Család

Református, középparaszti családból származott. Sz: Borbély József, Juhász Zsuzsanna. F: 1922-től Pető Erzsébet. Fia: Borbély János (1922–).

Iskola

Hat elemit végzett.

Életút

Az I. vh.-ban az olasz fronton szolgált (1914–1918), az összeomlás után belépett a Nemzeti Hadseregbe (1919). A két vh. között 40 kh földjén mintaszerűen gazdálkodott. Az FKgP tagja (1930-tól), Kiss József tanítóval egyik szervezője a felsőnyéki ellenzéki gazdakongresszusnak (1930. jan.). A párt Tolna vm.-i szervezője, a vm.-i elnökség tagja. A Nagydorogi Gazdakör elnöke, a hitelszövetkezet igazgatósági tagja, az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara alelnöke, egyúttal az Országos Mezőgazdasági Kamara tagja (1934–1944), e minőségében a Felsőház póttagja (1942–1944). Az ország német megszállása idején részt vett a nemzeti ellenállásban, a szociáldemokrata Szeder Ferenccel és Kéthly Annával tartotta a kapcsolatot. A II. vh. után részt vett az FKgP újjászervezésében, a párt Tolna vm.-i szervezetének alelnöke (1945. aug. 26.–1947. dec. 8.), ügyvezető alelnöke (1947. dec. 8.–1948. máj. 11.), elnöke (1948. máj. 11-étől). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Nagydorog, 1945. jún.–nov.) majd az FKgP nemzetgyűlési képviselője (Baranya és Tolna vármegyék, Pécs törvényhatósági jogú várossal, 1945–1947). A Tolna vm.-i törvényhatósági bizottság tagja (1945–1946). A Rákosi-rendszerben kétszer bebörtönözték (1949- ben hat, 1950-ben négy hónapot kapott), kuláklistára került (1950). Az 1956. évi forradalom után rövid időre, fiával együtt letartóztatták (1957. márc.; a paksi börtönbe szállították), kiszabadulása után több helyi kisgazda vezetővel együtt rendőri felügyelet alá helyezték. Nyugdíjazásáig a nagydorogi tsz tagja (1960–1970).