Iskola

Elemi iskolát végzett.

Életút

A két vh. között napszámosként dolgozott, a szovjet csapatok bevonulása után az MKP tótkomlósi (1944–1946), majd békéscsabai városi titkára (1946–1948), az MDP Központi Vezetősége (KV) Káderosztályának munkatársa, alosztályvezetője (1948–1950). A Külügyminisztérium munkatársa (1950–1960); Magyarország prágai nagykövete (1950. júl. 4.–1953. júl. 4.), az első Nagy Imre- kormány és a Hegedűs-kormány külügyminisztere (1953. júl. 4.–1956. júl. 30.). Magyarország moszkvai nagykövete (1956. aug. 7.–1960. máj. 17.), s közben ulánbátori nagykövet is (1957. ápr. 24.–1957. aug. 30.). Az MDP KV tagja (1954. máj.– 1956. okt.). Országgyűlési képviselő (Békés m., 1949–1957). A Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára. A Baromfiipari Országos Vállalat Tollfeldolgozó Üzemének igazgatója (1960–1970), a Budapesti Fogyasztási és Lakásszövetkezet szaktitkárhelyettese (1970–1982). Még az első Nagy Imre-kormány nevezte ki külügyminiszternek, s tisztét a Hegedűs-kormányban is megőrizte, majd a forradalom idején moszkvai nagykövetként szolgált. A forradalom bukása után neve felvetődött egy, a Nagy Imre-kormánnyal szembeni ellenkabinet tagjaként is, végül azonban mégsem lett tagja a Kádár János vezette Minisztertanácsnak.

Emlékezet

Amikor diplomataként visszavonult a szovjet fővárosban szolgáló 39 nagykövet által aláírt emléklapot kapott. Az aláírásgyűjtemény a hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeumban látható (2009-től). Néhány levele és diplomáciai feljegyzései az 1990-es évektől forráskiadványokban olvasható (pl. A „Jelcin-dosszié”. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Bp., 1993).