Boldizsár Iván
Boldizsár Iván

2024. december 8. Vasárnap

Boldizsár Iván

író, újságíró, szerkesztő

Névváltozatok

1934-ig Bethlen

Születési adatok

1912. október 30.

Budapest

Halálozási adatok

1988. december 22.

Budapest


Család

Sz: Bethlen Oszkár (1876–) újságíró, László (Lebenstein) Aranka. Fia: Boldizsár Miklós (1945–2003) író.

Iskola

A bp.-i kegyesrendi gimnáziumban éretts. (1930), a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi és bölcsészettudományi karán tanult (1930–1932).

Életút

A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969). A Magyar Pen Club (1970), a Nemzetközi Pen Club elnöke (1984–1988). Az Országos Béketanács elnökhelyettese (1972-től). Országgyűlési képviselő (1986–1988).

Emlékezet

A bp.-i Farkasréti Temetőben, fiával, Boldizsár Miklóssal közös sírban nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Elismerés

József Attila-díj (1970), Állami Díj (1975).

Szerkesztés

A Névtelen Jegyző c. folyóirat (1932), a Nemzeti Újság és az Új Nemzedék (1933–1936), A Reggel munkatársa (1936–1938), egyúttal a Cserépfalvi Kiadó (1936–1940), majd a Pester Lloyd szerkesztője (1938–1941). A II. vh.-ban frontszolgálatot teljesített, orosz fogságba esett. A Szabad Szó (1945–1946), az Új Magyarország szerkesztője (1946–1948). Külügyi államtitkárként tagja a párizsi béketárgyalásokon résztvevő magyar küldöttségnek (1947). A Magyar Nemzet (1951–1955), a Béke és Szabadság (1955– 1956), a Hétfői Hírlap szerkesztője (1957–1960), a New Hungarian Quarterly (1960–1968), a Színház főszerkesztője (1968–1969). A Szolgálat és Írás szerkesztője (1937-től). A Magyar Hírek Kincses Kalendáriuma (1959–1974) és a Magyarország felfedezése c. könyvsorozat szerkesztője (1970-től).

Főbb művei

F. m.: Vallás és erkölcs egy apátsági faluban. – A budapesti városszéli telep. (Katholikus Szemle, 1935)
Aradi Zsolt nemzetpolitikai elgondolásai. – Törések a magyar értelmiség eszmevilágában. (Katholikus Szemle, 1936)
Tiborc. Móricz Zsigmond és B. I. írása. Kálmán Kata fényképeivel. (Szolgálat és Írás könyvei. 3. Bp., 1937
hasonmás kiad. 1987)
A gazdag parasztok országa. Dánia. Szociográfia. (Magyar Könyvek. Bp., 1939
2. kiad. 1946)
Nagy idők kis lexikonja. (Magyar Könyvek. Bp., 1942)
A másik Magyarország. A magyar ellenállási mozgalom története. (Bp., 1946
3. kiad. 1947
franciául és angolul: 1946)
Megbűnhődte már e nép… Röpirat a magyar békéről és közös hazánkról, a Dunavölgyéről. (1–2. kiad. Bp., 1946)
Fortocska. Így él Moszkva. Napló-jegyzetek. (Bp., 1948
2. kiad. 1949
3. kieg. kiad. 1950
szlovákul: Bratislava, 1949
cseh nyelven: Praha, 1950)
Téli párbaj. Kisreg. (Bp., 1949)
Magyarországi napló. (Bp., 1951
szlovákul: Bratislava, 1952)
Összeesküvés a magyar nép ellen. (Bp., 1952
2. kiad. 1953
angolul, németül, franciául és oroszul: 1952)
A toll fegyverével. Cikkgyűjtemény. Összeáll. (Bp., 1952)
A béke hangja. A nemzetközi békeharc válogatott írásai. Összeáll., a bevezetést írta. (Bp., 1952)
Békeharcos írások a sajtóban. (Újságírók szakmai előadásai és vitái. 3. Bp., 1953)
Oradour vádol. (Bp., 1953)
A reménység üzenete. Publicisztikai írások. (Bp., 1954)
Reggeltől reggelig. Reg. Ill. Bozóky Mária. (Bp., 1955)
Magyarország. Útikönyv. Szerk. (Bp., 1955)
Tiborc új arca. A Tiborc c. műve új kiadása. A bevezetőt Móricz Virág írta. Kálmán Kata fényképeivel. (Bp., 1955)
Balatoni kaland. Elb.-ek. (Bp., 1956)
Halálos felhők. (Az Országos Béketanács külpolitikai füzetei. Bp., 1957)
Születésnap. Reg. A borítót Pap Klára tervezte. (Bp., 1959
lengyelül: Warszawa, 1964)
Az éjszaka végén. Reg. (Bp., 1962
2. átd. kiad. 1985)
Rokonok és idegenek. Franciaországi napló. (Világjárók. 32. Bp., 1963
2. kiad. 1965
cseh nyelven: Praha, 1967)
Zsiráffal Angliában. Útinapló. (Bp., 1965
2. kiad. 1967
angolul: London, 1969)
Királyalma. Elb.-ek. (Bp., 1967)
Túlélők. Színmű. (Bp., 1967
2. kiad. Bratislava, 1975)
Az angyal lába. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1969)
A filozófus oroszlán. Esszék, úti jegyzetek. (Bp., 1971)
New York percről percre. Útinapló. (Bp., 1971)
Halálaim. Elb.-ek. (Bp., 1974
2. kiad. 1975
németül: Berlin, 1974
lengyelül: Warszawa, 1979)
A szárnyas ló. Tanulmányok, úti jegyzetek, napló. (Bp., 1975)
A félelem iskolája. Elb.-ek. (Bp., 1977)
A sétáló szobor. Útirajzok, cikkek, karcolatok. (Bp., 1978)
Szépecske haza. Úti jegyzetek. (Kozmosz Könyvek. Bp., 1978
2. kiad. 1985)
Örökké élni. Elb.-ek. (Harminc év. Bp., 1979)
Tündér Viola és a bábuk. Mesék. Ill. Würtz Ádám. (Bp., 1981)
Don–Buda–Párizs. Visszaemlékezések. (Tények és tanúk. Bp., 1982
2. kiad. 1983)
A korona napja. Cikkek, vázlatok. (Bp., 1983)
Szülőföldünk, Európa. Irodalmi napló, visszaemlékezések, esszék. (Bp., 1985)
Miféle önéletrajz? Bibliofil kiad. (Bp., 1987)
Keser-édes. Visszaemlékezések. (Bp., 1987)
Az ellentétek párbeszéde. Bécsi vita az európai kulturális örökségről. A magyar kiad. szerk. (Bp., 1987)
A lebegők. Egyéni és nemzedéki önéletrajz századunk harmincas éveiből. (Bp., 1989)
filmforgatókönyvei: Éjfélkor. Bánk Lászlóval. (1957)
Pesten történt. Bűnügyi filmvígjáték. Illés Sándorral, Révész Györggyel. (1958)
Az arany fej (magyar–angol, 1963)
Igen. (1964)
ford.: Roth, Joseph: A Radetzky-induló. Reg. (Bp., 1935
Az utószót Walkó György írta. 2. kiad. Bp., 1957
3. kiad. 1982)
Cather, Willa: Árnyékok a sziklán. Reg. Az előszót Blaskó Mária írta. (Bp., 1937)
Chesterton, Gilbert Keith: Aquinói Szent Tamás. (Bp., 1938
új kiad. 1986)
Cloete, Stuart: Egy nép elindul. Reg. (Bp., 1939)
Hughes, Richard: Örvényben. Reg. A bevezetőt Gyergyai Albert írta. (Bp., 1941
2. kiad. 1957
Világirodalom remekei. 3. kiad. 1969
5 világrész könyvei. 4. kiad. 1981)
Huxley, Aldous: Nyár a kastélyban. Reg. (Külföldi regényírók. Bp., 1943)
Aldridge, James: A diplomata. 1–2. Reg. (Bp., 1952
2. kiad. 1981)
Kafka, Franz: Az ítélet. Elb.-ek. Ford. Az utószót Ungvári Tamás írta. (Bp., 1957)
Sagan, Françoise: Jó reggelt, búbánat! Reg. (Bp., 1957
Femina regények. 2. kiad. 1987
3. kiad. 1994
Szélrózsa könyvek. 4. kiad. 1999
5. kiad. 2007)
Lanzmann, Jacques: Viva Castro! Irodalmi riport Kubáról és Mexikóról. Az utószót Bajomi Lázár Endre írta. (Modern Könyvtár. 39. Bp., 1959).

Irodalom

Irod.: Fábry Zoltán: B. I. (Magyar Nap, 1937. 62.)
Hubay Miklós: B. I. ötvenéves. (Élet és Irodalom, 1962. 43.)
Faragó Vilmos: Beszélgetés B. I.-nal. (Valóság, 1978)
Nagy Péter: B. I. hetvenéves. (Nagyvilág, 1982)
Örkény István: Arcképek, korképek. (Bp., 1985)
Lukács J. András: Beszélgetések B. I.-nal. (Magyar Hírlap, 1985. okt. 10.)
Koltai Tamás: Főszerkesztőnk emléke. (Színház, 1988)
Berkes Erzsébet: Boldi elment. (Élet és Irodalom, 1989. 1.)
Fenyő István: Egy falukutató világpolgár. B. I. útinaplóiról. (Nagyvilág, 1989).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője