Bordy Bella
Bordy Bella

2024. július 18. Csütörtök

Bordy Bella

balettművész, pedagógus

Születési adatok

1909. november 21.

Gyula

Halálozási adatok

1978. június 28.

Budapest


Iskola

Brada Ede, Jan Cieplinski, Nádasi Ferenc tanítványa, ill. Both Bélától prózai színjátszást tanult (1931), majd párizsi ösztöndíjjal Lígyija Jegorovánál képezte tovább magát (1935).

Életút

Az Állami Operaház ösztöndíjasa, majd a balettegyüttes tagja (1924–1932), magántáncosa (1932–1965). Fellépett a Fővárosi Operettszínházban, prózai szerepeket alakított a Madách Színházban (1940–1944). Élete végén Bécsben balettmesterként működött (a Staatsoperben, 1965-től). A romantikus stílusú, magyar tematikájú táncjátékokban a „magyaros” balerinatípus megtestesítője. Temperamentuma, olaszosan virtuóz technikája, eleven színészi játéka kitűnően érvényesült a nemzeti karakterű egyfelvonásosokban, ugyanakkor a pantomimikus kifejező tánc eszközeivel megformált, érzéki nőalakokat is hitelesen ábrázolta. A társulattal közös turnékon kívül vendégszerepelt Londonban, Münchenben, Amszterdamban és Belgrádban. A Miloss Aurél által szervezett Csupajáték-produkció operettszínházi előadásainak, majd londoni bemutatójának szereplője (1939-től). Számos filmfőszerepet is játszott (1938–1961).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben nyugszik, sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2002).

Elismerés

Érdemes művész (1959).

Főbb művei

F. balettszerepei: Főszerep (Pesti Karnevál, koreográfia: Brada Ede, 1930)
Matyó menyasszony (Magyar ábrándok, koreográfia, Cieplinski, Jan, 1933)
Tündér (A fából faragott királyfi, koreográfia: Cieplinski, Jan, 1935)
Csaplárosné (Csárdajelenet, koreográfia: Harangozó Gyula, 1936)
Főszerep (Pozsonyi majális, koreográfia: Harangozó Gyula, 1938)
Neila (A korsó, koreográfia: Harangozó Gyula, 1941)
Putifárné (József legenda, koreográfia: Cieplinski, 1946)
Dajka (Prokofjev: Rómeó és Júlia, koreográfia: Lavrovszkij, Leonyid, 1962)
színpadi szerepei: Coquette (Miloss Aurél: Karnevál, Fővárosi Operettszínház, 1939)
Thália (Miloss Aurél: Prométheusz teremtményei, Fővárosi Operettszínház, 1939)
Örsi (Szirmai Albert: Mézeskalács)
Colette (Eisemann Mihály: Fekete Péter)
Manci: (Komjáti Károly: Ipafai lakodalom). F. filmjei: Komédiás szívek (1922)
A piros bugyelláris (1938)
A varieté csillagai (1938)
Uz Bence (1938)
Két lány az utcán (1939)
Tokaji aszú (1940)
Cserebere (1940)
András (1941)
Az intéző úr (1941)
Szerető fia, Péter (1942)
Éjféli gyors (1942)
Viharbrigád (1943)
Magyar kívánsághangverseny (1943)
Délibáb minden mennyiségben (1961).

Irodalom

Irod.: Halász Péter: Keserű interjú B. B.-val. (Színház, 1945)
Ligeti Mária: Beszélgetés B. B.-val operaházi jubileuma alkalmából (Muzsika, 1964)
Körtvélyes Géza: Búcsú B. B.-tól. (Táncművészet, 1978).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője