Borbély Sándor
Borbély Sándor

2025. február 13. Csütörtök

Borbély Sándor, aranyos-rákosi

gyógypedagógus

Születési adatok

1866. január 14.

Aranyosrákos, Torda-Aranyos vármegye

Halálozási adatok

1932. december 9.

Vác

Temetési adatok

1932. december 11.

Vác


Család

Földművelésből élő, unitárius nemesi családból származott. Sz: Borbély Mózes gazdálkodó, Csegezi Ágnes. Testvére: Borbély György (1860–1935) kerékpáros, muzeológus. Fia: Borbély Andor (1901–1970) újságíró, szerkesztő, Borbély Pál (1902–1972) zenetanár és Borbély Zoltán (1904–) újságíró. Unokája: Borbély László (1922–1985) újságíró.

Iskola

Elemi és középiskolai tanulmányait Tordán és Zilahon végezte, majd a bp.-i Pedagógiumban lélektanból és siketnéma-oktatásból vizsgát tett és tanári okl. szerzett (1889).

Életút

A tordai unitárius algimnázium szeniora (1889–1890), a siketnémák váci országos intézetének segédtanítója (1890–1892), r. tanára (1892–1897). A siketnémák bp.-i intézete (1897–1899), a Váci Siketnéma Intézet igazgatója (1899–1924). A váci gyógypedagógiai tanítóképző tanfolyam vezetője (1900–1904), az ún. előkészítő osztály (tkp. siketnéma óvoda) megalapítója és vezetője (1905–1908), egyúttal a fogyatékos érzékű és értelmű gyermekek ügyeinek szaktanácsi előadója (1898–1903). A bp.-i Gyógypedagógiai Tanítóképző Intézet tanára (1908–1924). A Budapesti Unitárius Egyházközség presbitere (1896-tól). Fogyatékos gyermekek, elsősorban siketnémák pedagógiájával fogl. Jelentős érdemeket szerzett a gyógypedagógiai intézetek fejlesztése terén és a gyógypedagógiai tanárképzés megreformálásában. Nevéhez fűződik a magyarországi siketnéma intézetek első országos tantervének, s az ehhez kapcsolódó oktatás-módszertani segédletnek a kidolgozása. (az általa kidolgozott tanterv 1951-ig volt érvényben). Irányítása alatt a Váci Siketnéma Intézet Európa egyik vezető gyógypedagógiai intézetévé vált: az intézet számára új épületet építtetett, tornatermeket, speciális helyiségeket, tágas tanári szobákat létesített, megszerezte, megőrizte és tovább gyarapította Cházár András értékes szakkönyvtárát. Vácott megalapította az első siketnéma óvodát. Kezdeményezte a magyarországi gyógypedagógia, ill. a siketnéma-oktatás dokumentumainak összegyűjtését, történetének megírását. Több nyelvészeti és nyelvművelő könyvet is írt és szerkesztett. Testvére példája nyomán ő is gyakran ült kerékpárra, bejárta Magyarország és Erdély több táját, úti élményeiről gyakran beszámolt helyi (váci és erdélyi) lapokba, ill. kötetben is megjelentette azokat.

Emlékezet

Huszonöt éves szolgálatának elismerésére alapítványt létesítettek (Vácott, 1915-ben). Mellszobrát a Váci Siketnéma Intézet előtt állították fel (bronz, Vaszary László alkotása, 1923). Emlékét őrzi a Hallássérültek Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye.

Elismertség

A Gyógypedagógiai Országos Szaktanács tagja (1908–1924). A Siketnémaintézeti Tanárok Országos Egyesületének elnöke (1911– 1925). Az Erdélyi Múzeum Egyesület Jog- és Társadalomtudományi Szakosztályának tagja (1913-tól).

Szerkesztés

A Siketnémák Közlönye (1902-től) és a Siketnémák Képes Lapja szerkesztője (1911–1918).

Főbb művei

F. m.: Emlékkönyv a siketnémák váci országos intézetének 100 éves fennállásának ünnepe alkalmából. Szerk. (Bp., 1902)
Azonos és rokonértelmű szók gyűjteménye. (Vác, 1904)
A siketnémák váci kir. orsz. intézetében létesített „előkészítő osztály” szervezete. Névtelenül. (H. n., 1905)
Úti karcolatok. Hat képpel. (Bp., 1905)
Tanterv és módszeres utasítások a siketnémák iskolái – intézetei – számára. Névtelenül. (Bp., 1906
2. kiad. 1908)
Siketnémák nyelvtanító könyve. (Vác, 1906)
Kísérő levél igeragozási tábláimhoz. (Kecskemét, 1907)
Nyelvünk védelme. Gyomlálás a magyar nyelv kertjében. Borbély Györggyel. (Vác, 1910)
Vezérkönyv a siketnémák beszédtanításához. 1–2. köt. (Vác, 1911
2. kiad. 1913)
A némák megszólaltatása, vagyis a siketnémák beszédtanításának kezdete. A siketnémák I. osztálybeli kiejtési, írási, olvasási és beszédtanítási anyagának elméleti része. (Bp., 1913)
A magyar siketnéma oktatás bibliográfiája és adatgyűjteménye 1920 végéig. Összeáll. (Vác, 1924).

Irodalom

Irod.: Angyal József: Emlékezés B. S.-ra. (Gyógypedagógia, 1966).

Megjegyzések

Wikipédia: téves halálozási adat: dec. 29.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője