Bölöny József
Bölöny József

2024. október 12. Szombat

Bölöny József, nagybölöni

jogász

Születési adatok

1903. május 26.

Kismarton

Halálozási adatok

1990. augusztus 21.

Budapest


Család

Sz: Bölöny Ödön gazdatiszt, Faludy Mária. Özvegy. Fia: Bölöny József kertész; leánya: Takács Józsefné Bölöny Mária klinikai laboratóriumi asszisztens és Bölöny Eszter nőiszabó.

Iskola

A pécsi főgimnáziumban éretts. (1921), a bp.-i tudományegyetemen jogtudományi doktori okl. szerzett (1925), bírói és ügyvédi vizsgát tett (1930), a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a magyar közjog egész tárgyköréből magántanári képesítést szerzett (Pécs, 1938 és Bp., 1947).

Életút

Budapesten ügyvédgyakornok (Gerlóczy Endrénél, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettesénél, 1930–1933), egyéni ügyvéd (1933–1948). A pécsi Erzsébet Tudományegyetem magántanára (1938–1943), ny. rk. tanára (1943–1948); egyúttal a szabadkai jogakadémián a magyar közjog r. tanára (1941–1945). A bp.-i Ügyvédi Kamara és a Kúria Ügyvédi Tanácsának tagja (1945–1948), a Népbíróság közjogi szakértője (1945–1946). Megfosztották egyetemi tanári címétől (1948), alkalmi lektorálásokból, szerkesztői munkákból, szakfordításokból élt. A két vh. között közjogi kérdésekkel fogl., Magyar Közjog (1942–1943) c. alapmunkája a közjog egészét felölelő, modern beosztású és szemléletű klasszikus egyetemi tankönyv. Élesen szembeállt a kormányzói jogkör kiterjesztésére irányuló törekvésekkel, részletesen bírálta a tervezett (és elvetett 1940. nov. 18.-ai) alkotmányreformot, s bebizonyította, hogy a parlament korporációs alapon álló átalakítása ellentétes a magyar alkotmány alapelveivel és a jogfejlődéssel. Levélben hívta fel a figyelmet a Jugoszlávia megtámadását bevezető kormányzói kiáltvány közjogi tévedéseire és a támadás megokolására csoportosított érvek tarthatatlanságára (1941. ápr.), majd levelet írt F. D. Roosevelt amerikai elnöknek a Bárdossy-féle hadüzenet közjogi érvénytelensége érdekében (1941). Az 1940-es években kultúrtörténeti jelentőségű vitát folytatott a Baráth Tibor-féle szélsőjobboldali történelemszemlélettel. A Magyar Nemzet vezércikkírójaként igen jelentős közéleti hatást fejtett ki egy német- és nyilasellenes nemzeti ellenállás érdekében. Magyarország német megszállása után illegalitásba vonult, részt vett a nagytétényi deportáló táborból való fogolyszabadításban, a nyilasok elfogták, de megszökött (1944 végén). Az illegális Kettőskereszt Szövetség vezetője (1944), a Magyar Front alapító tagja, a polgári ellenállás összehangolására alakított Magyar Társaskör főtitkára, ügyvezető elnöke (1944–1945). A II. vh. után az Ideiglenes Nemzetgyűlés felkérésére részt vett számos alaptörvény (az államhatalom ideiglenes gyakorlásáról, az államfői jogkörről, a köztársaságról szóló törvény stb.) kidolgozásában. Közjogi szakértőként részt vett a Bárdossy-perben (1945–1946): szakértői véleménye különösen az orosz hadüzenet elbírálása kérdésében döntő jelentőségű volt. Különösen jelentős a magyarországi választások, ill. a magyarországi kormányok történetét feldolgozó lexikográfiai és kormányzattörténeti tevékenysége. A nyugati magyarság életrajzait összefoglaló lexikona kéziratban maradt.

Elismertség

A Szent István Akadémia tagja (1947).

Szerkesztés

A Magyar Nemzet állandó vezércikkírója, a Politikai Hullámok c. rovat vezetője (1938–1942). Közjogi cikkei és közéleti vitairatai a II. vh. után elsősorban a Kis Ujságban jelentek meg (1945–1947). A Jogtudományi Közlöny szerkesztőbizottságának tagja (1945–1948), a Századok rovatvezetője (1968–1973).

Főbb művei

F. m.: Királyi hatalom és kormányzói jogkör. (Bp., 1933)
Alkotmányjogi értekezlet és oktrojált választójog. (Bp., 1935)
A kormányzói jogkör kiterjesztésének kérdéséhez. Közjogi tanulmány. (Bp., 1936)
Vita a kormányzói jogkörről. (Az ország útja, 1937)
Az 1937:XIX. t. c. a kormányzói jogkör kiterjesztéséről és a kormányzóválasztásról. A törvény rendelkező részének, indoklásának és a javaslat parlamenti tárgyalásának ismertetése, közjogi bírálata és tanulságai. (Bp., 1937)
Mentelmi jog. Monográfia. (Bp., 1937)
Ideiglenes államjogi berendezésünk jogalapja. (Bp., 1938)
A mentelmi jog de lege ferenda. (Jogállam, 1938)
Összeférhetetlenségi és mentelmi jog. (Bp., 1938)
Vita az országgyűlés feloszlatásának törvényességéről. (Bp., 1939)
A román alkotmányok és a kisebbségi kérdés. (Pécs, 1940)
A kárpátaljai vajdaságról és annak önkormányzatáról szóló törvényjavaslat bírálata. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 12. Bp., 1940)
Történelmi alkotmányunk és a ’48-as fejlődés. (Magyar Közigazgatás Könyvtára. 14. Bp., 1941)
A magyar közjog időszerű kérdései. 1–2. (Bp., 1941–1942)
A kormányzói méltóság a magyar alkotmányban. (Nagymagyarország könyvtára. 3. Bp., 1942)
Magyar közjog. 1–3. köt. Egy. tankönyv. (Bp., 1942–1943)
Jogalkotás a magyar demokráciában. (Bp., 1945)
Történelmünk a jogalkotások tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. Összeáll. Beér János, Csizmadia Andor. A rendeleteket vál. B. J. (Bp., 1966)
Pihent szemmel – az olvasó érdekében. 1–6. (Századok, 1968–1972)
Közös miniszterek–horvát bánok–fiumei kormányzók. 1867–1918. (Bp., 1977)
Magyarország kormányai. 1848–1975. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. Levéltártan és történeti forrástudományok. 1–2. kiad. Bp., 1978)
Sacra Regni Corona. (Történelmi Szemle, 1978)
Gondolatok az archontológiáról és a kritikáról. (Levéltári Szemle, 1978)
Magyarország kormányai. 1848–1987. Csatolva: közös miniszterek, horvát bánok, fiumei kormányzók. (3. bőv. kiad. Bp., 1987)
Magyarország kormányai. 1848–1992. Az 1987–1992. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (4. bőv. és jav. kiad. Bp., 1992)
Magyarország kormányai. 1848–2004. Az 1987–2004. közötti időszakot feldolgozta és a kötetet sajtó alá rendezte Hubai László. (5. bőv. és jav. kiad. Bp., 2004)
kéziratban: Magyarok a nagyvilágban. Életpályák századunkból. (1974–1981)
ford.: Labriola, A.: Tanulmányok a történeti materializmusról. (Bp., 1966).

Irodalom

Irod.: Molnár Kálmán: Véleményes jelentés a magyar közjogból magántanári képesítést kérő B. J. irodalmi munkásságáról. (Pécs, 1938)
Kékkői László: B. J. (Szécsényi Honismereti Híradó, 1990)
Józsa György Gábor: Ma temetik B. J.-et. (Magyar Nemzet, 1990. 204.).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője