Borbély Sándor
Borbély Sándor

2024. december 7. Szombat

Borbély Sándor

politikus, munkásőr tábornok

Születési adatok

1931. december 12.

Bún, Kis-Küküllő vármegye

Halálozási adatok

1998. november 27.

Szigetújfalu, Pest megye

Temetési adatok

1998. december 19.

Szigetszentmárton


Család

Sz: Borbély Sándor asztalos, majd a MÁV Politikai Osztályának vezetője, Pál Eszter, az ELTE Lenin Intézete telefonkezelője.

Iskola

Négy elemi és négy polgári iskolát végzett, szerszámlakatos segédlevelet szerzett. Öthónapos DISZ-iskolát (1950), tartalékos tiszti tanfolyamot végzett (1952), a Szovjetunióban, a Komszomol Főiskolán (egyúttal a kiküldött DISZ-tagok vezetője, 1955) és az SZKP KB Pártfőiskoláján tanult (1959–1962).

Életút

A Fémáru-, Fegyver- és Gépgyár, 1946-tól Lampart Művek Rt. szerszámlakatos-tanonca, -segéde (1945–1949). A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ, 1945-től), az MDP (1950-től) és az MSZMP tagja (1956-tól). Az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetsége függetlenített városi majd kiskunhalasi és kecskeméti járási titkára (1949), a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége (MINSZ) agitációs és propagandarészlegének vezetője (1949–1950).

 

A Dolgozó Ifjúsági Szövetség (DISZ) Pest megyei szervező titkára (1950–1953), a DISZ KV Építési Osztálya főinstruktora (1953–1954). Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek DISZ Bizottságának első titkára (1955–1956). Az MSZMP Ifjúsági Bizottsága tagja (1956. dec.–1957. márc.), a KISZ KB alapító titkára, egyúttal a KISZ Budapesti Bizottságának első titkára (1957–1959), az MSZMP KB póttagja (1957. jún. 29.–1962. nov. 24.). A Csepeli Vas- és Fémművek pártbizottságának másodtitkára (1962–1966), első titkára (1970–1975); közben a csepeli (= Budapest, XXI. kerület) pártbizottság első titkára (1966–1970).

 

Az MSZMP KB tagja (1970. nov. 28.–1989. okt. 7.), az Ipari, Mezőgazdasági és Kereskedelmi Osztály vezetője (1975. júl. 2.–1976. okt. 28.), az alsóbb szintű pártszervezési, majd ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó titkára (1976. okt. 26.–1980. márc. 27.), e minőségében a KB Ifjúsági Bizottsága (1976–1978), és Gazdaságpolitikai Bizottsága tagja (1978–1980). Az MSZMP KB titkára (1976. okt. 26.–1980. márc. 27.). A KB Szövetkezetpolitikai Munkaközössége elnöke (1977–1980), a KB Pártépítési Munkaközössége (1980–1988), a Nemzetközi Jogi és Közigazgatás-politikai Bizottságának tagja (1988. dec.–1989. okt.). Vezérőrnagyi (1980. ápr.), majd altábornagyi rangban (1986. ápr.), államtitkári besorolással a Munkásőrség utolsó országos parancsnoka (1980. ápr. 10.–1989. okt. 20.).

Az erdélyi Bún községben (1919-ig Kis-Küküllő vármegye; ma: Boiu) született. 1943-ban költözött el a nagyszüleitől Budapestre. A fővárosban (Csepelen) élt és tevékenykedett, utolsó éveiben Szigetújfaluban telepedett le, ott is hunyt el, a Szigetszentmártoni Temetőben nyugszik.

Szerkesztés

Ideológiai írásai – többek között – a Csepeli Műszaki-Közgazdasági Szemlében (1965-től), a Pártéletben (1970-től) és a Társadalmi Szemlében jelentek meg (1970–1978).

Főbb művei

F. m.: A választott testületek és az apparátus viszonyának néhány kérdése. (Társadalmi Szemle, 1970)
A hatáskör felelősséget jelent. (Pártélet, 1970)
A pártszervezetek gazdaságirányító és -ellenőrző munkájáról. (Társadalmi Szemle, 1976)
Az építő- és az építőanyag-ipar helyzete és feladatai. (Társadalmi Szemle, 1978)
A Munkásőrség három évtizede. (Belügyi Szemle, 1987).

Irodalom

Irod.: A 25 éves Munkásőrségről. Interjú B. S.-ral. (Belügyi Szemle, 1982)
Segédkönyv a Politikai Bizottság tanulmányozásához. Szerk. Nyírő András. (Bp., 1989)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Kubinyi Ferenc: Fekete lexikon. (Thousand Oak, 1994)
Halálhír. (Népszabadság, 1998. dec. 11.).

 

 

neten:

 

 

https://neb.hu/asset/phpBvfL8A.pdf

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2019

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője