Bőke Gyula
orvos, fül-orr-gégész
Névváltozatok
1862-ig Beck
Születési adatok
1832. november 8.
Tata, Komárom vármegye
Halálozási adatok
1918. március 5.
Budapest
Család
Zsidó családból származott, kikeresztelkedett (1868).Iskola
Középiskoláit Tatán és Pesten, a piaristáknál végezte (1852-ig). A bécsi tudományegyetemen orvostudori és szülészmesteri okl. szerzett (1858), Würzburgban fülgyógyászatot tanult (1861–1862), a pesti tudományegyetemen fülgyógyászatból magántanári képesítést szerzett (1868).Életút
Mosonban orvosi gyakorlatot folytatott (1859–1861), würzburgi tanulmányai után a fővárosban telepedett le; a pesti Zsidókórház fülorvosa (1862–1868). A bp.-i Szent Rókus Közkórház fülész szakorvosa (1868–1902); közben a pesti, ill. a bp.-i gyermekkórház fülorvosa is (1868–1897). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1868– 1879), c. ny. rk. tanára (1902–1910). Az első magyar fül-orr-gégész szakorvos, a magyarországi fülgyógyászat, mint önálló szakorvosi tudományterület egyik megteremtője. Nevéhez fűződik az első fül-orr-gégészeti egyetemi tankönyv összeállítása, az első modern hallóképességi vizsgálatok bevezetése.Emlékezet
Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírfeliratán egy idézet olvasható a Jelenések Könyvéből.Szerkesztés
Írásai, szakcikkei Magyarországon elsősorban a Pesti Naplóban (1863), a Vasárnapi Ujságban (1863–1867), a Gyógyászatban (1863–1894), a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálataiban (1864–1880), a Hazánk és Külföldben (1865), a Természettudományi Közlönyben (1869–1880) az Orvosi Hetilapban (1881–1906), a Képes Családi Lapokban (1893–1897), a Magyar Orvosok Lapjában (1902), a Budapesti Orvosi Ujságban jelentek meg (1903–1905).Főbb művei
F. m.: A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen. (Pest, 1863)A süketnémaság orvosi szempontból. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. VIII. Buda, 1868)
A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
A fülbántalmak befolyása az agyra. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
A hallásról és a hallókészülékekről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz. – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Bp., 1891)
A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Bp., 1892)
Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).
Irodalom
Irod.: Váli Ernő: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1918)Szállási Árpád: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1972. 24.)
Alexander Emed: B. Gy. (Fül-orr- gégegyógyászat, 2006).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Abodi Nagy Béla
festőművész
Gergely János
orvos, immunológus
Gárdonyi Albert
történész, levéltáros
Haeffner Emil
muzeológus, egyiptológus
Igmándy József
etnográfus, biológus, botanikus
Foglalkozások
politikus (663), orvos (604), író (459), történész (363), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (100), művészettörténész (96), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)