Bolza Pál gr.
politikus, főrend
Születési adatok
1861. augusztus 18.
Tiszakürt, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
Halálozási adatok
1947. június 8.
Somogyhárságy, Somogy vármegye
Család
Olasz eredetű nemesi család, Bolza Péter Mária Terézia emelte nemesi rangra (1792-ben). Nagyapja, Bolza József (1780–1862) cs. és kir. kamarás emeltette a híres szarvasi Bolza-kastélyt (1810–1820 között). Sz: Bolza Péter gr. (1824–1881) dzsidás kapitány, politikus, főrend, Tige Mária gr. Apja létesítette a tiszakürti arborétumot. F: 1895-től Vigyázó Jozefine (1868–1912). Leánya: Bolza Marietta (1911–1996) festőművész. Öten voltak testvérek, közülük: Bolza József gr. (1853–) és Bolza Géza gr. (1857–1936) politikusok, főrendek.Iskola
A bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott, oklevelet nem szerzett (1880-as évek).Életút
Fiatal korában katonai szolgálatot teljesített, szolgálaton kívüli főhadnagyként szerelt le. Apja halála után (1881) megörökölte a családi birtokot, Szarvason telepedett le. A Főrendiház örökös jogú tagja. A szarvasi parképítés tkp. már a Bolza-kastély felépítésével megkezdődött. A Bolza családra ugyanis nagy hatást gyakorolt a schönbrunni császári kert, s ehhez hasonló felépítéséhez kezdett Szarvason már Bolza József is. Bolza József alakította ki a kastély környéki parkot, az első fákat Bécsből szállította. Az arborétum mai formáját azonban az unoka, Bolza Pál tevékenysége nyomán nyerte el. Bolza Pál kizárólag kertépítéssel foglalkozott, ő a tájkertészet magyarországi meghonosítója. Amatőr dendrológusként ő látott hozzá a tervszerű fásításhoz, a tájképi kertben a tartalom és a forma összhangjára törekedett. Módszeresen gyűjtötte a Magyarországon addig még nem, vagy alig ismert növényeket; számos új fajt, ill. fajtát honosított meg, az idővel nemzetközi hírűvé váló Szarvasi Arborétumban (közel ezer fát és cserjét ültetett, valamennyi növényét maga gondozta). Végrendeletében az arborétumot az államra hagyta (1943-ban; 1951-től védett természeti terület). Az arborétum mai neve: Szarvasi Arborétum Természetvédelmi Terület, s a Körös–Maros Nemzeti Parkhoz, ill. 2000. jan. 1-jétől, mint önálló szervezeti egység a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karához tartozik a 82 hektáros területen 1600 fa- és cserjefafajta látható).Emlékezet
Az arborétumot a helyi köznyelv Pepi-kertnek is hívta, a névadó Bolza József (1807–1887), Bolza Pál nagybátyja. A család tagjai a szarvasi r. k. ótemetőben lévő Bolza-mauzóleumban nyugszanak. A Szarvasi Arborétumban felállították Bolza Pál mellszobrát (bronz, Mihály Bernadette alkotása, 2005). Szarvason emlékét őrzi továbbá a Bolza Pál sétány is.Irodalom
Irod.: Fekete István: Pepi-kert. (Bp., 1960)Bauecker Alajos: A Szarvasi Arborétum. (Bp., 1970)
Sipos András: Szarvasi Arborétum. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára. 505. Bp., 1994)
Szíjártó Péter: Szarvasi Arborétum. (Bp., 2007)
kéziratban: Várkonyi Adrienn: Szarvas, Anna-liget. (Szarvas, 2002).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)