Bókay János
Bókay János

2022. január 17. Hétfő

Bókay János, 1896-tól bókai

orvos, gyermekgyógyász

Névváltozatok

1861-ig Bock; 1896-ig Bókai

Születési adatok

1858. április 19.

Pest

Halálozási adatok

1937. július 6.

Budapest


Család

Sz: Bókai János (1822–1884) orvos, gyermekgyógyász. F: Tömöry Adrienne. Testvére: Bókay Árpád (1856–1919) orvos, belgyógyász, farmakológus. Fia: Bókay János (1892–1961) író, műfordító.

Iskola

A bp.-i tudományegyetemen orvosdoktori okl. (1880), a gyermekorvoslástan tárgykörben magántanári képesítést szerzett (1885), az MTA tagja (l.: 1923. máj. 11.).

Életút

A bp.-i szegénygyermek-kórház segédorvosa, orvosa (1880–1884), a bp.-i tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika egy. tanársegéde (1884), osztályvezető főorvosa és helyettes igazgató főorvosa (1884–1885), magántanára (1885–1892), a gyermekorvoslástan c. ny. rk. (1892–1901), ny. rk. (1901–1907), ny. r. tanára (1907–1929). A Stefánia Gyermekkórház igazgató főorvosa (1885–1929). Udvari tanácsos (1910-től). A magyar gyermekgyógyászat megteremtője és első, nemzetközi hírű képviselője. Megállapította a bárányhimlős övsömör kórképét, szerpe volt a járványos gyermekbénulás (= poliomielitisz) kórtanának tisztázásában. Magyarországon bevezette a diftéria intubációs kezelését, szérumgyógyítását, nemzetközi felkérésre klinikailag ellenőrizte a Behring-féle védőoltás hatékonyságát. Jelentős szerepet játszott az anya- és csecsemővédelem, ill. a gyermekvédelem magyarországi megszervezésében, intézményrendszerének kiépítésében. Egyetemi tanársága idején kezdeményezésére lett kötelező szigorlati tantárgy a gyermekgyógyászat. Orvostörténészként megírta a gyermekorvostan és a pesti gyermekkórház történetét, fogl. Mozart, Beethoven és más nagy zeneszerzők betegségeivel. Behatóan fogl. zenével is, számos népszerű dal szerzője.

Emlékezet

Emlékére a Magyar Gyermekorvos Társaság évente gyermekorvos szakmai napokat rendez. Róla nevezték el a Bókay János Humán Kéttannyelvű Általános Szakközépiskolát (Bókay János Egészségügyi Szakközépiskola néven, 1968-ban) és az iskola által működtetett Bókay-alapítványt. A két Bókay munkássága emlékét őrzi a Bókay János-emlékérem (a Magyar Gyermekorvos Társaság szakmai elismerése, 1954?-től).

Elismertség

A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének alapító tagja (br. Korányi Sándorral, 1931). A Magyar Gyermekorvos Társaság alapító tagja (1923-tól), t. elnöke, Az Országos Közegészségügyi Tanács alelnöke, a Budapesti Orvosegyesület elnöke, majd t. tagja, az Országos Stefánia Szövetség társelnöke. A Budapesti Orvosok Kamarazene Egyesületének t. elnöke.

Elismerés

A hallei Leopoldina Német Természettudományi Akadémia tagja.

Szerkesztés

A Jahrbuch für Kinderheilkunde társszerkesztője (1885-től), a Gyermekgyógyászat szerkesztője.

Főbb művei

F. m.: Gyermekgyógyászati vénygyűjtemény. (Bp., 1882
3. bőv. kiad. 1900)
A pesti szegény gyermekkórház története. 1839-től 1883-ig. (Orvosi Hetilap, 1883)
A kisded ápolása az első életévben. (Anyák könyvtára 1. Bp., 1889)
Gyermekgyógyászati kórrajzok. Összeáll. (Bp., 1891)
Közlemények a heveny fertőző kórokról. Többekkel. (Bp., 1892)
A csecsemők gyomor- és bélbántalmai. (A belgyógyászat kézikönyve. III. köt. Bp., 1897)
A csecsemők mesterséges táplálkozásáról. Két előadás. (Bp., 1898)
Application de l’intubation a la pratique infantile en dehors des cas diphtérie. (Le Mans, 1898)
Die Entwicklung der Kinderheilkunde in Ungarn… (Bp., 1899)
Adatok a fiúgyermekek húgycsődiverticulumainak ismeretéhez. (Bp., 1900)
Mit tehet a társadalom csecsemőink egészsége érdekében? Előadás. (Bp., 1900)
Über das Intubationstrauma. (Leipzig, 1901)
A tengmelléki kórházakról. (Bp., 1902)
Über den gegenwärtigen Stand der Intubation. (Bp., 1904)
Mozart emlékezete. (Bp., 1906)
Die Lehre von der Intubation. (Leipzig, 1908)
A gyermekről. (Az egészség könyvtára. 5. Bp., 1908)
Haydn emlékezete. (Bp., 1909)
A gyermekorvoslás tankönyve. Flesch Árminnal, Bókay Zoltánnal. (Bp., 1912
4. bőv. kiad. 1925)
A beteg gyermek. (Bp., 1913)
A Grancher-féle intézmény Franciaországban a tuberkulózis elleni küzdelemben. (Bp., 1913)
Jó tanácsok terhesek, gyermekágyasok és anyák számára. (Bp., 1913)
Adatok az idősült belső agyvízkór pathológiájához és therapiájához. (Bp., 1914)
A gümős agyhártyalob gyógyulásának lehetőségéről. (Bp., 1914)
A gyermekkori tuberkulózis. Előadás. (Bp., 1914)
A Heine- Medin betegség. (Bp., 1914)
Über die Heilungmöglichkeit der Meningitis tuberculosa. (Berlin, 1914)
A gyermekorvostan története. (Bp., 1920)
Közlemények az egyetemi gyermekklinikával kapcsolatos Stefánia-gyermekkórházból. (Bp., 1920)
Die Geschichte der Kinderheilkunde. (Berlin, 1922)
Az amerikai Vöröskereszt anya- és csecsemővédő akciója Magyarországon 1921. okt. 1.–1922. jún. 30. Szerk. (Bp., 1923)
A bárányhimlős eredetű övsömör, Zoster varicellosus. Akadémai székfoglaló is. (Elhangzott: 1923. nov. 19.
megjelent: Orvosi Hetilap, 1924. 1.)
A vörhenyfertőzés elleni védekezés a Dick-féle eljárással. – Beethoven süketsége, utolsó betegsége és halála. (Orvosi Hetilap, 1926)
Három előadás a gyermekorvostan köréből. (Bp., 1927)
Töredékek a csecsemő-hygiéne köréből. 49 ábrával. (Bp., 1928)
A csecsemők mesterséges táplálásának története. (Bp., 1928)
A diphalliáról. (Orvosi Hetilap, 1929)
Transparentia vizsgálatok hydrocephalusos gyermekeken. (Bp., 1929)
Adatok a kanyarójárványok ismeretéhez. (Orvosképzés, 1930)
Az orvosi és zenei kettős képességről és néhány kettős képességű orvosról. (A Kis Akadémia könyvtára. 1933)
Két orvostörténeti előadás. (Bp., 1935)
Visszaemlékezéseim. (Orvosképzés, 1937).

Irodalom

Irod.: Hainiss Elemér: Búcsúztató B. J. ravatalánál. (Orvosképzés, 1937)
L[ányi] V[iktor]: B. J., az orvos és a muzsikus. (Pesti Hírlap, 1937. júl. 8.)
Tanulmányok B. J. emlékének. Szerk. Hainiss Elemér. (Orvosképzés – különfüzet, 1938)
Petényi Géza: B. J. (Gyermekgyógyászat, 1958)
Gerlóczy Ferenc: A két Bókay. (A magyar orvosi iskola mesterei. Bp., 1972)
Szállási Árpád: Bókai János, B. J. jun. és a hazai gyermekgyógyászat. (Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Bp., 1988).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője