Bőle Kornél [Viktor Kálmán]
Bőle Kornél [Viktor Kálmán]

2025. január 18. Szombat

Bőle Kornél [Viktor Kálmán]

egyházi író, filológus, domonkos szerzetes

Névváltozatok

Frater Peregrinus

Születési adatok

1887. december 16.

Várpalota, Veszprém vármegye

Halálozási adatok

1961. március 25.

Pannonhalma


Iskola

Szombathelyen éretts. (1904), belépett a Domonkos-rendbe (1904. aug. 26.), Budapesten és Grazban teológiát tanult (1904–1910), pappá szentelték (1910. júl. 17.).

Életút

A domonkos rendház bp.-i hitszónoka (1910–1950); közben a rend vasvári plébániájának vezetője (1920. jan.–aug.); a pannonhalmi papi otthon lakója (1950–1961). A Credo-nak, a katolikus férfiak hitbuzgalmi egyesületének alapító vezetője (1921–1950). A domonkosok vezette Credót igyekezett minden egyházközség mellett megalapítani. Az egyesület tagjai ígéretet (nem fogadalmat) tettek arra, hogy elemi vallási kötelezettségeiket megtartják és igyekeznek jó katolikusként élni. (1926-ban 34 egyesülete működött, kb. 5000 taggal; 1942-ben 352 egyesületben 60 000 tag tevékenykedett!) Kétszer járt Rómában zarándoklaton (köztük az első magyar nemzeti zarándoklat résztvevője, 1925-ben). Egyházi íróként, filológusként elsősorban a Margit-legendával, annak keletkezési körülményeivel, teológiai hatásával és művelődéstörténeti vonatkozásaival foglalkozott. Római zarándoklatáról és spanyolországi útjáról népszerű útirajzokban számolt be, Rózsafüzér királynéja c. imakönyvét az 1920-as években több százezer példányban adták ki (1921–1929: 8 kiadás). Műfordítóként elsősorban német vallásos irodalmat tolmácsolt.

Emlékezet

Hagyatékát a Magyar Országos Levéltár és a Vas Megyei Levéltár őrzi.

Szerkesztés

A Credo c. folyóirat (1923. szept.–1947. aug.), a Credo-zsebnaptár (1–5. köt., 1926–1931) és a Credo röpiratok szerkesztője (1–37. füz. 1926–1932). Könyvkritikái, hitéleti írásai a fentieken kívül még elsősorban a Katholikus Szemlében jelentek meg (1913–1923).

Főbb művei

F. m.: Rózsafüzér királynéja. Imakönyv. A Szent Domonkos-rendű zárda kiadványa. (Bp., 1921
3. kiad. 1922
8. kiad. 1929)
Ünnepi szentbeszéd Szent Adalbert napjára és az esztergomi bazilika alapkőletételének 100. évfordulójára. (Esztergom, 1922)
Árpádházi Boldog Margit. (Bp., 1923)
A szeretet jegyében. 1–3. füz. (Bp., 1924–1927)
Szentévi nefelejcs. Úti emlékek az 1925- iki szentévi első magyar nemzeti zarándoklatról. 1–2. köt. (Bp., 1925)
Spanyol földön. Spanyolország hajdan és most. Útirajz. A bevezetőt Kőrösi Albin írta. (Bp., 1927
2. kiad. 1931
3. kiad. 1934)
Égő csipkebokor. (Bp., 1929)
Magyar ferencesek Kínában. (Bp., 1929)
Zyciorys bl. Malgorzaty – królewni-dominikanki. (Lwów, 1932)
Árpádházi Boldog Margit szentté avatási ügye és a legősibb latin Margit-legenda. (Szent István Akadémia Hittudományi-bölcseleti Osztálya felolvasásai. 3. Bp., 1937)
Margherita d’Ungheria della casa degli Arpad vergine domenica. (Roma, 1938)
Boldog Margit legendája Baros Gyula átírásában. Szerk., az előszót írta. Ill. Minárné Techert Anna. (Bp., 1938)
A 300 éves szombathelyi zárdánk. (Szent Domonkos virágoskertje. 7. Bp., 1938)
„Világiak Krisztus országáért”. (Bp., 1939)
Áldott legyen az Úr neve! Engesztelő ájtatosság a káromkodások ellen. (Bp., 1941)
Dicsőség Isten nevének. Pfeiffer Miklóssal. (Bp., 1941
új kiad. 1983)
Árpádházi Szent Margit szentté avatási bullája: „Maxima inter munera”. Kétnyelvű kiad. (Bp., 1944)
Gyöngyvirágok és margaréták Árpádházi Szent Margit oltárán. Születése 700 éves jubileumának és szentté avatásának ünneplésére. Írta és szerk. (Szent Domonkos virágoskertje. 8. Bp., 1944)
Szent kilenced Árpádházi Szent Margit tiszteletére. Összeáll. (Bp., 1944)
Árpádházi Szent Margit. Az Árpádházi Boldog Margit c. mű javított és átd. kiadása a szentté avatás tiszteletére. (Bp., 1944)
ford.: Klotz, P.: Amerre Krisztus járt. Szentföldi útijegyzet. Ford. Frater Peregrinus álnéven. (Bp., 1927)
A Szent Név Társulat hivatalos kézikönyve. Angolból ford. (New York, 1928)
Scheeben, Ch. H.: Boldog Nagy Albert. (Szent Domonkos virágoskertje. 6. Bp., 1931)
Walz, A.: Szent Domonkos a nagy nevelő. (Bp., 1936).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője