Bőke Gyula
Bőke Gyula

2024. december 6. Péntek

Bőke Gyula

orvos, fül-orr-gégész

Névváltozatok

1862-ig Beck

Születési adatok

1832. november 8.

Tata, Komárom vármegye

Halálozási adatok

1918. március 5.

Budapest


Család

Zsidó családból származott, kikeresztelkedett (1868).

Iskola

Középiskoláit Tatán és Pesten, a piaristáknál végezte (1852-ig). A bécsi tudományegyetemen orvostudori és szülészmesteri okl. szerzett (1858), Würzburgban fülgyógyászatot tanult (1861–1862), a pesti tudományegyetemen fülgyógyászatból magántanári képesítést szerzett (1868).

Életút

Mosonban orvosi gyakorlatot folytatott (1859–1861), würzburgi tanulmányai után a fővárosban telepedett le; a pesti Zsidókórház fülorvosa (1862–1868). A bp.-i Szent Rókus Közkórház fülész szakorvosa (1868–1902); közben a pesti, ill. a bp.-i gyermekkórház fülorvosa is (1868–1897). A pesti, ill. a bp.-i tudományegyetem magántanára (1868– 1879), c. ny. rk. tanára (1902–1910). Az első magyar fül-orr-gégész szakorvos, a magyarországi fülgyógyászat, mint önálló szakorvosi tudományterület egyik megteremtője. Nevéhez fűződik az első fül-orr-gégészeti egyetemi tankönyv összeállítása, az első modern hallóképességi vizsgálatok bevezetése.

Emlékezet

Budapesten hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik, sírfeliratán egy idézet olvasható a Jelenések Könyvéből.

Szerkesztés

Írásai, szakcikkei Magyarországon elsősorban a Pesti Naplóban (1863), a Vasárnapi Ujságban (1863–1867), a Gyógyászatban (1863–1894), a Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálataiban (1864–1880), a Hazánk és Külföldben (1865), a Természettudományi Közlönyben (1869–1880) az Orvosi Hetilapban (1881–1906), a Képes Családi Lapokban (1893–1897), a Magyar Orvosok Lapjában (1902), a Budapesti Orvosi Ujságban jelentek meg (1903–1905).

Főbb művei

F. m.: A külhangvezetés általában és mellső és alsó falának megcsontosodása különösen. (Pest, 1863)
A süketnémaság orvosi szempontból. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1864)
A fülgyógyászat tankönyve tanulók és orvosok számára. (Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára. VIII. Buda, 1868)
A fülfolyás – otorrhoea – lényegéről. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1868)
A fülbántalmak befolyása az agyra. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1879)
A hallásról és a hallókészülékekről. (Természettudományi Közlöny, 1880)
A fülgyógyászat viszonya az orvosi tudomány többi ágaihoz. – A csecsnyújtvány üregének megnyitásáról. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1890)
A gyermekek testi ápolásáról. Többekkel. (Bp., 1891)
A hallóképesség vizsgálatáról tettetőknél és annak értékesítéséről kórjelzés és kórjóslati irányban. A magyar orvosok és természettudósok Brassóban tartott vándorgyűlésén előadta. (Bp., 1892)
Ritkábban előforduló sérüléses fülbántalmak. A fül epitheliomája és a rádiumkezelés. (Budapesti Orvosi Ujság, 1904)
A fülgyógyászat fontosságáról az orvosi gyakorlatban. (Magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1905).

Irodalom

Irod.: Váli Ernő: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1918)
Szállási Árpád: B. Gy. (Orvosi Hetilap, 1972. 24.)
Alexander Emed: B. Gy. (Fül-orr- gégegyógyászat, 2006).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője