Család

Földbirtokos családból származott. Sz: Borbás Imre, Szalay Julianna. F: 1920-tól Kricsfalussy Márta. Fia: Borbás Imre (1920–1935) és Borbás Zoltán (1925–) építészmérnök.

Iskola

Kiskunhalason éretts. (1910), a Genfi Egyetemen tanult (1910–1911), a kassai és a magyaróvári gazdasági akadémián folytatta tanulmányait (1911–1914), gazda okl. (1914), a bp.-i József Műegyetemen közgazdász okl. szerzett. A kecskeméti református jogakadémián is végzett (1928), ügyvédi vizsgát tett (1931).

Életút

Az I. vh.-ban tüzértisztként az orosz frontos szolgált (1914–1918), az összeomlás után szülővárosa szolgálatába állt (1920– 1924), ezt követően birtokán gazdálkodott (1924–1930). Kiskunhalas város főjegyzője (1930–1931), lemondása után egyéni ügyvéd (1931-től). Az FKgP tagja (1931-től), a párt helyi szervezetének vezetője (1935–1942; a pártszervezetet feloszlatták, őt pedig rendőri felügyelet alá helyezték: 1942), a párt országgyűlési képviselőjelöltje (1939). A II. vh. idején, a keleti fronton szolgált (1942–1943), a IV. kisebbségi (szerb) munkás-század parancsnokaként részt vett a doni visszavonulásban. Amikor a front elérte szülővárosát másodmagával ő fogadta a szovjet csapatokat (1944. okt. 23.), majd megbízták a helyi rendőrség vezetésével (1944. okt. 25.–1945. márc. 16.), a kiskunhalasi nemzeti bizottság alapító tagja és az FKgP helyi szervezetének újjászervezője (1944. nov. 12.–1945 ősze). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés képviselője (Kiskunhalas, 1944. dec.–1945. nov.), egyre súlyosbodó betegsége miatt lemondott az FKgP helyi vezetéséről és nemzetgyűlési mandátumáról is (1945 nov.). Később a kiskunhalasi nemzeti bizottság nem igazolta (1948. szept. 7., a végzést a népbíróság jóváhagyta: 1948. dec. 2.), ügyvédi engedélyét bevonták. Városi házából kilakoltatták, majd fegyverrejtegetés koholt vádjával letartóztatták és bíróság elé állították (1952). A per folyamán a márianosztrai börtönkórházban súlyos betegségben halt meg. Márianosztrán is temették el.