Börcsök Erzsébet
Börcsök Erzsébet

2024. október 8. Kedd

Börcsök Erzsébet

író

Születési adatok

1904. november 9.

Csene, Temes vármegye

Halálozási adatok

1971. május 9.

Újvidék


Család

Vasutas családban született. Leánya: Jódal Rózsa (1939–) író; unokája: Jódal Kálmán (1967–) író.

Iskola

Elemi iskoláit szülőfalujában és Zsombolyán végezte, Temesvárott éretts. (1923), az újvidéki Pedagógiai Főiskolán magyar szakos tanári okl. szerzett (1957).

Életút

Tisztviselő Bánátban, magyar Versecen magyar és német nyelvet tanított (1942–1963). Nyugdíjba vonulása után Újvidéken élt és alkotott (1964-től). A vajdasági magyar irodalom első jelentősebb írónője. Az újvidéki Reggeli Újságban közölt Vándor a Nisavánál (1931) c. elbeszélésével tűnt fel, amelyben a bánáti magyarok és szerbek együttélésének problémáit vizsgálta. Később is gyakran foglalkoztatta a nemzetiségi élet, az emberi együttélés és a történelmi örökség problémája. A Bánát soknemzetiségű világát mutatja be Csángó gyerek c. írása, amely egy csángó gyereket szekereztet végig szerb és román falvakon, sajátos hangulatot keltve. Később írásaiban különös társadalmi helyzetű női sorsokat ábrázolt drámai erővel. Az 1940-es évektől nem jelentek meg írásai, csak az 1960-as években közölt újabb műveket, ill. néhány korábbi munkáját átdolgozva újra kiadta. Szenteleky Kornél különösen nagyra tartotta a bánáti sorsokat bemutató írásait: maga vállalta Börcsök Erzsébet kéziratainak szerkesztését, adatainak pontosítását, több esetben a mű címe is tőle származik. A korabeli kritika az 1930-as években megjelent írásait a kortársi próza legkiválóbb művei között tartotta számon.

Emlékezet

Újvidéken hunyt el, a helyi r. k. temetőben nyugszik. Róla nevezték el a magyarnyelvoktatást támogató pancsovai Börcsök Erzsébet Vajdasági Módszertani Központot (1998-ban).

Szerkesztés

A Kalangya c. folyóirat köréhez tartozott, de kisebb prózai művei a Hídban, a Naplóban és a Reggeli Újságban is megjelentek (1930-as–1940-es évek).

Főbb művei

F. m.: A végtelen fal. Reg. (Jugoszláviai magyar könyvtár. 3. Szubotica, 1933)
Vándor a Nisavánál. Elb.-ek. (Petrovgrad, 1936)
Eszter. Reg. (Noviszád, 1939)
Csángó gyerek. (Délvidéki elbeszélők válogatott munkái. Szerk. Csuka Zoltán, Kéky Lajos, Merényi Oszkár. Bp., 1940?)
Vándor a Nisavánál. – Cigány Lenka – Megelevenedik a múlt. (A diófa árnyékában. Délvidéki elbeszélők. Szerk. Herceg János. Bp., 1942)
Emberek a Karas mellől. Novellák. (Novi Sad, 1963)
Eszter. I–II. köt. (2. bőv. kiad. Novi Sad, 1968)
Sári. Reg. (Újvidék, 1971).

Irodalom

Irod.: Kázmér Ernő: B. E. regénye. (Napló, 1933. ápr. 29.)
Lányi Árpád: B. E.: A végtelen fal. (Korunk, 1933)
Kisbéry János: B. E.: A végtelen fal. – Szirmai Károly: B. E., a vajdasági regény problémája és a Végtelen fal. (Kalangya, 1933)
Kisbéry János: B. E.: Vándor a Nisavánál. (Kalangya, 1937)
Kisbéry János: B. E.: Eszter. (Kalangya, 1939)
Gerold László: Középszerűség irodalmi hamisítások nélkül. (Híd, 1963)
Szeli István: A Híd a háború után. (Sz. I.: Utak egymás felé. Újvidék, 1969)
Gerold László: Bulváreszközök – erkölcsi tanulsággal. (Új Symposion, 1972)
Bori Imre: Irodalmunk évszázadai. (Újvidék, 1975)
Utasi Csaba: Irodalmunk és a Kalangya. (Újvidék, 1984)
Thomka Beáta: Prózatörténeti vázlatok. (Újvidék, 1992)
Utasi Csaba: B. E. regényei. (U. Cs.: Vér és sebek. Újvidék, 1994)
Gerold László: Drámakalauz. (Újvidék, 1998)
Hózsa Éva: B. E. prózájáról. (Híd, 2001)
Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon. 1918–2000. (Újvidék, 2001)
Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. I. (Újvidék, 2002).

Megjegyzések

MÉL III.: téves születési hely: Torontálszécsény!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője