a munkát hg. Esterházy Pál megvásárolta). Közvetlenül kőbe faragott alkotásai zárt formájú, tömbszerű, nagy felületeket összefogó szobrok. Portrészobrai mellett jelentősek tanulmány jellegű karakterfejei. Szobrai hűen ábrázolják a palócföld emberének hétköznapjait, robosztus alakjai a hozzájuk fűződő élményeinek tömör, beszédes megfogalmazásai. Plasztikái sokszor a durva és csiszolt felületek ellentétére épülnek. Fafaragással és fémművességgel is foglalkozott. Autóbaleset áldozata lett.

Emlékezet

Kortársai „a kő gyermekének” nevezték, aki minden művészi előképzettség nélkül, mesterien sajátította el az ún. tufakő faragását. Édesanyám c. márványszobra a Magyar Nemzeti Galériában (MNG) van. Emlékét Sirokon utca őrzi, szobra a siroki polgármesteri hivatal előtt áll (az eredeti szobor a polgármesteri hivatalban tekinthető meg, a hivatal előtt a szobor bronz másolata látható); állandó kiállítása a helyi könyvtárban látható. A bp.-i pestszentlőrinci temetőben nyugszik, síremlékét a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2005-ben). Születésének 100. évfordulóján, Budapesten (= Pestszentlőrincen) és Sirokon is megemlékeztek.

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Nemzeti Szalon (Budapest, 1949)
Művelődési ház (Sirok, 1962)
Gárdonyi Géza Színház (Eger, 1966)
Műcsarnok (Budapest, 1969)
Nyíregyháza (1969)
emlékkiállításai: Művelődési ház (Szeged, 1970)
Művészeti Galéria (Sirok, 1970)
Szemle Galéria (Heves, 1986)
Száz éve született B. P. Emlékkiállítás. (Sirok, 2009 és Kondor Béla Közösségi Ház, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, 2009).

Főbb művei

F. m.: portrészobrai: Napozó
Édesanyám
Anya gyermekével
Ülő nő
Vízbenéző
Gondolkodó
Palóc asszony
Siroki asszony
Hajmosó
Olvasó nő
figurális szobrai: Kavicstörő
Csikós lovon
Kertész
Kubikus
Kődöntő
Fűrészelők
állatszobrai: Borjú
Fókák
Játszó csikók
köztéri munkái: Komját Aladár (kő, Budapest IV. ker. Komját Aladár u. 81., 1961
lebontották)
Táncolók (gipsz dombormű, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, Eötvös-iskola, 1962)
Clark Ádám (kő mellszobor, Budapest, Városliget, Közlekedési Múzeum szoborpark, 1966)
Bika (kő, Gödöllő, ATE, 1966)
Pingvincsalád (kő, Budapest XVIII. ker., Pestszentlőrinc, Lakatos úti lakótelep, 1968)
Eötvös Loránd (kő, mellszobor, Budapest XVIII. ker. Pestszentlőrinc, Eötvös Loránd-park, 1970).

Irodalom

Irod.: Ecsery Elemér: B. P. művészete. (Művészet, 1966)
N. Pénzes Éva: B. P.-ról. (Művészet, 1968)
Márffy Pál: B. P. szobrászművész. (Művészet, 1970)
Pogány Ö. Gábor: B. P. emléke. (Művészet, 1971)
Farkas András: B. P. emlékezete. (Hevesi Szemle, 1986).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője