Iskola

A bécsi hadmérnöki akadémia elvégzése után hadnaggyá avatták (1873).

Életút

Péterváradon, később Budán szolgált, majd főhadnagyként kilépett a tényleges állományból (1881), s Bécsben katonai lapokat szerkesztett (Wehrzeitung, Militärzeitung 1881–1884). A Temesvarer Zeitung szerkesztője (1885), a Budapester Tagesblatt főmunkatársa (1884–1889), tulajdonos-főszerkesztője (1889-től), egyúttal a Katonai Lapok alapító-kiadója is (1885-től). Mérsékelt ellenzéki, ill. nemzeti párti (1887–1899), szabadelvű párti (1899–1904), alkotmánypárti (1905–1910), majd párton kívüli (1910-től) ellenzéki programmal országgyűlési képviselő (Kismartoni választókerület, 1887–1918), a képviselőház első alelnöke (1905. febr.–1906. febr.), a Wekerle-féle koalíciós kormány alatt honvédelmi minisztériumi államtitkár (1906–1910). A proletárdiktatúra bukása után megalapította a Rendpártot (1920), melynek jelöltjeként sikertelenül indult a nemzetgyűlési választásokon.

Szerkesztés

Péterváradon, később Budán szolgált, majd főhadnagyként kilépett a tényleges állományból (1881), s Bécsben katonai lapokat szerkesztett (Wehrzeitung, Militärzeitung 1881–1884). A Temesvarer Zeitung szerkesztője (1885), a Budapester Tagesblatt főmunkatársa (1884–1889), tulajdonos-főszerkesztője (1889-től), egyúttal a Katonai Lapok alapító-kiadója is (1885-től). Cikkei a fentieken kívül még elsősorban az Ország-Világban (1888-tól), a Magyar Hírlapban (1891-től), a Hazánkban (1897–1900), a Budapesti Naplóban (1901-től), a Politikai Heti Szemlében (1903–1906) és a Pester Lloydban jelentek meg (1921– 1924).