Bordi András
Bordi András

2024. november 14. Csütörtök

Bordi András

festőművész

Névváltozatok

Bordy

Születési adatok

1905. június 2.

Héderfája, Kis-Küküllő vármegye, Dicsőszentmártoni járás

Halálozási adatok

1989. augusztus 11.

Marosvásárhely


Iskola

A Magyar Képzőművészeti Főiskolán Réti István (1925–1927) és Rudnay Gyula növendéke (1982–1931); közben ösztöndíjasként egy évig a párizsi Julian-akadémián tanult (1927).

Életút

Tanulmányai befejezése után szülőfalujában élt (1931–1939), majd Marosvásárhelyen telepedett le (1939). A marosvásárhelyi Közművelődési Palota gondnoka és a helyi régészeti, néprajzi múzeum őre és a képtár igazgatója (1940–1971); egyúttal a marosvásárhelyi városi festőiskola vezetője (1941–1949), a Művészeti Líceum tanára (1949–1970). – Tájképeket, portrékat, csendéleteket és kompozíciós műveket festett, az erdélyi akvarellfestészet megújítója. Olajfestményei korának fontosabb történeti változásait örökítették meg, műveit drámai feszültség jellemzi. Marosvásárhely városi művészeti életének szervezője, vezető egyénisége volt, rajzpedagógiai tevékenysége is kiemelkedő. A marosvásárhelyi képtár termeit többször felújította, világítását korszerűsítette, nagy gondot fordított a műtárgyállomány gazdagítására. Igazgatása alatt a képtár gyűjteménye 135-ről 1100 darabra növekedett (1944-ben élete kockáztatásával mentette meg a gyűjteményt a biztos pusztulástól).

Emlékezet

Rendkívül termékeny festő volt, élete során közel 2000 képet (akvarellt és olajfestmény) készített. Születésének 100. évfordulóján, Marosvásárhelyen emlékkiállítást rendeztek (140 fellelt képét mutatták be). Életműve nagy része nem ismert, sok műve vagy elveszett, vagy lappang, vagy az Erdélyből áttelepültek magukkal vitték. Művei nagy részét a Marosvásárhelyi Képtár őrzi, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában nyolc festménye van.

Elismertség

A Kemény Zsigmond Társaság tagja (1934-től), a Barabás Miklós Céh alelnöke (1941–1944), a Képzőművészeti Szövetség országos vezetőségének tagja.

Elismerés

A Szinyei Merse Társaság dicsérő oklevele (1929) és elismerése (1934); az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat akvarellfestési nagydíja (1931), Állami Díj (román, 1951).

Kiállítások

F. kiállításai: egyéni: Marosvásárhely (1925, 1932, 1959, 1973, 1975)
Sepsiszentgyörgy (1971)
életmű-kiállítása: Héderfája (1975)
Magyar Nemzeti Galéria (Budapest, 1981)
emlékkiállítása: B. A. centenáriuma. (Marosvásárhely, 2005)
csoportos: A Barabás Miklós Céh kiállításai (1941–1944: évente)
Erdélyrészi Állami Képzőművészeti Tárlat (Kolozsvár, 1948)
Országos Festészeti és Szobrászati Biennále (Bukarest, 1964)
Marosvásárhelyi művészek (Szabadka, 1977).

Főbb művei

F. m.: képei: Önarckép (1927)
Favágók (1937)
Élmunkásnő (1949)
A két Bolyai (1953)
Építők (1955)
a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház faliképei (Barabás Istvánnal, Piskolthy Gáborral, 1957)
Szüret (Marosvásárhely, Transsylvania Szálló 1961)
Délutáni fények (1963)
Anya gyermekével (1963)
Kertben (1964)
Szüleim arcképe (1967)
Apám beteg (1968).

Irodalom

Irod.: Vásárhelyi Z. Emil: B. A. (Erdélyi Helikon, 1936)
Vásárhelyi Z. Emil: Erdélyi művészek. Tanulmányok ma élő erdélyi magyar képzőművészekről 64 műmelléklettel. (Az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványa. 4–5. Kolozsvár, 1937)
Székely János: B. A. műtermében. (Művészet, 1958)
Banner Zoltán: B. A. Kismonográfia. (Bukarest, 1978)
Murádin Jenő: Nem csak matézis. (Utunk, 1980. 40.)
B. A. festőművész kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. Kat. A katalógust szerk. Hajdú Zoltán, a kiállítást rendezte Pénzes Éva. (Bp., 1981)
Bónis Johanna: B. A. (Magyar múzeumi arcképcsarnok. Bp., 2002)
B. A. festőművész centenáriumi emlékkiállítása. Kat. A katalógust szerk. Banner Zoltán. (Marosvásárhely, 2005)
B. A. centenáriumi kiállítása. (Népújság, 2006. jan. 7.).

Megjegyzések

Magyar Nagylexikon: téves halálozási adat: aug. 16.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője