Család

Sz: Bollobás István vasúti pályamunkás, Herczeg Anna. F: 1940-től Varga Emma tanítónő. Gyermekei: Bollobás Emőke (1941. júl. 19.) fogorvos; Bollobás Béla (1943. aug. 3.) matematikus, az MTA külső tagja; Bollobás Boglárka (1947. jan. 31.) zenetanár; Bollobás Enikő (1952. jún. 18.) irodalomtörténész.

Iskola

A gyöngyösi Zrínyi Miklós Reálgimn.-ban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetemen ált. orvosi okl. szerzett (1936), fogorvos (1944), fül-orr-gégész (1946), ált. sebészi szakorvosi vizsgát tett (1948), az orvostudományok kandidátusa (1957).

Életút

A bp.-i I. sz. honvéd helyőrségi kórház polgári alkalmazottja (1936–1940), majd hivatásos állományba került (1940), s mint m. kir. honvédorvos századosi rangban a Légierők rendelőjében, ill. a bp.-i Irgalmas Kórház fül-orr-gége osztályán szolgált (1940–1944). A II. vh. után az új m. hadsereg 6. vasútépítő zászlóaljának orvosa, egyúttal a Pázmány Péter Tudományegyetem Fül-orr-gégészeti Klinika egy. tanársegéde (1945–1947). A bp.-i László Kórház gyakornoka (1948–1951), a bp.-i István Kórház gyakornoka, alorvosa (1951–1953), a bp.-i László Kórház Fül-Orr-Gégeosztályának klinikai adjunktusa (1953–1955), a bp.-i XX. ker.-i SZTK szakrendelő vezetője (1955–1958), a bp.-i János Kórház Fül-Orr-Gégeosztályának klinikai adjunktusa (1958–1964), az István Kórház onkológus főorvosa (1964–1967), az Újpesti Kórház Fül-Orr-Gége Osztályának osztályvezető főorvosa (1967–1977). Az SZDP (1943-tól), a Magyar Hazafiak Szabadság Szövetsége és a Szovjetunió Magyarországi Barátainak Egyesülete tagja (1944- től). Az ország megszállása után a Szidor nevű antifasiszta csoport tagja, a nemzeti ellenállás résztvevője. A Gestapo letartóztatta (1944. dec. 3.), bizonyítékok hiányában szabadlábra helyezték, és a csákánydoroszlói hadikórházba osztották be (1944. dec.– 1945. ápr. 23.). A II. vh. után a köztársaság megdöntésére irányuló összeesküvés hamis vádjával letartóztatták (1947. jan. 27.), egy év börtönbüntetésre ítélték, amit Rajk László közbenjárására felfüggesztettek (1948; rehabilitálták: 1957). A forradalom idején a dunaharaszti házában kialakított műtőben látta el a sürgős eseteket, ezért a bukás után egy rövid ideig nem gyógyíthatott. Fülsebészettel, fülészeti patológiával, a hallószerv mikrochirurgiai anatómiájával, ill. a heveny fertőző betegségek fülészeti szövődményeivel fogl. Új eljárást dolgozott ki a középfül üregrendszerének helyi kezelésére (antrum perfusio). Nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el – az általa kidolgozott részletes hallószervi anatómián alapuló – hallásjavító műtétek terén.